Horvátország
BENNÉGETT? A magyar helikopter személyzetének harmadik tagját még mindig keresik
A horvát védelmi minisztérium közlése szerint szerdán (június 21-én) déli 12 óra körül Drniš, illetve Pakovo Selo közelében lezuhant egy magyar Griffon helikopter (nem Griffon, de erre majd kitérünk), amely a Zadar melleti Zemunik Donji repülőtérhez kapcsolódó, Különleges Légierő Nemzetközi Kiképzőközpontjában (MSAP TC) gyakorlatozott. A helikopter-balesetben a legénység két tagja meghalt, a harmadikat még keresik. Egy tűzoltóparancsnok a Nova Televíziónak nyilatkozva azt feltételezte, hogy a harmadik magyar katona bennégett a helikopterben. A Horvát Köztársaság Védelmi Minisztériuma legmélyebb részvétét fejezte ki a magyar katonák családtagjainak, kollégáinak és barátainak, akárcsak az alábbi megszólalók. A délutáni órákban a zemuniki “Mirko Vukušić ezredes” laktanyában Mario Banožić védelmi miniszter, Robert Hranj admirális, a horvát fegyveres erők vezérkari főnöke, Michael Križanec dandártábornok, a horvát légierő parancsnoka és Tomislav Pušnik ezredes, a Különleges Légierő Nemzetközi Kiképzőközpontjának igazgatója sajtótájékoztatót tartott a magyar katonai helikopter lezuhanását követően.
Várják a magyar szakértők csatlakozását
A horvát védelmi miniszter megerősítette, hogy a szerencsétlenül járt magyar katonák zárai (Zadar) kiképzésen vettek részt. Mario Banožić annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan megkezdődik a vizsgálat, amely feltárja az eset részleteit.
– Tudomásunk szerint a legmodernebb eszközökről van szó
– tette még hozzá a horvát védelmi miniszter, aki minden támogatás megígért az eset kivizsgálásához.
Robert Hranj tengernagy, vezérkari főnök (balról a második) szintén megerősítette, hogy a szerencsétlen esemény egy gyakorlaton történt, amelyet a különleges erőkhöz tartozó pilóták hegyes vidéken végrehajtott repülésnek neveznek.
– Várjuk a magyar szakértők csatlakozását a vizsgálat megkezdéséhez
– jelentette ki a horvát vezérkari főnök, amit még azzal toldott meg, hogy a vizsgálatot a NATO szabványainak megfelelően folytatják le.
Hranj egyúttal arra emlékeztetett, hogy a zárai repülőtérhez kapcsolódó nemzetközi kiképzőközpontot négy ország: Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Magyarország hozta létre 2019-ben a NATO, illetve az Egyesült Államok szponzorálásával, de néha más tagállamok is használják.
Michael Križanec dandártábornok, a horvát légierő parancsnoka (jobbról a második) a történtekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez tragikus és nem kívánt esemény, de szerinte az “ilyesmi előfordul”, amivel nyilván arra akart utalni, hogy a katonai lét veszélyes üzemmódnak tekinthető.
Egyúttal a lehetséges emberi hibára hívta fel a figyelmet, mert a gyakorlatot igen alacsonyan repülve tartották, a magasság 1000 láb, azaz 300 méter alatt volt.
– Az ezer láb alatti magasságban történő repülés szabályai szerint a személyzetnek kötelessége a körülötte lévő légtér figyelése, és az akadályok aktív elkerülése. A szabály a “see and aviod”, vagyis a “látni és elkerülni” elven alapul. 300 méter alatti magasságban soha nem lehetünk biztosak abban, hogy nincs semmi a levegőben
– jelentette ki a horvát légierő parancsnoka, aki azt is elmondta, hogy a repülési térképeket frissítették, és azokon mind a balesetet legvalószínűbben előidéző drótkötélpálya, mind az ott elhaladó távvezeték be volt jelölve, és ezekkel a térképekkel a magyar helikopterek pilótái is rendelkeztek.
A horvát légierő parancsnoka szerint ezzel kapcsolatban nem lehet senkire sem ujjal mutogatni, mert akkor “minden madarat be kellene rajzolni a térképekbe”.
Tomislav Pušnik ezredes, a Különleges Légierő Nemzetközi Kiképzőközpontjának igazgatója elmondta, hogy a kiképzőközpontban folyó, két hetesre tervezett felkészítés során két magyar helikopter tartott gyakorlatot, amely ugyanabban a zónában repült.
– Nincs információ arról, hogy mi okozta a balesetet. Jelenleg csak annyit tudunk biztosan, hogy a baleset a repülőtérre való visszatérés folyamán történt, ennek megkezdése előtt volt az utolsó kapcsolatfelvétel a lezuhant helikopter legénységével, így arról semmiféle információval nem rendelkezünk, hogy mi okozta a tragédiát
– mondta Pušnik ezredes, aki megerősítette, a szerencsétlenség nem a kiképzésre fenntartott terület felett következett be, hanem annak elhagyását követően.
Magyarul átcsúszópálya
Az említésre méltó dolgok között elsősorban talán arról szólnék, hogy a nem hivatalos változat szerint a magyar helikopter beleakadt a Čikola nevet viselő folyócska felett vezető zipline-ba – vagyis acélsodronyból készült drótkötélpályába, amelyet magyarul átcsúszópályának nevezünk – azonnal kigyulladt és lezuhant.
A horvát Twitter kommentek-arra hívják fel a figyelmet, hogy itt az Airbus szakértőinek is lesz dolguk, mert állítólag az Airbus 145M rendelkezik olyan rendszerrel, amelynek éppen az lenne a szerepe, hogy átvágja a gép útját keresztező sodronyt.
Pletykaszinten, azt is megjegyezzük, hogy érthetetlen módon, a védelmi minisztérium összekeverte a Bell CH-146 Griffont az Airbussal, ami némileg árnyékot vet a kompetenciák kérdésére, de hát ez van.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a horvátországi Különleges Légierő Nemzetközi Kiképzőközpontban meglehetősen veszélyes dolgokat gyakorolnak, ami valószínűvé teszi, hogy ilyen vagy hasonló szerencsétlenség minden elővigyázatosság ellenére a jövőben is történik.
Horvátország
Plenković Kijevben, miközben Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Andrej Plenković miniszterelnök kijevi látogatása során részt vett a DOK-ING horvát cég ottani irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is
Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma reggel feltűnt a kijevi vasútállomáson, meglehetősen casual szerelésben, melegítőfelsőben, némileg ziláltan a hosszú úttól. De nem volt egyedül: ukrajnai kirándulást nyert még Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter, Damir Habijan közigazgatási, igazságügyi és digitális átalakulásért felelős miniszter, valamint Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter. A miniszterelnököt elkísérte kabinetfőnöke, Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak.
Kijevi irodát nyit a horvát DOK-ING
Az ukrán fővárosban Plenković Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal miniszterelnökkel, Ruszlan Sztefancsukkal, a Verhovna Rada elnökével és más ukrán tisztviselőkkel találkozik. A miniszterelnök a delegációval együtt részt vesz a Krími Platform ülésén is.
Bár a rossz nyelvek szerint Plenković búcsúzni jött, a kormány nyilatkozata helyre teszi a dolgokat. Így megtudhattuk, hogy ez Plenković miniszterelnök harmadik ukrajnai látogatása az orosz agresszió, azaz 2022. február 24-ei kezdete óta, és újabb jele Horvátország szolidaritásának Ukrajnával. Azzal az országgal, amely „védi szabadságát, Európa biztonságát, de a közös demokratikus értékeket és a nemzetközi jog elveit is” – áll a közleményben.
Kapcsolódó cikk
A FÖLDI POKOL: Horvátországi és boszniai zsoldosok Ukrajnában
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Plenković részt vett a krími tatárok feletti népirtás áldozatai tiszteletére emelt emlékmű ünnepélyes leleplezésén is, amelyet Zelenszkij elnök és Musztafa Dzsemilev, a krími tatár nép vezetője hajtott végre. A horvát küldöttség a nap folyamán részt vett a Krími Platform csúcstalálkozóján is.
Horvátország határozottan támogatja a Nemzetközi Krími Platformot, és ezen belül aktív szerepet játszik, mivel 2022 októberében az első parlamenti csúcstalálkozónak is otthont adott a horvát fővárosban. Ugyanakkor a kormányhivatal elárulta, hogy a miniszterelnök részt vesz a DOK-ING által a vállalat kijevi irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is, illetve a látogatás folyamán bemutatják az Ukrajnának nyújtott horvát segély új csomagját.
Egyúttal a kormány bejelentette, hogy a találkozó folyamán aláírják az egyetértési megállapodást a horvát igazságügyi, közigazgatási és digitális átalakulási minisztérium és az ukrán igazságügyi minisztérium, valamint a horvát tudományos, oktatási és ifjúsági minisztérium és az ukrán tudományos és oktatási minisztérium között a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési programra vonatkozásában.
E sorok írója, ki tudja miért, kissé nyugtalanítónak érzi, hogy a cikk írása közben olyan sajtótermékből is kénytelen volt tájékozódni, mint az European Pravda. Nomen est omen? Ez lenne a jövő? Talán mégse, legalábbis reméljük, hogy nem.
Az ukránok ajándékba kapták a terveket
Ukrajna idén tavasszal új aknamentesítő gép gyártásába kezdett, miután az Ukrajnában összeszerelt és honosított MV-4-es horvát aknaszedő jármű megfelelőségi tanúsítványt kapott.
Az ukrán sajtó azidőtájt arról számolt be, hogy az ukrán A3tech vállalat megkapta a DOK-ING MV-4 aknamentesítő gép megfelelőségi tanúsítványt a gépesített aknamentesítő berendezések kötelező vizsgálatáról szóló 271. számú kormányhatározatban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Ez lehetővé teszi a gyártó vállalat számára, hogy áttérjen a járművek ipari gyártására a piac igényeinek megfelelően: mind a kormányzati struktúrák, mind a humanitárius aknamentesítő üzemeltetők számára.
A horvát DOK-ING gépeket összeszerelő és honosító A3tech vállalat az év eleje óta 12%-kal növelte az alkalmazottainak a számát. Ezen kívül a vállalat bevont a termelésbe egy másik gyárat, amely az alkatrészek egy részét gyártja.
Ihor Bezkaravainyi illetékes miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az aknamentesítő gépek összeszerelése és gyártásának a lokalizálása felgyorsítja az alkatrészek javítását vagy cseréjét detonáció esetén, de megkönnyítik a humanitárius aknamentesítéssel foglalkozók számára a felszerelésekhez való hozzáférést is.
Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Amíg a kormányfő Kijevben politizál, keddi hírek értelmében Pavao Vujnovac, a horvát gáz- és egyéb király, csatlakozik az Atlanti Tanács nemzetközi tanácsadó testületéhez. A nemzetközi tanácsadó testület a világ néhány legjelentősebb vállalatának korábbi vezetőiből és vezérigazgatóiból áll, akik tanácsokat és szakértői támogatást nyújtanak az Atlanti Tanács, egy washingtoni székhelyű szervezet vezetésének.
Az említett tanács közleménye szerint Vujnovac már hosszabb ideje aktívan részt vesz az Atlanti Tanács által szervezett különböző rendezvényeken, különösen az energiaszektorral kapcsolatos kérdésekben.
Az elmúlt időszakban elsősorban az LNG-vel kapcsolatos megbeszéléseken vett részt, de bemutatta a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket a régióban, valamint azokat az akkumulátorfejlesztési projekteket is, amelyeket az ENNA Group a horvát Rimac Automobili technológiai vállalattal közösen valósít meg.
Frederick Kempe, az Atlanti Tanács elnök-vezérigazgatója elégedettségét fejezte ki Pavao Vujnovac csatlakozásával kapcsolatban.
A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni.
Ebből elméletileg Horvátországnak is haszna lesz, de ami biztos, hogy Vujnovacnak ez a gyakorlatban válik hasznára.
Már az a tény, hogy a horvát üzletembert bevállalták, illetve hogy egyáltalán szóba álltak vele, meglehetősen beszédes. Érdemes lesz odafigyelni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Vujnovac még relatíve fiatal ember: idén töltötte be az 50. életévét. Az orosz és európai kapcsolatai után most amerikai pajtásokra is szert szeretne tenni. Ki tudja, milyen magasságokba emelkedhet még?
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból