Kudarccal felérő félsiker, az EP külügyi bizottsága nem enyhít a csatlakozási feltételeken

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta az éves jelentését Bosznia-Hercegovináról. A jelentés megállapította, hogy bár a nyugat-balkáni országban pozitív folyamatok is történtek az elmúlt hónapokban, a 2019-ben megállapított 14 csatlakozási kritérium közül továbbra sem sikerült egyet se teljesíteni. Az EP próbál pénzügyi oldalról nyomást gyakorolni a boszniai vezetésre, így döntöttek arról is, hogy az IPA III pénzeszközhöz csak bizonyos feltételek teljesítése után adnak hozzáférést.

Több erőfeszítést várnak

Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta az idei évre vonatkozó jelentést Bosznia-Hercegovina helyzetéről. Ebben a testület megállapította, hogy a tavaly december óta tagjelölti státusszal bíró nyugat-balkáni Csodaországban uralkodó politikai és gazdasági viszonyok érdemben nem javultak.

A jelentést a portugál Paulo Rangel, az Európai Néppárt tagja jegyezte, aki hazájában a Szociáldemokrata Párt (Partido Socialdemócrata , PSD) soraiban politizál.

VERBÁLIS VÁLLVEREGETÉS: Meg kell ragadni a lendületet! Tagjelölt országként le kell győzni a megosztottságot, reformokat kell végrehajtania és el kell utasítania a szecessziót. Az EP kész támogatni Bosznia-Hercegovina európai útját

A portugál jelentéstevő kifejezetten pozitív véleménnyel volt a bosznia-hercegovinai kormány első hat hónapjának eredményéről.

A dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a „tagjelölti státusz megadását és a koalíciós kormány januári felállítását követően Bosznia-Hercegovina most fordulópont előtt áll, ami lehetőséget ad a politikai blokádok és a destabilizációs folyamatok felszámolására, valamint a reformok folytatására, hogy az ország tovább haladjon az uniós integráció útján, amit az állampolgárai támogatnak és ki is érdemeltek. Vannak még kihívások, azonban akadnak pozitív jelek is, így ki kell használni a most tapasztalható lendületet.”

A jelentésben felszólítják Bosznia-Hercegovina állami intézményeit, hogy fokozzák a csatlakozási feltételek teljesítése terén tett eddigi erőfeszítéseiket.

Ennek kapcsán a jelentés két területe emel ki. Ezek a külkapcsolatok és a biztonságpolitikai, amelyek terén az EP elvárja a tagjelölt országtól, hogy a jövőben az uniós kül- és biztonságpolitika irányainak szem előtt tartásával tervezze a saját tevékenységét.

A legkomolyabb problémaként a nemzetiségi alapú megosztottságot emelték ki a dokumentumban. Az EP szerint a boszniai háború lezárását követő 25 évben ezen a téren érdemi előrelépés nem történt. Sőt, a boszniai Szerb Köztárság vezetése kapcsán kifejezett jeleit tapasztalták a szecessziós politikai irányvonal erősödésének.

A mély etnikai megosztottság mellett komoly problémákat állapított meg a jelentés az egyes jogállamisági kritériumok teljesítése terén. Problémás területnek számít emellett a korrupció elleni harc, a média szabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése.

Nem lesz könnyített tagfelvétel

Az EP külügy bizottsága a jelentés kapcsán megerősítette, hogy a jövőben fel akarja gyorsítani a csatlakozási folyamatot Bosznia esetében.

Utalva arra, hogy a tagjelölti státusz 2022. decemberi megadásakor Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette a korábban meghatározott csatlakozási kritériumokat, a külügyi bizottság nem volt rest hangsúlyozni, hogy a jövőbeli tagfelvételnek azonban „az ország saját érdemein kell alapulnia”, ergo az EP illetékes szakbizottsága megerősítette az Ursula von der Leyen által már 2021. vége óta többször említett elhatározást, miszerint az ukrajnai helyzet miatt sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára a csatlakozáshoz.

Kapcsolódó cikk

KATOLIKUS, HORVÁT ÉS NŐ: Megválasztották Bosznia-Hercegovina új miniszterelnökét

A most elfogadott jelentés kapcsán felidézték ugyanis, hogy az EP még 2019-ben határozta meg Bosznia-Hercegovina számára azt a 14 kritériumot tartalmazó csomagot, aminek a teljesítése előfeltétele a későbbi csatlakozásnak.

A jelentés vitája során az EP képviselők pozitívan ítélték meg a 2022. októberi boszniai választás eredményének gyors megállapítását és a boszniai koalíciós kormány létrejöttét.

A boszniai belpolitikai szereplőkkel ellentétben az uniós képviselők pozitívnak minősítették Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének beavatkozását a bosnyák-horvát Föderáció kormányának megalakításáért folytatott tárgyalásokba.

Az EP külügyi bizottsága szerint Schmidt ezzel a lépéssel megelőzte, hogy újabb politikai zsákutcába jusson az ország. Emlékezetes, hogy a bosnyák-horvát entitást az előző négy évben végig ügyvezető kabinet irányította, mert a koalíciós tárgyalások teljesen megfeneklettek a választásokat követően.

A boszniai viszonyok brüsszeli megítéléséről azonban sokat elmond, hogy az EP önmagában már azt is pozitív fejleménynek minsítette, hogy az anno Daytonban összeeszkábált boszniai alkotmányban szereplő valamennyi területi egység, vagyis két entitás, 10 kanton és maga az ország egyaránt rendelkezik érvényesen megválasztott és működőképes végrehajtó szervvel.

A vita lezárását követően az EP szakbizottsága 60 támogató szavazattal, 10 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.

Dicséret van, pénz nincs

Az EU külügyi bizottság megállapította, hogy a demokratikus és jogállamisági kritériumok teljesítése az előfeltétele marad annak, hogy Bosznia-Hercegovina hozzáférhessen az IPA III forrásokhoz. Vagyis ennek a pénzügyi eszköznek a lehívásához Boszniának néhány kritériumot teljesítenie kellene a már említett 14 csatlakozási kritérium közül.

Kapcsolódó cikk

Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól

A jelentésben feltárt problémák között kiemelték a boszniai szerb politikai elit szecessziós politikai törekvéseit, ami szerintük veszélyezteti az állam egységét. Így újabb uniós pénz juttatását akár az IPA III eszközből, akár más forrásból, csak abban az esetben tartják elképzelhetőnek, ha a boszniai szerb politikusok felhagynak az állam egységét veszélyeztető politikai irányvonal képviseletével.

Az IPA alapból, illetve kevésbé közismert nevén az előcsatlakozási támogatási eszközből a 2014. és 2021. közötti időszakban Bosznia-Hercegovina mintegy 552 millió euró összegre volt jogosult.

Az IPA III program keretében összesen 14 milliárd eurót tervez az EU szétosztani a nyugat-balkáni régióból csatlakozni szándékozó államok között. A projektet azonban az érintett államok csatlakozási hiányosságai, illetve az ukrajnai háború uniós finanszírozása miatt felfüggesztették.

Az EP külügyi bizottsága végül megerősítette, hogy a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is támogatja a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének tevékenységét és az EUFOR Althea katonai misszió boszniai jelenlétét.