Horvátország
Elkészült a stoni elkerülőút, csütörtöktől gyorsabban lehet autózni Dubrovnik felé
Körülbelül egy évnyi késéssel, a görög Avax építőipari vállalat befejezte a stoni elkerülőút építését, és ezzel végképp lezárult az egyik legnagyobb horvát infrastrukturális projekt, a Horvátország déli részének közúti összeköttetése az ország egyéb részeivel. Ez a kapcsolat lényegében már tavaly megvalósult, a pelješaci híd befejezésével, ám a teherforgalom ki volt tiltva a hídról a Ston városkán áthaladó fokozott forgalom miatt. Ennek köszönhetően csütörtöktől, azaz április 20-tól gyorsabban lehet autózni Dubrovnik felé (az ejtése nem Dubrovnyik, ezt a szöveget felolvasó hölgy sem tudja).
Sürgő-forgó nepáliak
Az Avaxot 2019. december 14-én bízták meg a munkálatokkal, a munka befejezésének határideje 2022. április 28-a volt. Tehát a határidőt majd egy évvel túllépték.
A görög vállalat két hónapos késéssel indult, amit a globális világjárvány következményei indokoltak. Egy másik késleltető elem az volt, hogy a görögök szinte minden munkára alvállalkozókat fogadtak, ami tovább lassította a munkát.
A munkálatok kivitelezésének határideje eredetileg 30 hónap, a szerződés értéke pedig 511,5 millió kuna volt (ÁFA nélkül), vagyis mai horvát pénzben számolva 32,8 millió euró.
Nyilván a horvátországi munkaerőhiány is rányomta bélyegét az elkerülőút kiépítésére: a Jutarnji list helyszínre látogató újságírója nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a végső simításokat végző mintegy 150 munkás zöme nepáli állampolgár.
A 7,9 km hosszú Prapratno- Doli csomópontot tavaly év végén kellett volna befejezni, de mindez további négy hónapig tartott, elsősorban az emelkedő anyagárak és a lassú anyagbeszerzés miatt.
Bár a szakasz egy görög maratontávfutó szempontjából viszonylag rövid, rendkívül nehéz volt megépíteni, mivel két nagy alagutat kellett fúrni, és egy hidat kellett építeni közéjük, mint az az alábbi képen jól látszik, a híd hossza stimmel, az alagutak meg cca.).
Az útvonalon a Polakovica (1265 m) és a Supava (1320 m) alagút, valamint a 485 méter hosszú stoni híd található. A szerdától használatba vett fő alagútcsövek mellett vészkijáratként szolgáló szervízjáratot is építettek.
A fő- és a szervízcsövek között öt vészkijárati átjáró található, ahol a tűzoltóautók bejuthatnak. Az erős tűzvédelmi intézkedések mellett, ez a szakasz videomegfigyelés alatt áll, és a forgalom képe 24 órán keresztül élőben látható a zaradeždei forgalomirányítási központ monitorain.
Szóval mindazok, akik hajlamosak a közlekedési szabályok és sebességkorlátozások megsértésére, jobban teszik, ha fegyelmezik magukat, mert a pénzbírságok Horvátországban igencsak borsosak.
Ennek a szakasznak a megnyitásával Ston lakosai is megkönnyebbültek, mert az elkerülőút megépítésével ismét normalizálódott a városka élete.
Különben mindazoknak, akik egy dubrovniki kiruccanásra vállalkoznak, melegen ajánljuk, hogy töltsenek el legalább néhány órát Stonban.
A város mellett a mai napig működik a sópárló, mely a középkorban évente majd 16 ezer aranydukáttal gazdagította a dubrovniki városállam kincstárát, és lényegében ennek védelmére épült a stoni falrendszer.
Ez az egyik legnagyobb középkori erődrendszer, amely összesen 5,5 km hosszan húzódik a Pelješac-félszigeten, és nem kevesebb, mint 40 toronnyal és 5 erőddel erősítették meg. A kínai nagy fal mellett ez a világ egyik legjobban megőrzött erődrendszere.
Ha valaki gyalogszerrel szeretne végigsétálni a falakon, ezt belépőjegy megváltása után megteheti keddtől egészen vasárnapig, mert – figyelem! – hétfőn szünnap van.
Viszont ha az ember nem sportos alkat, és “nem akar falra mászni”, akkor is megéri felkeresni Stont, egyrészt a látvány és a hangulat miatt, másrészt pedig a stoni kagylótelepen tenyésztett osztrigák okán, már ha a kíváncsi látogató él ilyesmivel.
Fotózni tilos!
A Horvát Útfelügyelet (Hrvatske ceste) adatai szerint az átadása utáni nyolc hónap alatt valamivel kevesebb mint másfél millió jármű haladt át a pelješaci hídon.
A hatóságok őszinte sajnálatára sokan, akik áthaladnak a hídon, továbbra is megállnak fotózni vagy fotózkodni.
Ennek megakadályozására az útfelügyelet bakokat telepített a vezetési sáv és a megállósáv között a teljes híd hosszában.
Persze Horvátországról van szó, ahol az emberek, mint a Balkánon általában, nagy ívben tesznek a hatóságokra.
Így nem meglepő, hogy a Facebook-állampolgárok folyamatosan megtöltik képeikkel a közösségi médiát a pelješaci hídon készült felvételekkel, pedig – ismétlem – a hídon fotózni szigorúan tilos!
Horvátország
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.
Szárnyas kapu á la Szlovénia
Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.
Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.
– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít
– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.
Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.
Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)
A horvátok nyugodtan fogadták a hírt
A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:
– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.
Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.
A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.
Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.
A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.
Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.
– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására
– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.
Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások
A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.
Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.
Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.
– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.
Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac22 óra telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is