Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ
Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.
Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja “kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a “progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.
A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.
Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és “tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
Bulgária
JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát
A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.
Különleges körülmények
Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.
A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.
E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.
A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.
Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)
Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.
Az orosz polip
A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.
A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.
Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.
Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.
A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.
A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.
Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.
Mindenki veszít, még a Lukoil is
Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.
Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.
Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.
A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.
Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.
Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.
Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.
Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság