Szlovénia
Szlovénia 20 páncélozott járművet adott Ukrajnának

Szlovénia folytatja Ukrajna megsegítését, ezúttal Pandur típusú páncélozott járműveket küldött az oroszok által megtámadott országba, méghozzá teljesen titokban. Ezek a járművek vélhetően a legrégebbi fegyvereknek számítanak, amelyeket Szlovénia valaha is Ukrajnába irányított. A Valuk névre keresztelt járműveket külföldi licensz alapján gyártják Szlovéniában.
Már megérkeztek Ukrajnába
A 24ur beszámolója szerint Szlovénia 20 Pandur típusú páncélozott harckocsit szállított Ukrajnának, amelyet Valuknak neveznek.
Ezek 24 éve szolgálnak a szlovén fegyveres erőknél, és állítólag a legrégebbi fegyverek, amelyeket Szlovénia valaha is átadott Ukrajnának.
A portál által idézett források szerint az Ukrajnába történő szállításuk a héten teljes titoktartás mellett zajlott le.
Maga a művelet több hónapot vett igénybe, mivel a páncélozott járműveket fel kellett készíteni, szervizelni kellett, és a szállításukat is meg kellett szervezni.
Szlovéniának lehetősége volt egy C17-es stratégiaiszállító-repülőgép használatára, amely egyszerre négy ilyen járművet képes befogadni.
A portál szerint a közbeeső állomás az Ukrajnának szánt segélyek két logisztikai gyűjtőközpontjának egyikében volt vagy Lengyelországban, vagy Szlovákiában.
A szudáni események késleltették ugyan a szállítást, de Szlovénia a héten befejezte a műveletet, így az utolsó szlovén páncélozott személyszállító is megérkezett Ukrajnába.

Az osztrák Pandur, amely alapján a szlovén Valukok készülnek (Forrás: Wikipédia)
A tavaszi offenzívában vesznek részt
A szlovén szállítójárművek minden bizonnyal szerephez jutnak az Ukrajna által előkészített nagy tavaszi offenzívában, amely a sáros időszak végét követően várható.
A 24ur hírportál szerint Ukrajna 50 szövetségese, köztük Szlovénia is, kilenc új manőverbrigád számára elegendő páncélozott járművet, fegyvert és felszerelést gyűjtött össze.
Ukrajna csak a közelmúltban további 230 nyugati harckocsit és 1500 páncélozott járművet kapott ezektől az országoktól.
A 24ur portál arról is beszámolt, hogy Szlovénia eddig 28 M55S harckocsit, 35 M80A páncélozott járművet M80A lánctalpast, 16 M2A1-es tarackot, 20 HMMWV-t (Humvee) és számos más fegyvert és felszerelést küldött Ukrajnának.
Kapnak helyette nyugatit
A Szlovéniában gyártott Valuk az osztrák Steyr- Daimler- Puch Spezialfahrzeuge által kifejlesztett Pandur könnyű többcélú gyalogsági harcjármű „felturbózott” és liszenszelt változata, amelyre 12,7 mm-es géppuska vagy automata gránátvető szerelhető fel.
Szlovéniában a Ravne na Koroškemben lévő Sistemska tehnika gyárban állítják elő. A projektben az izraeli Rafael is részt vesz.
Hatótávolságuk meglehetősen nagy, körülbelül 600 kilométer közúton és 200-300 kilométer terepen.
A szlovén fegyveres erőknél 85 darab volt belőle.
A szlovén védelmi minisztérium közölte, hogy a kormány határozatával összhangban nem kommentálja az értesülést, miután az Ukrajnának biztosított szlovén katonai segítségnyújtással kapcsolatos információk titkosítottak.
Itt fontos azonban megjegyezni, hogy nem puszta jólelkűségről van szó, az Ukrajnának átadott fegyverekért cserébe a szlovén hadsereg nyugati fegyverzethez jut.
A szlovén fegyveres erők az Ukrajnának adományozott harckocsik és páncélozott járművek pótlására Németországból kaptak vadonatúj teherautókat.
Ezzel párhuzamosan Szlovénia az Ukrajnának nyújtott összes segély fejében több millió dollár értékű katonai felszerelést és fegyverzetet kap az Egyesült Államoktól.

Horvátország
NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

A szlovén Silicon Gardens kockázati tőkealap tanulmánya alapján, a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban a szlovén, horvát és szerbiai tech cégekbe irányuló befektetések erőteljesen növekedtek: a kezdeti 300 millió euróról a tavaly jegyzett 3,45 milliárd euróra. Azaz a vizsgált öt éves időszakban a befektetések összege 12 szeresére növekedett, a kezdeti értékhez viszonyítva.
Élen a horvát tech cégek
A részvények eladásából származó bevétel, az ún. exit összege is ötszörösére nőtt, 2022-ben 4,7 milliárd eurót tett ki. Mindez tükröződött az egész technológiai ökoszisztémában.
A régió három országában ma hat „egyszarvú” van, ebből kettő Horvátországban (Rimac és Infobip), négy pedig Szlovéniában (Outfit7, httpool, Sportradar és Outbrain).
Horvátország hajtotta végre a legtöbb beruházást 2021 és 2022 között – 1,86 milliárd eurót. A szlovén technológiai vállalatok 1,25 milliárd, a szerb vállalatok pedig 325 millió euró beruházást vonzottak be.
Horvátország nemcsak a régióban végrehajtott beruházások teljes összegét tekintve vezet, hanem a legnagyobb beruházásokat is itt hajtották végre.
A régió öt legnagyobb beruházása közül az első a Rimac Groupé, amely 690 millió eurót tett ki. Ezt követte az Infobip 545 millió euróval, míg a szlovén httpool, az Aleph Holding része, a harmadik 450 millió eurós befektetéssel.
Az elemzés azt is kimutatja, hogy az Adria régió – ami legalább ugyanolyan nyakatekert találmány, mint a Nyugat-Balkán – leggyakoribb és legnagyobb befektetői a kockázati tőkealapok.
2021-ben és 2022-ben összesen 1,9 milliárd eurót (a teljes beruházás 57%-át) fektettek be a régió három országában. Horvátországban ez az arány magasabb, 69%, és 1,2 milliárd eurót tesz ki.
Ráadásul a teljes beruházásnak csak egy százaléka származik Horvátországból. A térség induló vállalkozásai (startup) leggyakrabban az Egyesült Államokból és az EU-ból vonzzák a befektetőket. Ezért gyakran kénytelenek áthelyezni a cég székhelyét más országokba, figyelmeztetett a Silicon Gardens tanulmánya.
Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy döntő fontosságú a munkavállalói részvétel optimális adózási rendszerének létrehozása a térségben, mivel a jelenlegi adóstruktúra arra ösztönzi az alapítókat, hogy külföldre költözzenek”.
Horvát fejlődési stratégia
A fenti tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy mint a politika általában, a törvényhozók is kimondottan tájékozatlanok a technológiai fejlődés területén.
Így például a horvát parlamentben jelenleg az ország 2030-ig terjedő fejlődési stratégiájáról folyik a vita.
A kormánypárt nevében Šime Erlić regionális fejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter válaszolt a képviselők kérdéseire, de ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2030-ra Horvátországot a legfejlettebb uniós tagállamok között látja.
Erlić rámutatott, hogy a kormányt „objektív tényezők” ösztönzik ennek elérésére, tekintettel a várható nagy beruházási potenciálra és a beruházásokra olyan területeken, mint a zöld politika, a digitalizáció, a szociális jólét, az egészségügy és az oktatás.
– Hatalmas, soha nem látott beruházási ciklus zajlik jelenleg a Horvát Köztársaságban az uniós és egyéb alapok segítségével. Hinni kell abban, hogy ez versenyképesebb társadalmat teremt, még jobb feltételeket és olyan életszínvonalat, amellyel minden lakos elégedett lehet
– mondta a hosszú nevű tárca vezetője.
Összeszerelő üzemek helyett
Számunkra leginkább az érdekes, hogy a miniszter úr a választások előtti kötelező optimizmusával szemben az ellenzék még mindig régimódi paraméterek szerint igyekszik fogást találni a kormányon, teljesen szem elől tévesztve az új technológiákra alapuló fejlődést.
Így például Emil Daus, az isztriai IDS-ből (Istarski demokratski sabor), akit az érdekelt, hogy a miniszter általában hogyan látja Horvátországot 2030-ban, tekintettel arra, hogy Horvátország a kereskedelem és a szolgáltatások társadalmává vált, kevés termeléssel, ahol a GDP mintegy 20 százalékát a turizmus adja.
Itt a hangsúly az alacsony ipari termelésen van, és nyilvánvaló, hogy Daus úr, mint a politizáló polgárok többsége, akkor lenne boldog, ha megfelelő mennyiségű csavargyár vagy összeszerelő üzem működne az országban, kiegészítve némi könnyűiparral, hogy „az asszonyoknak is legyen hol dolgozniuk”.
Az hogy a szoftveripar repeszt, és százmilliókat exportál, akárcsak a Rimac-féle fejlett akkumulátoros technológiák, autóalkatrészek, vagy az olyan „gyerekes” dolgok, mint a számítógépes játékok ipara, az sokaknak nem számít.
A jaj-jaj akkor van, amikor ezek a hölgyek és urak meghozzák a gazdaságfejlesztési stratégiát egy olyan világban, és olyan körülmények között, amelyeket nem értenek. Vagy például, ha a mesterséges intelligencia szabályozásával kell foglalkozniuk.
Szerencsére, úgy tűnik, nem sokat tudnak ártani, és már ez is valami.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt