A cikk meghallgatása

Az utóbbi egy hónapban szinte nem múlik el nap, hogy az orosz Szputnyik hírügynökség belgrádi fiókvállalata ne foglalkozna a BRICS-szel, és hetente egyszer-kétszer ne vetné fel, hogy Szerbia számára is ez a társulás jelenti a jövőt. A szerb elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy még akkor sem kíván letérni az európai útról, ha nem lát esélyt az uniós csatlakozásra, vagyis nem ő fogja bevezetni Szerbiát a BRICS-be, bár a vučići nyilatkozatoknak nem mindig lehet hitelt adni.

Egyre gyakrabban felvetődik

Miután a Szputnyik nem a legolvasottabb hírportál Szerbiában, ennek a kérdésnek a latolgatása talán nem is lenne túlontúl érdekfeszítő, ám miután ez a hírszolgálat Oroszország, és még inkább a Kreml szócsövének számít, mégsem mehetünk el szó nélkül a jelenség mellett.

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb cikk – a mellékelt egy órás videóval – június 24-én jelent meg a Szputnyik hasábjain még a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum előtt, amely iránt a Szputnyik szerint hatalmas volt az érdeklődés az erős oroszellenes szankciók ellenére, mert hogy a világot egyre inkább behálózzák azok a szervezetek, amelyekben nincs jelen az Egyesült Államok.

Ezt egy félrecsúszott szerb politikus, Branko Pavlović azzal indokolta, hogy Kína, Oroszország és India gazdaságának technológiai képessége szinte szükségtelenné teszi a Nyugatot, amit azzal támasztott alá, hogy a BRICS fejlesztési bankjának tőkeállomány három év alatt két-három milliárd dollárról 30 milliárd dollárra ugrott.

Ne tévesszen meg senkit, hogy az oroszok ma még dollárban számolnak, egy másik szputnyikos cikk szerint az amerikai dollár használatának visszaszorítása már régóta foglalkoztatja a szóban forgó társulást, és ezzel kapcsolatban felmerült a közös valuta létrehozásának lehetősége, bár ez nem egyszerű kérdés, viszont az orosz finanszírozású szerbiai portálon szól róla egy újabb egy órás videó.

A Szputnyik arról is beszámol, hogy a francia elnök is a BRICS felé igyekszik, aminek beszédes jele, hogy állítólag Emmanuel Macron is szeretne részt venni a BRICS közelgő augusztusi csúcstalálkozóján, amelyet Dél-Afrikában rendeznek meg attól függetlenül, hogy a Dél-afrikai Köztársaság tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), így köteles lenne letartóztatni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha az személyesen megjelenik az eseményen.

Erről újabb két órányi, agymosás jellegű videóanyag szól, így már négy órás képanyagnál tartunk, amelyet a Szputnyik a szerb kormányközeli Novostival közösen gyártott le, ami kétféleképpen magyarázható: ez vagy nincs ellenére a szerb vezetésnek, vagy pedig a Novosti rosszhírű főszerkesztője, Milorad Vučelić némileg eltérő álláspontot képvisel, mint a legfelsőbb szerb vezetés.

Állítólag Macron is érdeklődik, és megint csak állítólag Putyin nem örül neki

Majd húsz év múlva

Az orosz sajtó, nemcsak a Szputnyik, hanem az angol nyelvű orosz propagandagépezet is, ezekben a napokban számolt be arról, hogy egy újabb ország, Etiópia szeretne csatlakozni a BRICS-hez. Afrika és a világ szegényebb fertályához tartozó Etiópiáról van szó, amelynek viszont van százmillió lakosa.

A szerb elnök is azt számolgatta nemrégiben, hogy hányan is lesznek a BRICS-ben, ha az általa felsorolt országok is betagosodnak, elmondása szerint ugyanis Argentína, Irán, Indonézia, Törökország, Szaúd-Arábia, Nigéria, Banglades, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom is érdekelt abban, hogy csatlakozzanak ehhez a gazdasági blokkhoz, viszont Szerbiát egyelőre nem sorolta a BRICS ajtaján kopogtató országok közé.

A szerb elnök rámutatott, hogy a BRICS-országok lakossága most 3,2 milliárd fő, míg az egész Nyugat, beleértve a NATO-tagállamokat is, mindössze 950 millió lakost számlál, így az előbb felsorolt országok felvételével a világ politikai térképe “drámaian megváltozik”, főleg ha a BRICS-nek sikerül rendeznie a belső ellentéteket, és szorosabbra fűznie az egymás közötti kapcsolatokat.

Vučić mindezt egy “nemzeti sajtótájékoztató” alkalmával mondta, és a helyzetet latolgatva hozzátette, hogy a jövő nagy kérdése lehet Szerbia számára is a választás az Európai Unió és a BRICS között, ám amíg ő lesz az ország elnöke, vagyis az elkövetkező szűk négy évben, Szerbia az európai úton marad.

A szerb elnök azonban ennek ellenére nem fűzött nagy reményeket az uniós tagsághoz, és szinte nyilvánvalónak tartotta, hogy Szerbia nem lesz az Európai Unió tagja, merthogy az EU nem kívánja felvenni hazáját a tagországok közé.

Vučić arról nem nyilatkozott, hogy mi lesz tizenöt vagy húsz év múlva, de hozzátette, hogy akkortájt történelmi és gazdasági értelemben egyaránt állhatnak másképp a dolgok, még akkor is, hogy ha ez a jelen pillanatban nem úgy néz ki.

Mindenféle térképek megjelennek, ezen például a vörös és a kék világ látható, a szerző ismeretlen

Hol van itt Magyarország?

Az oroszok tehát erősen dolgoznak azon, hogy Szerbiát ebbe az irányba, mármint a BRICS-tagság felé mozdítsák el. A TASS például az említett sajtótájékoztatóról szóló tudósítását azzal a címmel hozta le, hogy a szerb elnök szerint Szerbiának a jövőben választania kell az Európai Unió és a BRICS között.

A szintén orosz gondozású, de angol nyelven megjelenő TV BRICS nemzetközi médiacsoport azt a címet adta a cikkének, hogy a szerb elnök szerint a BRICS nagy lehetőségeket rejt magában, vagyis a jelek arra utalnak, hogy a BRICS, vagy legalábbis Oroszország részéről van fogadókészség Szerbia irányában, még akkor is, ha a jelen pillanatban nem a bővítés a fő cél.

Ivan Tyimofejev, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának (RIAC) vezetője a Lenta.ru-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a BRICS fő feladata nem az új tagok keresése, hanem a csoporton belüli interakció kialakítása, ezért még korai arról beszélni, hogy mely országok csatlakozhatnak a BRICS-hez, bár egy másik orosz illetékes szerint Moszkva támogatja Egyiptom felvételét.

Tyimofejev szerint természetesen felvetődik Szerbia csatlakozásának lehetősége is, de más európai ország nem nagyon jöhet számításba, mert az európai országok ellenséges magatartást tanúsítanak Oroszországgal szemben.

Kapcsolódó cikk

GEOPOLITIKAI ÁTRENDEZŐDÉS: Láttunk mi már karón gorillát, azaz a BALK és a nagyvilág

Miután Magyarországon a sok Brüsszel elleni nyilatkozat hatására csökken az Európai Unió iránti szimpátia, felvetődik a kérdés, hogy a magyar vezetés esetleg a “keleti nyitás” farvizén evezve gondolkodhat-e más megoldásban, esetleg a BRICS-hez való csatlakozásban.

A másik kérdés viszont az, hogy a BRICS-ben akarják-e Magyarország belépését, mert az említett Tyimofejev-interjúan ez is felmerült, és bármilyen meglepő, nem volt túl pozitív a válasz, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának vezetője szerint ugyanis Magyarország “mélyen integrálódott az Európai Unióba és a NATO-ba, ezért nehéz lenne becsatlakoznia a BRICS-be”.

Ennek alapján nagyon leegyszerűsítve a kérdést azt mondhatnánk, hogy ha egyszer esetleg az Európai Unióban már nem kellünk, a BRICS kapui sem állnak tárva nyitva előttünk.

Viszont tegyük hozzá, hogy a szóban forgó interjúban Tyimofejev Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy “bármi megtörténhet”, vagyis maradt egy kis rés, ha netalán Budapesten valakinek a nem éppen pozitív történelmi tapasztalatok ellenére lenne gusztusa ismét Moszkva karjaiba vetni magát.