A cikk meghallgatása

A szerbek kétharmada elutasít bárminemű összecsapást Koszovóval, ez derül ki a belgrádi Demostat közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből, amely alapján a szerbiai kormány az élet öt fontos szegmensében csak 2,44-es átlagosztályzatot kapott. Külpolitikai téren a megkérdezettek 22 százaléka Oroszországot tartja a legkívánatosabb partnernek, 20 százalék az Európai Uniót, 8 százalék Kínát, és csak 3 százalék az Egyesült Államokat. Megjegyzendő, hogy a Demostat felmérése a két tömeggyilkosság és a zvečani események előtt készült, egy relatív nyugodt időszakban.

Alig több mint tíz százalék harcolna

Srećko Mihailović szociológus a Demostat közvéleménykutatásának bemutatásakor közölte, hogy az április végén, május elején végzett felmérésük szerint a szerbiai állampolgároknak mindössze 11 százaléka harcolna Koszovóért, ugyanakkor 65 százalékuk az albánokkal és a nemzetközi közösséggel való bármilyen konfliktus ellen van, 24 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.

Ezt nagyon nehéz elhinni, mert ezek a számok igencsak ellentétben állnak azzal a “rögtön meghalunk Koszovóért” érzéssel, amit a szerbiai politikai elit – tehát a kormányzat és az ellenzék is – gerjeszt, illetve a jelek szerint igyekszik gerjeszteni nap mint nap.

Az ezerhatszáz megkérdezett mintegy harmada, vagyis 33 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormány rosszul kezeli a koszovói kérdést, 23 százalékuk szerint viszont jók a kormány igyekezetei Koszovó ügyében, 32 százalék átlagosnak minősítette a szerbiai vezetés Koszovóval kapcsolatos tevékenységét.

Mihailović elmondta, hogy a felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek több rossz, mint jó osztályzatot adtak a kormány munkájára a legfontosabb társadalmi területeken.

– A gazdaság és a társadalmi élet minden területén nőtt az emberek elégedetlensége

– jelentette ki a szerb szociológus, aki szerint a válaszadók 48 százaléka rossznak minősítette az életszínvonalt, és csak két százalékkal kevesebben nevezték ugyancsak rossznak a korrupció és a bűnözés elleni küzdelmet.

A megkérdezettek mindössze 18 százaléka vélte úgy, hogy a kormány ezen a téren jó munkát végez, vagyis körülbelül minden ötödik ember elégedett a kormány teljesítményével.

A válaszadók 39 százaléka nyilatkozott negatívan Aleksandar Vučić és kormánya munkájáról, 19 százaléka vélte úgy, hogy a kormányzat jól működik, 33 százalék közepes osztályzatot adott, 9 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

Más országoktól eltérően Szerbiában nem lehet külön értékelni a köztársasági elnök és a kormányfő munkáját, miután Ana Brnabić az államfő bábja, önálló akarattal és gondolattal nemigen rendelkezik, ezért egyesek a mostani kabinetet Aleksandar Vučić hetedik kormányának tartják.

Mennyi kell a tisztességes élethez?

Mihailović közlése szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 47 százaléka ugyanúgy él, mint 10 évvel ezelőtt, közel egynegyede jobban, 29 százaléka pedig rosszabbul, mint egy évtizeddel korábban.

Kapcsolódó cikk

SZERBIAI PARADOXON: Kell az EU pénze, a csatlakozás már nem annyira

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 41 százalékának sok minden hiányzik a tisztességes élethez, 29 százalékuk szerint csak kevés kellene hozzá, 26 százalékuk ugyanakkor rendelkezik a tisztességes élethez szükséges feltételekkel, 4 százalék pedig azt mondta, hogy neki több is van, mint amennyi ahhoz kellene.

A kutatásban résztvevő emberek különösen rossznak minősítették az egészségügy, a gazdaság és az oktatás helyzetét.

Talán az egészségügy esetében a leginkább lesújtó a kép, a kutatásban résztvevők 56 százaléka elégedetlen a kormány teljesítményével, 29 százalék nem tudta eldönteni, és csak 15 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben.

A szerbiai gazdaság helyzetét 36 százalék átlagosnak ítélte meg, 32 százalék rossznak minősítette, és csak 20 százalék nyilatkozott pozitívan az életnek erről a szegmenséről.

A közvéleménykutatás öt fontos témáját – gazdaság, oktatás, egészségügy, igazságügy és környezetvédelem – átlagolva a Demostat arra a megállapításra jutott, hogy a szerbiai emberek 51 százaléka elégedetlen a helyzetével, és csak 17 százalék elégedett, a többiek a kettő között vannak.

Így nem csoda, hogy az iskolaév zárásával szinte egyidőben kiállított bizonyítvány igencsak rossz, a szerb kormány 2,44 százalékos átlaggal zárta az évet, ami kettes osztályzatnak felel meg.

Politikai kérdések

Visszatérve egy fontos politikai kérdéshez, a válaszadók 23 százaléka vezetne be szankciókat Oroszországgal szemben, ugyanakkor 35 százalék ellenzi ezt, viszont kimondottan nagy a bizonytalanok aránya, 42 százalék ugyanis azt válaszolta, hogy nem tudja, mit is kellene tenni ezen a téren.

A Demostat felmérése szerint holnap tartanák a népszavazást Szerbia EU-tagságáról, akkor 33 százalék szavazna ellene is és mellette is, 17 százalék nem tudta eldönteni, 17 százalék pedig nem menne el szavazni, vagyis a kérdésben abszolút patthelyzet van.

A válaszadók 20 százaléka értékelte pozitívan az ország európai uniós csatlakozásának előrehaladását, 36 százalékuk átlagosnak, 32 százalékuk pedig abszolút negatívan nyilatkozott.

Mindez azt jelzi, hogy a szerbiai lakosság támogatja is, meg nem is az ország belépését az Európai Unióba, vagyis nem érződik az ellenállhatatlan vágy a tagság megszerzése iránt.