EZ MÁR GOMBÓCBÓL IS SOK: Két éven belül jöhet a hatodik választás Bulgáriában

Rumen Radev bolgár államfő kormányalakítási megbízást adott Marija Gabrielnek, az április másodikai parlamenti választáson legjobban szerepelt párt, a GERB képviselőjének. A többi parlamenti párt nincs lenyűgözve a jelölttől, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a balkáni országban megrendezik a két éven belüli hatodik törvényhozási választást is.

Csak egy kérdés

De minek? Az utóbbi választások ugyanis arról szóltak, hogy egyetlen párt sem tudott olyan többséget elérni, amely elégséges lett volna egy működőképes kormánykoalíció megteremtéséhez.

Az utóbbi két évben kétféle megoldás született. Az egyik az volt, hogy néhány – egymástól igencsak különböző ideológiát valló – párt összeállt egymással, majd néhány hónap múlva kiderült, hogy a kényszerházasság akkor sem működik, ha a válás a hatalom elvesztését jelenti.

Így járt például az européer, EU-párti kormányfő, Kiril Petkov is, akinek a Folytatjuk a Változást nevű pártja élén alig félév jutott a kormányfői székben.

Kapcsolódó cikk

Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

A második, lényegesen egyszerűbb forgatókönyv az volt, hogy már kormányt sem sikerült alakítani, és így az újabb választás kiírása előtt meg lehetett spórolni a bizalmatlansági indítvány benyújtását.

Most is a második megoldás körvonalazódik. Rumen Radev államfő – aki a bulgáriai politikai élet egyetlen stabil pontja, hiszen már 2017 januárja óta hivatalában van – Marija Gabrielt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű párt egyik prominens képviselőjét, az Európai Bizottság innovációért és kutatásért felelős biztosát bízta meg a kormány megalakításával.

Gabriel arról beszélt, hogy egy olyan szakértői kormányt akar létrehozni, amelynek egyetlen célja van, a polgárok életminőségének a javítása.

Az ellenzék és valószínűleg a polgárok jó része nincs elragadtatva attól, hogy a GERB alakítson kormányt, hiszen a párt valódi vezetője az a Bojko Boriszov, aki ugyan kormányfőként szintén a polgárok életminőségének a javításán dolgozott, ám ezeknek a polgároknak a köre rá és közeli szövetségeseire terjedt ki – ezt más néven korrupciónak hívják, s Boriszov bele is bukott az egyre durvábbá váló vesztegetési botrányokba.

Politika – a lehetetlen művészete?

Boriszov valószínűleg nagyon szeretne megint kormányfő lenni, ám tudja, hogy a jelenlegi parlamenti felállásban – amikor pártja alig több, mint a voksok negyedét szerezte meg – erre semmi esélye.

Ezért már több alkalommal is javasolta a különféle „szakértői” kormányok, illetve egységkormányok megalakítását, ám az ellenzék egyelőre nem adta be a derekát.

Petkovék, a második legerősebb parlamenti párt vezetői, határozottan kizárták a Boriszov-féle GERB-bel való együttműködést, és úgy tűnik, hogy a kisebb tömörülések is úgy érzik, csak ártana jövőbeli esélyeiknek, ha közösködnének a GERB-bel.

Az is probléma viszont, hogy a többi parlamenti párt ugyan meg tudná kerülni a GERB-et, ám egyrészt már korábban kiderült, hogy ezek a szövetségek sem túl tartósak, másrészt az is fontos, hogy megerősödtek azok a nacionalista és részben oroszpárti – tömörülések – amelyekkel ugyancsak nem hajlandó kooperálni a Folytatjuk a Változást.

Kapcsolódó cikk

REKORDKÍSÉRLET: Négy választás után is teljes a zűrzavar Bulgáriában, avagy a választók memóriája alig jobb, mint az aranyhalaké

Gabrielnek most egy hete van arra, hogy partnereket, majd miniszterjelölteket találjon, s ha ez nem sikerül neki, akkor próbálkozhatnak Petkovék is.

Az egyetlen, ami talán optimizmusra adhat okot, hogy lassan már mindenki tisztában van azzal, hogy rendezhetnek még húsz választást is, a jelenlegi erőviszonyok közepette aligha lesz olyan eredmény, amely lehetővé teszi egy valódi és tartós parlamenti többség kialakulását.

Ez pedig talán arra ösztönözheti a politikai élet szereplőit, hogy félretéve személyes és politikai ellentéteiket, megpróbálják kimozdítani az országot a holtpontról.

Erre utal az is, hogy az utóbbi napokban mintha halkabbak lennének a GERB és a Folytatjuk a Változást között áthidalhatatlan ellentétekről szóló nyilatkozatok és a közvélemény-kutatók már azt szondázzák, mekkora lenne egy ilyen koalíció társadalmi támogatottsága.

Nem nagy: a megkérdezetteknek csak 29 százaléka támogatná és 56 százaléka ellenezné a két párt összefogását. Ugyanakkor az is igaz, hogy a választók körében még ez a legnépszerűbb koalíció, a többi lehetőséget még ennél is kevesebben támogatják.

Önrobbantó

A politikai életbe egy kis színt az vitt be, hogy Ivan Gesev főügyész – Boriszov egykori szövetségese – önálló életre kelt, és mindenképpen ki akarja tölteni hivatalában a 2019-ben kezdődött hétéves mandátumot.

Gesev néhány nappal ezelőtt merénylet áldozatává vált: egy pokolgép robbant fel a kocsija mellett, s a főügyész Boriszovot, illetve az országot uraló politikai maffiát vádolta meg a támadás elkövetésével.

Gesev arról beszélt, hogy kis híján családtagjai is áldozattá váltak, ami már csak azért is alig hihető, mert közben kiderült, hogy felesége és gyermeke nem is volt a helyszínen.

Gesev autója sem sérült meg az állítólagos robbanás következtében, egyre többen akadnak, akik úgy vélik, a „merényletet” a főügyész rendezte meg, hogy ezzel is szert tegyen némi olcsó népszerűségre.

A merénylet – ha egyáltalán volt – fordítva sült el, most egyre többen követelik a főügyész távozását, aki a támadásról szóló „mesével” lejáratta hivatalát. Gesev egyelőre nem hajlandó menni, a nyilvánosság előtt látványosan szét is tépte egy korábban aláírt lemondó nyilatkozatát.