Horvátország
Kormánypártot vegyenek! Az idegenforgalom jól teljesít, nemzeti stadion is épül(het)…
A Magyarországon valami miatt bezzegországként emlegetett, fehér-piros kockás szomszédságban az élet megyen a maga medrében. Belföldön is beindult a nyaralószezon, még egy kicsi, a politikusok is elmennek pihenni. A 2004-es választási szuperév annyiban nyomja rá bélyegét a napi diskurzusra, hogy Plenković miniszter- és pártelnök tavaszi utasításával összhangban, a miniszterek és az egyéb állami tisztségviselők szakadatlanul és eltántoríthatatlanul igyekeznek kidomborítani a kormány eredményeit. A “kormánypártot vegyenek!” kampány keretében most Gordan Grlić Radman (GGR) külügyminiszter igyekezett a maga bumfordi módján értekezni a tejjel-mézzel folyó Kánaánról, amit közönségesen csak Horvátországnak nevezünk.
Fordultak a kivándorlási trendek
A horvát Szijjártó az N1-es televízión hirdette az igét annak apropójával, hogy a napokban volt a 10-dik évfordulója Horvátország uniós csatlakozásának.
Mindjárt az elején megtudhattuk, hogy Horvátországot állítólag irigylik külföldön, továbbá azt is, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok kivándorló tért vissza az országba.
Arra az újságírói felütésre, hogy az elmúlt tíz évben 400 ezer ember hagyta el Horvátországot, a külügyminiszter a legfrissebb statisztikai adatokra hivatkozva, azt mondta, hogy “az emberek jönnek vissza: nagy zajjal távoztak, viszont csendben térnek vissza”.
Itt GGR nyilván arra gondolt, hogy a Horvát Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly 46 287 ember hagyta el Horvátországot, és 57 972 ember érkezett vagy tért vissza, akiknek nagy része más országokból származó munkavállaló, vagyis (távol-)keleti munkaerő.
– Sokan közülük Írországból és Németországból tértek vissza. És a nagykövetségeken keresztül információt kapunk, hogy a második vagy harmadik generációs kivándorlók között megnövekedett az érdeklődés a Horvátországra való (vissza)költözésre
– mondta Grlić Radman, és mindezt megtetézte azzal, hogy amikor külföldön jár, azt tapasztalja, hogy nagyon irigykednek Horvátországra.
– Azt mondják, Horvátország gyönyörű ország, boldog ország, optimista… Dicsérik a kormányunkat, Plenković miniszterelnököt, mint európai politikust
– mondta kedves, közvetlen stílusában a horvát külügyér. Meg úgy, további szépeket is mondott, de a jóból talán ennyi elég is volt, mert a sok megárt.
Nyári pénzszüret
Mint a szocializmusban annakidején, amikor aratáskor tombolt a “kenyércsata”, és a piros kombájnok ilyen meg olyan rekordokat döntögettek, az újabb kori Horvátországban a polgárok hangulatát az aktuális “pénzszüret”, azaz az idegenforgalmi idény eredményei hivatottak emelni.
A Horvát Idegenforgalmi Közösség hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint az idei év első hat hónapjában 6,7 millió turista 27,3 millió vendégéjszakát töltött, ami 16, illetve 10 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
Ez ráadásul négy százalékkal több vendégéjszakát jelent, mint a koronavírus előtti utolsó rekordév, azaz 2019 első felében, míg júniusban a vendégéjszakák száma egy százalékkal volt több, mint tavaly, és ugyanannyi, mint 2019 júniusában.
Nikolina Brnjac turisztikai és sportminiszter, a Horvát Idegenforgalmi Közösség elnöke szerint mindenki elégedett lehet az idei év első felének turisztikai mutatóival, az idegenforgalom kiváló eredményei ugyanis nemcsak meghaladják az eddig legjobbnak számító 2019-es azonos időszak szintjét, hanem ugyanakkor rekord pénzügyi mutatókkal is párosulnak.
A Horvát Nemzeti Bank adatai szerint a külföldi turistáktól származó bevételek az első negyedévben 672 millió eurót tettek ki, ami 38 százalékos növekedést jelent 2022 első három hónapjához képest, azaz 186 millió euróval magasabb bevételt jelent.
Az eVisitor és az eCrew (hajózási) rendszerek adatai szerint, amelyekről hétfőn számolt be az idegenforgalmi közösség, csak júniusban 2,9 millió turista volt Horvátországban, vagyis két százalékkal több, mint tavaly júniusban, míg a tavalyi év első hat hónapjához képest egy százalékos növekedést értek el 15 millió vendégéjszakával.
Edzőközpont, nemzeti stadion
De ez még nem minden! A horvát kormány még valahol május közepén földterületet adományozott a Horvát Labdarúgó Szövetségnek (Hrvatski nogomentni savez, HNS) a Zágráb melletti Velika Goricában edzőtábor kiépítésének céljával.
Most kellő pompával megállapodást írtak alá a kormány és a HNS között a területadományozásról, amelyet Andrej Plenković miniszterelnök jelenlétében Branko Bačić építésügyi miniszter és Marijan Kustić, a HNS elnöke firkantott alá.
Plenx – becsületes nevén Andrej Plenković – hangsúlyozta, hogy a kormány a FIFA-val és az UEFA-val együttműködve szerepet vállal a HNS edzőtáborának kiépítésében.
Bačić – aki nagyot ment az utóbbi időben a lakásépítés terén a földrengés sújtotta területeken – azt domborította ki, hogy kb. két és fél hónap alatt végeztek a papírmunkával – ez Horvátországban extra fürge ügyvitelnek számít -, miközben jól haladnak a tárgyalások a zágrábi érsekséggel a maksimiri földterülettel kapcsolatosan, így Bačić bízik abban, hogy sikerül megteremteni a nemzeti stadion felépítésének előfeltételeit.
Itt arról van szó, hogy az a telek, amelyen a zágrábi Dinamo stadionja épült fel a Maksimir parkkal szemben, voltaképpen az érsekség tulajdonában van és ameddig ez a tulajdonjogi gubanc nem oldódik meg, addig legfeljebb csak kereszteket lehet vetni, de új stadiont nem lehet építeni.
Horvátország
Plenković Kijevben, miközben Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Andrej Plenković miniszterelnök kijevi látogatása során részt vett a DOK-ING horvát cég ottani irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is
Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma reggel feltűnt a kijevi vasútállomáson, meglehetősen casual szerelésben, melegítőfelsőben, némileg ziláltan a hosszú úttól. De nem volt egyedül: ukrajnai kirándulást nyert még Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter, Damir Habijan közigazgatási, igazságügyi és digitális átalakulásért felelős miniszter, valamint Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter. A miniszterelnököt elkísérte kabinetfőnöke, Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak.
Kijevi irodát nyit a horvát DOK-ING
Az ukrán fővárosban Plenković Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal miniszterelnökkel, Ruszlan Sztefancsukkal, a Verhovna Rada elnökével és más ukrán tisztviselőkkel találkozik. A miniszterelnök a delegációval együtt részt vesz a Krími Platform ülésén is.
Bár a rossz nyelvek szerint Plenković búcsúzni jött, a kormány nyilatkozata helyre teszi a dolgokat. Így megtudhattuk, hogy ez Plenković miniszterelnök harmadik ukrajnai látogatása az orosz agresszió, azaz 2022. február 24-ei kezdete óta, és újabb jele Horvátország szolidaritásának Ukrajnával. Azzal az országgal, amely „védi szabadságát, Európa biztonságát, de a közös demokratikus értékeket és a nemzetközi jog elveit is” – áll a közleményben.
Kapcsolódó cikk
A FÖLDI POKOL: Horvátországi és boszniai zsoldosok Ukrajnában
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Plenković részt vett a krími tatárok feletti népirtás áldozatai tiszteletére emelt emlékmű ünnepélyes leleplezésén is, amelyet Zelenszkij elnök és Musztafa Dzsemilev, a krími tatár nép vezetője hajtott végre. A horvát küldöttség a nap folyamán részt vett a Krími Platform csúcstalálkozóján is.
Horvátország határozottan támogatja a Nemzetközi Krími Platformot, és ezen belül aktív szerepet játszik, mivel 2022 októberében az első parlamenti csúcstalálkozónak is otthont adott a horvát fővárosban. Ugyanakkor a kormányhivatal elárulta, hogy a miniszterelnök részt vesz a DOK-ING által a vállalat kijevi irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is, illetve a látogatás folyamán bemutatják az Ukrajnának nyújtott horvát segély új csomagját.
Egyúttal a kormány bejelentette, hogy a találkozó folyamán aláírják az egyetértési megállapodást a horvát igazságügyi, közigazgatási és digitális átalakulási minisztérium és az ukrán igazságügyi minisztérium, valamint a horvát tudományos, oktatási és ifjúsági minisztérium és az ukrán tudományos és oktatási minisztérium között a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési programra vonatkozásában.
E sorok írója, ki tudja miért, kissé nyugtalanítónak érzi, hogy a cikk írása közben olyan sajtótermékből is kénytelen volt tájékozódni, mint az European Pravda. Nomen est omen? Ez lenne a jövő? Talán mégse, legalábbis reméljük, hogy nem.
Az ukránok ajándékba kapták a terveket
Ukrajna idén tavasszal új aknamentesítő gép gyártásába kezdett, miután az Ukrajnában összeszerelt és honosított MV-4-es horvát aknaszedő jármű megfelelőségi tanúsítványt kapott.
Az ukrán sajtó azidőtájt arról számolt be, hogy az ukrán A3tech vállalat megkapta a DOK-ING MV-4 aknamentesítő gép megfelelőségi tanúsítványt a gépesített aknamentesítő berendezések kötelező vizsgálatáról szóló 271. számú kormányhatározatban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Ez lehetővé teszi a gyártó vállalat számára, hogy áttérjen a járművek ipari gyártására a piac igényeinek megfelelően: mind a kormányzati struktúrák, mind a humanitárius aknamentesítő üzemeltetők számára.
A horvát DOK-ING gépeket összeszerelő és honosító A3tech vállalat az év eleje óta 12%-kal növelte az alkalmazottainak a számát. Ezen kívül a vállalat bevont a termelésbe egy másik gyárat, amely az alkatrészek egy részét gyártja.
Ihor Bezkaravainyi illetékes miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az aknamentesítő gépek összeszerelése és gyártásának a lokalizálása felgyorsítja az alkatrészek javítását vagy cseréjét detonáció esetén, de megkönnyítik a humanitárius aknamentesítéssel foglalkozók számára a felszerelésekhez való hozzáférést is.
Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Amíg a kormányfő Kijevben politizál, keddi hírek értelmében Pavao Vujnovac, a horvát gáz- és egyéb király, csatlakozik az Atlanti Tanács nemzetközi tanácsadó testületéhez. A nemzetközi tanácsadó testület a világ néhány legjelentősebb vállalatának korábbi vezetőiből és vezérigazgatóiból áll, akik tanácsokat és szakértői támogatást nyújtanak az Atlanti Tanács, egy washingtoni székhelyű szervezet vezetésének.
Az említett tanács közleménye szerint Vujnovac már hosszabb ideje aktívan részt vesz az Atlanti Tanács által szervezett különböző rendezvényeken, különösen az energiaszektorral kapcsolatos kérdésekben.
Az elmúlt időszakban elsősorban az LNG-vel kapcsolatos megbeszéléseken vett részt, de bemutatta a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket a régióban, valamint azokat az akkumulátorfejlesztési projekteket is, amelyeket az ENNA Group a horvát Rimac Automobili technológiai vállalattal közösen valósít meg.
Frederick Kempe, az Atlanti Tanács elnök-vezérigazgatója elégedettségét fejezte ki Pavao Vujnovac csatlakozásával kapcsolatban.
A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni.
Ebből elméletileg Horvátországnak is haszna lesz, de ami biztos, hogy Vujnovacnak ez a gyakorlatban válik hasznára.
Már az a tény, hogy a horvát üzletembert bevállalták, illetve hogy egyáltalán szóba álltak vele, meglehetősen beszédes. Érdemes lesz odafigyelni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Vujnovac még relatíve fiatal ember: idén töltötte be az 50. életévét. Az orosz és európai kapcsolatai után most amerikai pajtásokra is szert szeretne tenni. Ki tudja, milyen magasságokba emelkedhet még?
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból