Orbán 2.0? – meddig juthat Moszkva Bulgáriában

Csöbörből vödörbe? Megvan az új szófiai miniszterelnök, miközben Romániában ismét kísérletet tehetnek arra, hogy a putyini útra térjenek

A várakozásoknál is nagyobb arányban diadalmaskodott a vasárnapi bulgáriai parlamenti választásokon a Rumen Radev exállamfő vezette Progresszív Bulgária (PB). Brüsszelben – nem alaptalanul – attól tartanak, hogy a Kreml-párti politikus lesz Orbán Viktor kormányának bukása után Moszkva új „trójai falova” az EU-ban és a NATO-ban.

Csöbörből vödörbe?

Mennyire elkötelezett Moszkva iránt, rosszabb esetben mennyire függ a Kremltől Bulgária leendő miniszterelnöke, Rumen Radev – ez a sokmillió eurós kérdés Brüsszelben, a NATO és az EU központjában. És a kérdés egyáltalán nem költői: Radev az utóbbi kilenc évben államfőként szolgált, és ezen idő alatt számos esetben tett Moszkvának tetsző kijelentéseket.

Kapcsolódó cikk

Bulgária újabb választás előtt, repülőstartot vesz a pilóta?

Ő volt az, aki szerint a korábbi kormányok politikája miatt a balkáni ország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba, s ugyancsak ő volt az, aki számos alkalommal az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok normalizálását és az energiaszállítások felújítását szorgalmazta. Bár a voksok több mint negyven százalékát megszerző, és ezzel minden bizonnyal abszolút parlamenti többséghez jutó Radev az utóbbi hetekben igyekezett cáfolni, hogy orosz-párti lenne.

„Én nem Moszkva-barát, hanem Bulgária-párti politikus vagyok” – mondogatta. A múltjában ugyanakkor több olyan sötét folt is található, amely azt bizonyítja, hogy nem egyszer túl közel került nemcsak Oroszországhoz, hanem az orosz titkosszolgálatokhoz is.

Gyanús orosz szálak

Például 2016-ban, amikor a külföldi hírszerzés, az SZVR tábornoka, Leonyid Resetnyikov előbb elvégeztetett egy olyan szociológiai kutatást, amely azt volt hivatott felmérni, melyik szófiai politikus lenne alkalmas oroszpárti, EU-szkeptikus bolgár államfőnek. Miután a tanulmány Radevet ideális jelöltként jelölte meg, Resetnyikov találkozott a Bolgár Szocialista Párt vezetőjével, Kornelia Ninovával, és megállapodott vele, hogy a baloldali tömörülés Radevet indítja az államfői székért vívott küzdelemben.

Rumen Radev volt bolgár elnök önmagát hídnak tekinti a Moszkvába vezető úton (Forrás: X platform, Screenshot)

A Radev diadalát hozó 2016-os bulgáriai elnökválasztásról még az amerikai külügyminisztérium is megállapította, hogy a voksolást komoly orosz beavatkozási kísérletek tarkították. Resetnyikovot ezt követően 2019-ben – miután megbukott egy általa foglalkoztatott bolgár ügynök – kiutasították Bulgáriából, amit Radev úgy értékelt, hogy a szófiai hatóságok politikai indokból léptek fel az orosz titkosszolgálati tiszt ellen.

Szófiai elemzők szerint Oroszországnak – különösen Orbán Viktor kormányának bukása után – mindenképpen érdeke volt, hogy egy szövetséges alakíthasson kormányt Bulgáriában.

A The Washington Post cikke szerint az oroszok a közösségi oldalakon posztolgató álprofilokkal, valamint szavazatvásárlással (is) segítették Radevet, és persze folytatták az EU és az idén januárban bevezetett közös európai pénz, az euró elleni propagandát. A lap szerint az is kiderült, hogy a politikus kampányát több olyan magas rangú állományban lévő vagy volt bolgár tiszt támogatta, aki nagy valószínűséggel kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálatokkal.

Ugyanakkor az is igaz, hogy Radev nem kapta meg azt a nyílt támogatást Moszkvától, amit a budapesti Orbán-Szijjártó páros: a bolgár politikust például nem hívta meg az orosz fővárosba Vlagyimir Putyin államfő.

Komoly befolyás, kevés bizonyíték

„Nagyon aggaszt minket az, hogy a Radev körül tevékenykedő közösségi médiaháló úgy működik, mint egy jól szervezett orosz befolyásolási offenzíva. De nem tudjuk bizonyítani, hogy ez egy valóban szervezett és fizetett akció lenne” – idézte az amerikai lap Martin Vladimirovot, a szófiai Demokráciakutató Központ igazgatóját.

Egy másik elemző, az olasz Nathalie Tocci arról beszélt, hogy Orbán kudarcát követően Moszkva kettőzött erővel keres szövetségeket az Unióban. „Bulgária pedig mindig is könnyű célpontnak számított” – tette hozzá Tocci.

Radev nem csak Putyinnal kezelt le, hanem Zelenszkijjel is, amikor Szófiában fogadta az ukrán elnököt (Forrás: X platform, Vologyimir Zelenszkij)

A szófiai szövetséges győzelme meg is valósult, ám alig akad valaki, aki úgy véli, hogy az új szófiai kormányfő kiválthatja az Orbán kudarca által jelentett veszteséget. Bulgária ugyanis igencsak rá van szorulva a brüsszeli pénzekre és valószínűleg az uniós politikusok is jobban tudják, miként kell bánni a „renitensekkel”.

Moszkvában persze örültek Radev győzelmének, ám az ottani reakciókból sem tűnik úgy, hogy igazán nagy lenne az elégedettség.

„Természetesen imponálnak nekünk mind Radev úr – aki megnyerte a választásokat –, mind néhány más európai vezető szavai, miszerint készek a problémákat párbeszéd, az Oroszországi Föderációval folytatott pragmatikus párbeszéd útján megoldani” – szólalt meg visszafogott örömmel Dmitrij Peszkov, Kreml-szóvivő.

A Rosszijszkaja Gazeta című moszkvai lap ki is mondta, miért nem teljes a jókedv. „A bolgár gazdaság túlságosan függ az Európai Uniótól ahhoz, hogy a kormány a szimbolikus egyet nem értésen felül bármi konkrét lépést is képes legyen megtenni. Ebből a szempontból Bulgária gyengébb Magyarországnál” – áll a lapban.

Vezetői hiány

„Radev nem fog semmit blokkolni az EU-ban. Nagyon erősnek kell lenni ahhoz, hogy valaki szembeszálljon a többi 26 tagállammal. Legfeljebb annyi történhet, hogy Bulgária csatlakozik egy oroszpárti csoporthoz az Unión belül. A kérdés csak az, ki fogja vezetni ezt a csoportot” – vélekedett az ismert bolgár politikai elemző, Ivan Krasztev.

A vezetői posztra jelenleg két esélyes lenne – Andrej Babis cseh és Robert Fico szlovák kormányfő –, de egyikük sem olyan elszánt, mint amilyen Orbán Viktor volt.