Connect with us

Bosznia

Kudarccal felérő félsiker, az EP külügyi bizottsága nem enyhít a csatlakozási feltételeken

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

siker bizottság
VERBÁLIS VÁRVEREGETÉS: Ülésezik az Európai Parlament külügyi Bizottság (Forrás: Twitter)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta az éves jelentését Bosznia-Hercegovináról. A jelentés megállapította, hogy bár a nyugat-balkáni országban pozitív folyamatok is történtek az elmúlt hónapokban, a 2019-ben megállapított 14 csatlakozási kritérium közül továbbra sem sikerült egyet se teljesíteni. Az EP próbál pénzügyi oldalról nyomást gyakorolni a boszniai vezetésre, így döntöttek arról is, hogy az IPA III pénzeszközhöz csak bizonyos feltételek teljesítése után adnak hozzáférést.

Több erőfeszítést várnak

Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta az idei évre vonatkozó jelentést Bosznia-Hercegovina helyzetéről. Ebben a testület megállapította, hogy a tavaly december óta tagjelölti státusszal bíró nyugat-balkáni Csodaországban uralkodó politikai és gazdasági viszonyok érdemben nem javultak.

A jelentést a portugál Paulo Rangel, az Európai Néppárt tagja jegyezte, aki hazájában a Szociáldemokrata Párt (Partido Socialdemócrata , PSD) soraiban politizál.

siker, bizottság

VERBÁLIS VÁLLVEREGETÉS: Meg kell ragadni a lendületet! Tagjelölt országként le kell győzni a megosztottságot, reformokat kell végrehajtania és el kell utasítania a szecessziót. Az EP kész támogatni Bosznia-Hercegovina európai útját

A portugál jelentéstevő kifejezetten pozitív véleménnyel volt a bosznia-hercegovinai kormány első hat hónapjának eredményéről.

A dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a „tagjelölti státusz megadását és a koalíciós kormány januári felállítását követően Bosznia-Hercegovina most fordulópont előtt áll, ami lehetőséget ad a politikai blokádok és a destabilizációs folyamatok felszámolására, valamint a reformok folytatására, hogy az ország tovább haladjon az uniós integráció útján, amit az állampolgárai támogatnak és ki is érdemeltek. Vannak még kihívások, azonban akadnak pozitív jelek is, így ki kell használni a most tapasztalható lendületet.”

A jelentésben felszólítják Bosznia-Hercegovina állami intézményeit, hogy fokozzák a csatlakozási feltételek teljesítése terén tett eddigi erőfeszítéseiket.

Ennek kapcsán a jelentés két területe emel ki. Ezek a külkapcsolatok és a biztonságpolitikai, amelyek terén az EP elvárja a tagjelölt országtól, hogy a jövőben az uniós kül- és biztonságpolitika irányainak szem előtt tartásával tervezze a saját tevékenységét.

A legkomolyabb problémaként a nemzetiségi alapú megosztottságot emelték ki a dokumentumban. Az EP szerint a boszniai háború lezárását követő 25 évben ezen a téren érdemi előrelépés nem történt. Sőt, a boszniai Szerb Köztárság vezetése kapcsán kifejezett jeleit tapasztalták a szecessziós politikai irányvonal erősödésének.

A mély etnikai megosztottság mellett komoly problémákat állapított meg a jelentés az egyes jogállamisági kritériumok teljesítése terén. Problémás területnek számít emellett a korrupció elleni harc, a média szabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése.

Nem lesz könnyített tagfelvétel

Az EP külügy bizottsága a jelentés kapcsán megerősítette, hogy a jövőben fel akarja gyorsítani a csatlakozási folyamatot Bosznia esetében.

Utalva arra, hogy a tagjelölti státusz 2022. decemberi megadásakor Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette a korábban meghatározott csatlakozási kritériumokat, a külügyi bizottság nem volt rest hangsúlyozni, hogy a jövőbeli tagfelvételnek azonban „az ország saját érdemein kell alapulnia”, ergo az EP illetékes szakbizottsága megerősítette az Ursula von der Leyen által már 2021. vége óta többször említett elhatározást, miszerint az ukrajnai helyzet miatt sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára a csatlakozáshoz.

A most elfogadott jelentés kapcsán felidézték ugyanis, hogy az EP még 2019-ben határozta meg Bosznia-Hercegovina számára azt a 14 kritériumot tartalmazó csomagot, aminek a teljesítése előfeltétele a későbbi csatlakozásnak.

A jelentés vitája során az EP képviselők pozitívan ítélték meg a 2022. októberi boszniai választás eredményének gyors megállapítását és a boszniai koalíciós kormány létrejöttét.

A boszniai belpolitikai szereplőkkel ellentétben az uniós képviselők pozitívnak minősítették Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének beavatkozását a bosnyák-horvát Föderáció kormányának megalakításáért folytatott tárgyalásokba.

Az EP külügyi bizottsága szerint Schmidt ezzel a lépéssel megelőzte, hogy újabb politikai zsákutcába jusson az ország. Emlékezetes, hogy a bosnyák-horvát entitást az előző négy évben végig ügyvezető kabinet irányította, mert a koalíciós tárgyalások teljesen megfeneklettek a választásokat követően.

A boszniai viszonyok brüsszeli megítéléséről azonban sokat elmond, hogy az EP önmagában már azt is pozitív fejleménynek minsítette, hogy az anno Daytonban összeeszkábált boszniai alkotmányban szereplő valamennyi területi egység, vagyis két entitás, 10 kanton és maga az ország egyaránt rendelkezik érvényesen megválasztott és működőképes végrehajtó szervvel.

A vita lezárását követően az EP szakbizottsága 60 támogató szavazattal, 10 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.

Dicséret van, pénz nincs

Az EU külügyi bizottság megállapította, hogy a demokratikus és jogállamisági kritériumok teljesítése az előfeltétele marad annak, hogy Bosznia-Hercegovina hozzáférhessen az IPA III forrásokhoz. Vagyis ennek a pénzügyi eszköznek a lehívásához Boszniának néhány kritériumot teljesítenie kellene a már említett 14 csatlakozási kritérium közül.

A jelentésben feltárt problémák között kiemelték a boszniai szerb politikai elit szecessziós politikai törekvéseit, ami szerintük veszélyezteti az állam egységét. Így újabb uniós pénz juttatását akár az IPA III eszközből, akár más forrásból, csak abban az esetben tartják elképzelhetőnek, ha a boszniai szerb politikusok felhagynak az állam egységét veszélyeztető politikai irányvonal képviseletével.

Az IPA alapból, illetve kevésbé közismert nevén az előcsatlakozási támogatási eszközből a 2014. és 2021. közötti időszakban Bosznia-Hercegovina mintegy 552 millió euró összegre volt jogosult.

Az IPA III program keretében összesen 14 milliárd eurót tervez az EU szétosztani a nyugat-balkáni régióból csatlakozni szándékozó államok között. A projektet azonban az érintett államok csatlakozási hiányosságai, illetve az ukrajnai háború uniós finanszírozása miatt felfüggesztették.

Az EP külügyi bizottsága végül megerősítette, hogy a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is támogatja a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének tevékenységét és az EUFOR Althea katonai misszió boszniai jelenlétét.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország18 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava