Kormánypártot vegyenek! Az idegenforgalom jól teljesít, nemzeti stadion is épül(het)…

A cikk meghallgatása

A Magyarországon valami miatt bezzegországként emlegetett, fehér-piros kockás szomszédságban az élet megyen a maga medrében. Belföldön is beindult a nyaralószezon, még egy kicsi, a politikusok is elmennek pihenni. A 2004-es választási szuperév annyiban nyomja rá bélyegét a napi diskurzusra, hogy Plenković miniszter- és pártelnök tavaszi utasításával összhangban, a miniszterek és az egyéb állami tisztségviselők szakadatlanul és eltántoríthatatlanul igyekeznek kidomborítani a kormány eredményeit. A “kormánypártot vegyenek!” kampány keretében most Gordan Grlić Radman (GGR) külügyminiszter igyekezett a maga bumfordi módján értekezni a tejjel-mézzel folyó Kánaánról, amit közönségesen csak Horvátországnak nevezünk.

Fordultak a kivándorlási trendek

A horvát Szijjártó az N1-es televízión hirdette az igét annak apropójával, hogy a napokban volt a 10-dik évfordulója Horvátország uniós csatlakozásának.

Mindjárt az elején megtudhattuk, hogy Horvátországot állítólag irigylik külföldön, továbbá azt is, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok kivándorló tért vissza az országba.

Arra az újságírói felütésre, hogy az elmúlt tíz évben 400 ezer ember hagyta el Horvátországot, a külügyminiszter a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva, azt mondta, hogy “az emberek jönnek vissza: nagy zajjal távoztak, viszont csendben térnek vissza”.

Itt GGR nyilván arra gondolt, hogy a Horvát Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly 46 287 ember hagyta el Horvátországot, és 57 972 ember érkezett vagy tért vissza, akiknek nagy része más országokból származó munkavállaló, vagyis (távol-)keleti munkaerő.

Gordan Grlić Radman (GGR) interjúját a horvát kormány Twitter-oldala is átvette az N1 televíziótól (Forrás: Twitter)

– Sokan közülük Írországból és Németországból tértek vissza. És a nagykövetségeken keresztül információt kapunk, hogy a második vagy harmadik generációs kivándorlók között megnövekedett az érdeklődés a Horvátországra való (vissza)költözésre

– mondta Grlić Radman, és mindezt megtetézte azzal, hogy amikor külföldön jár, azt tapasztalja, hogy nagyon irigykednek Horvátországra.

– Azt mondják, Horvátország gyönyörű ország, boldog ország, optimista… Dicsérik a kormányunkat, Plenković miniszterelnököt, mint európai politikust

– mondta kedves, közvetlen stílusában a horvát külügyér. Meg úgy, további szépeket is mondott, de a jóból talán ennyi elég is volt, mert a sok megárt.

Nyári pénzszüret

Mint a szocializmusban annakidején, amikor aratáskor tombolt a “kenyércsata”, és a piros kombájnok ilyen meg olyan rekordokat döntögettek, az újabb kori Horvátországban a polgárok hangulatát az aktuális “pénzszüret”, azaz az idegenforgalmi idény eredményei hivatottak emelni.

A Horvát Idegenforgalmi Közösség hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint az idei év első hat hónapjában 6,7 millió turista 27,3 millió vendégéjszakát töltött, ami 16, illetve 10 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

Kapcsolódó cikk

Elkészült a stoni elkerülőút, csütörtöktől gyorsabban lehet autózni Dubrovnik felé

Ez ráadásul négy százalékkal több vendégéjszakát jelent, mint a koronavírus előtti utolsó rekordév, azaz 2019 első felében, míg júniusban a vendégéjszakák száma egy százalékkal volt több, mint tavaly, és ugyanannyi, mint 2019 júniusában.

Nikolina Brnjac turisztikai és sportminiszter, a Horvát Idegenforgalmi Közösség elnöke szerint mindenki elégedett lehet az idei év első felének turisztikai mutatóival, az idegenforgalom kiváló eredményei ugyanis nemcsak meghaladják az eddig legjobbnak számító 2019-es azonos időszak szintjét, hanem ugyanakkor rekord pénzügyi mutatókkal is párosulnak.

A Horvát Nemzeti Bank adatai szerint a külföldi turistáktól származó bevételek az első negyedévben 672 millió eurót tettek ki, ami 38 százalékos növekedést jelent 2022 első három hónapjához képest, azaz 186 millió euróval magasabb bevételt jelent.

Az eVisitor és az eCrew (hajózási) rendszerek adatai szerint, amelyekről hétfőn számolt be az idegenforgalmi közösség, csak júniusban 2,9 millió turista volt Horvátországban, vagyis két százalékkal több, mint tavaly júniusban, míg a tavalyi év első hat hónapjához képest egy százalékos növekedést értek el 15 millió vendégéjszakával.

Edzőközpont, nemzeti stadion

De ez még nem minden! A horvát kormány még valahol május közepén földterületet adományozott a Horvát Labdarúgó Szövetségnek (Hrvatski nogomentni savez, HNS) a Zágráb melletti Velika Goricában edzőtábor kiépítésének céljával.

Kellő pompával írták alá a kormány és a HNS közötti megállapodást, középen Marijan Kustić, a HNS elnöke a szerződéssel, balra tőle Zlatko Dalić, horvát szövetségi kapitány, jobbra Andrej Plenković miniszterelnök, Nikolina Brnjac turisztikai és sportminiszter, majd Branko Bačić építésügyi miniszter (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)

Most kellő pompával megállapodást írtak alá a kormány és a HNS között a területadományozásról, amelyet Andrej Plenković miniszterelnök jelenlétében Branko Bačić építésügyi miniszter és Marijan Kustić, a HNS elnöke firkantott alá.

Plenx – becsületes nevén Andrej Plenković – hangsúlyozta, hogy a kormány a FIFA-val és az UEFA-val együttműködve szerepet vállal a HNS edzőtáborának kiépítésében.

Bačić – aki nagyot ment az utóbbi időben a lakásépítés terén a földrengés sújtotta területeken – azt domborította ki, hogy kb. két és fél hónap alatt végeztek a papírmunkával – ez Horvátországban extra fürge ügyvitelnek számít -, miközben jól haladnak a tárgyalások a zágrábi érsekséggel a maksimiri földterülettel kapcsolatosan, így Bačić bízik abban, hogy sikerül megteremteni a nemzeti stadion felépítésének előfeltételeit.

Itt arról van szó, hogy az a telek, amelyen a zágrábi Dinamo stadionja épült fel a Maksimir parkkal szemben, voltaképpen az érsekség tulajdonában van és ameddig ez a tulajdonjogi gubanc nem oldódik meg, addig legfeljebb csak kereszteket lehet vetni, de új stadiont nem lehet építeni.