Balkáni vizit: Erdoğan Tiranában és Belgrádban

Recep Tayyip Erdoğan albániai és szerbiai látogatása bár csak két napig tartott, annál aktívabb volt: a török államfő jött, átadott, aláírt, majd távozott. Az albániai látogatás csúcsát a Namazgâh mecset (más néven Tiranai Nagymecset) átadása jelentette, amely 10 ezer férőhelyével a régió legnagyobbja. A hatalmas mecset ráadásul török pénzből, mintegy 30 millió euróból épült fel, 9 év alatt. Ahogy az albán miniszterelnök, Edi Rama, méltatta az ünnepségen: az építmény a két nép közötti testvériség szimbóluma.

A testvériség szimbóluma

A török államfő ráadásul jelezte, hogy továbbra is számít az albán kormányzat erőfeszítéseire a terrorizmus elleni harcban, ami adott kontextusban a Fethullah Gülen török vallási vezető szektája elleni küzdelmet jelenti.

A Törökországban hivatalosan FETÖ-nek, azaz Fethullahçı Terör Örgütüként, azaz Fethullah-féle Terrorszervezetként számon tartott vallási mozgalomra a 2016-os puccskísérlet óta nemcsak otthon, de külföldön is nagy nyomás nehezedik. Köszönhetően annak, hogy az egykor szebb napokat látott szekta az 1990-es évek elejétől aktívan jelent meg a Balkánon, számos iskolát és még egyetemet is alapított, ezért sokáig Törökország sikeres softpower eszközeként tartották számon.

Különösen igaz volt ez Albániában, ahol a rendszerváltás után tárt karokkal fogadták a NATO-tag és szekuláris államból érkező gülenistákat, akiknek köszönhetően sikerült megszervezni a vallási oktatást az Enver Hodzsa-i hivatalos ateizmus évtizedei után.

Átadási szuvenír, mindenki vágott magának egy darabot a szalagból ( Forrás: X platform, Recep Tayyip Erdoğan)

A gülenisták ráadásul a világi oktatásban is jeleskedtek, számos nemzetközi iskolát alapítottak. A 2016-os puccskísérlet után az albán vezetéshez is megérkezett Ankara kérése, miszerint számolják fel a szerveződést. Edi Rama kormánya igyekezett egyensúlyozni a kérések teljesítését illetően; mindenestre az elmúlt nyolc évben számos fejlemény történt: az iskolákat 2020-tól kezdődően különösebb magyarázat nélkül a hatóságok elkezdték felszámolni.

Amiért a török kormányzatnak továbbra is fáj a feje, hogy a független albániai muszlim közösséget továbbra is egy gülenistaként elkönyvelt albán vezeti, akit ráadásul ebben az évben választottak újra. Ez persze nem meglepő, ha már a vallásoktatás a gülenisták kezében van.

2024 10 14 123119

Kapcsolódó cikk

MÚLT ÉS JELEN: A diadalmas visszatérés – avagy Törökország és a Nyugat-Balkán

Mindenesetre a török vezető jelezte, hogy stratégiai partnerének, Albániának az igényeit támogatja a katonai kiképzés és fegyverbeszerzés terén. Annál is inkább, mert Tirana ebben az évben kapta meg a Bayraktar TB2-es drónokat. Az együttműködés azonban nem marad ennyiben, a török fél ígéretet tett arra, hogy Tirana kamikaze drónokat is kap.

Persze nemcsak a fegyvereké volt a szó, a két fél gazdasági, oktatási, kulturális és turisztikai megállapodásokat is aláírt. Az utóbbi különösen feljövőben van, Edi Rama nem volt rest megemlíteni, hogy az év első nyolc hónapjában 85 százalékkal nőtt a Törökországból érkező turisták száma.

Gazdaságilag is szépen fejlődnek a kapcsolatokat: Törökország szerepe jelentős az országban, a 3,2 milliárd euró értékű befektetéssel rendelkezik az országban, s mintegy 600 török vállalat működik, több mint 15 ezer embert foglalkoztatva.

A látogatás alkalmával a török államfő különösen kiemelte a béke fontosságát. Ezúttal nem Ukrajna, hanem Gáza kapcsán. A sajtótájékoztatókat kihasználva újra felhívta a figyelmet a Gázában folyó harcokra.

Volt egy kis mosolyszünet

A szerbiai látogatás is az alapvetően jó kapcsolatok megerősítéséről szólt. A két ország korábban problémás viszonyát 2017 óta a két vezető alapvetően rendezte, még akkor is, ha a gazdasági egymásra borulás (pár év alatt szinte a semmiről közel 400 millió euróra nőtt a török befektetések nagysága) és a politikai közeledés ellenére voltak feszültségek, amikor például Koszovónak Törökország drónokat adott el tavaly.

Ez akkor a szintén a török drónok iránt érdeklődő szerb felet a tárgyalások leállítására késztette, ezúttal viszont Aleksandar Vučić szerb államfő a katonai együttműködésről is tárgyalt, Erdoğan pedig belengette a közös védelmi fejlesztések lehetőségét is.

Mindenki szép fényesre suvickolta a lábbelijét, még a két elnök is, díszszemle Belgrádban

Problémák ide vagy oda, a két vezető kijelentette, hogy a két ország közötti kapcsolatok „aranykorukat élik”. (Az „aranykor” mostanában a politikai divatszó Szerbiában, a kormánypárti média tele van vele, a Pink Televízió tulajdonosa, Željko Mitrović kezdte terjeszteni.)

Ez a gazdasági kapcsolatokban is látszik: Törökország Szerbiában bekerült az első öt legfontosabb importőr közé, az elmúlt években megtöbbszöröződött a kétoldalú kereskedelem, s már közel 2 milliárd euró (ez kb. a magyar-török fele), s a török vállalatok 9,6 ezer embert foglalkoztatnak. (A szerb média tévesen 96 ezerről ír.)

2024 10 14 124301

Kapcsolódó cikk

BAJOS BAYRAKTAR: Ankara fegyverzi fel Koszovót, így ért véget a török-szerb barátság

Ankara növekvő balkáni szerepét jelzi, hogy Belgrádban és Pristinában is komolyan veendő félként kezelik a két ország közötti feszültségek rendezésében. A koszovói helyzet eszkalációjának elkerülése érdekében Törökország 2023 derekán kommandós egységeket is küldött, illetve a KFOR vezetését Özkan Ulutaş, török vezérőrnagy látja el.

A két vezető a látogatás alkalmával azonban Bosznia és Hercegovina stabilitását illetően foglalt állást. Erdoğan kijelentette, hogy a balkáni ország politikailag sebezhető, aminek véget kell vetni.

Vučić szintén jelezte, hogy támogatja az ország területi integritását, de egyúttal a szerb entitás integritását is. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét lépések várhatóak a szerb-török együttműködés terén Bosznia-Hercegovina stabilitását illetően, a szerb államfő azzal válaszolt, hogy „Erdoğannak több ötlete is van.”