Ukrajna
UKRAJNA ÉS A GABONAEXPORT: Így menthetik meg a termést
Vajon hova teheti az új gabonát Ukrajna, amely a „boldog békeidőkben” a világ által elfogyasztott búza 10 százalékát és a kukorica 16 százalékát termelte meg, és közel ötven százalékkal részesült a napraforgóolaj-termelésből. Az ország elleni orosz agresszió azonban gyökeresen megváltoztatta a helyzetet: az oroszok több hónapig zárlat alatt tartották az ukrán kikötőket, miközben silók százai semmisültek meg. Most úgy tűnik, hogy külföldi segítséggel talán sikerül megoldani az idei termény tárolását, és az export is folytatódhat. Az eredmény: annyira olcsó lett az ukrán gabona, hogy a szomszédok, köztük Magyarország is, nem hajlandó mezőgazdasági termékeket venni a háborúban álló országtól.
Tartós blokád
Az Ukrajna ellen indított orosz háború a mezőgazdaságot sem kímélte. Miközben a kiváló termőfölddel rendelkező ország gabonatároló silóinak közel negyede megsemmisült vagy az orosz megszállás alá került területeken található, az oroszok hónapokon át zárlat alatt tartották azokat a fekete-tengeri kikötőket, ahonnan elindulhatott volna az ukrán gabonaexport.
Ennek eredményeként a gazdák nem tudtak mit kezdeni a búzával, a kukoricával, a napraforgóval és az egyéb terményekkel, hiszen vasúti úton sokkal kevesebb gabonát lehet külföldre szállítani, mint a hatalmas teherhajókkal.
A másik következmény az lett, hogy világszerte elszabadultak az árak, ezt a magyar vásárlók is megszenvedik, amikor a pékségekben látják, meddig szöktek fel a kenyérárak.
A válságon sokat enyhített, hogy tavaly nyáron végül – Törökország és az ENSZ közvetítésével – megállapodás született arról, hogy az oroszok feloldják az ukrán kikötők blokádját és engedélyezik az exportot.
2022 júliusa és 2023 márciusa között 900 teherhajó hagyta el Ukrajnát, és ezek több mint 23 millió tonna élelmiszert szállítottak. Az export 49 százaléka kukorica, 16 százaléka pedig búza volt, a maradékot az egyéb termények, köztük a napraforgóolaj tette ki.
Ezzel párhuzamosan az EU „szolidaritási útvonalakat” is nyitott, ezeken keresztül eljuthatott külföldre a Brüsszel által vámmentessé tett ukrán gabona.
Zuhanó termésátlagok
Bár az oroszokkal kötött megállapodás igencsak törékeny – Moszkva bármikor visszavonhatja hozzájárulását – az árak megindultak lefelé, ám Ukrajnának a mai napig nem sikerült utolérnie magát: a megmaradt silók és egyéb tárolók többsége tele van, miközben hamarosan az idei termést is el kell helyezni valahol.
Ez akkor is gondot jelent, ha az előrejelzések szerint a termés az idén elmaradt a korábbi évek átlagától.
Becslések szerint a kimondottan jó évnek számító 2021-es 33 millitó tonna helyett az idén 16-17 millió tonna búzát takarítanak be az országban, és valószínűleg ötven százalékkal csökken majd a tavalyelőtt 42 millió tonnás kukoricatermés is.
A csökkenés egyik oka, hogy a termőföldek egy része orosz ellenőrzés alá került vagy nagyon közel van a fronthoz, de az is gondot okoz, hogy a háborús körülmények miatt nincs elég üzemanyag a mezőgazdasági gépek működtetéséhez.
Az export viszont kisebb mértékben esik vissza: a szakértők 30 százalékos zuhanást jósolnak, ennek oka az, hogy a háború miatt jelentősen mérséklődött a hazai kereslet is.
A mindent mentő „óriászsákok”
A tárolási gondokat elsősorban a nyugati államok – elsősorban Kanada és Japán – által adott hatalmas, az egész mezőgazdasági táblákat végig érő hosszú műanyagzsákokkal igyekeznek megoldani.
Egy-egy ilyen óriás „zsákba” közel kétszáz tonna termény helyezhető el, s Ukrajna eddig mintegy 30 ezret kapott az ideiglenes tárolókból, ami azt jelenti, hogy mintegy hatmillió tonna terményt sikerült biztonságba helyezni.
A másik megoldás az, hogy az ország nyugati felében learatott termény egy részét a szomszédos Lengyelország határmenti silóiban helyezik el.
Ha olcsó, ha drága – gondot jelent
Az export részleges újraindulása és az árcsökkenés ugyanakkor újabb problémát okoz. Míg korábban az volt a baj, hogy az égbe szöktek a gabonaárak, az Ukrajnával szomszédos országok most arra panaszkodnak, hogy az olcsón termelt és eladott ukrán gabona tönkreteszi a helyi gazdákat Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon.
Az érintett államok – amelyekhez csatlakozott Bulgária is – Románia kivételével bejelentették, átengedik ugyan a területükön az ukrán élelmiszerexportot, ám a hazai termelők védelme érdekében nem vásárolnak ukrán terményeket.
Ez persze nem tetszik Brüsszelnek, amely azt hangsúlyozza, hogy a kereskedelem szabályozása uniós ügy, ezért elfogadhatatlanok az egyes tagállamok által bejelentett egyoldalú lépések.
A szlovákok egyből kapcsoltak és változtattak a magyarázaton: hivatalosan már nem a gazdákat védik, hanem azért tiltják az ukrán termények vásárlását, mert azokat az EU-ban nem engedélyezett rovar- és gyomirtókkal kezelték.
Románia
BULVÁR: Ami a hírfogyasztónak szenzáció, az a pszichiáternek mentális probléma
Amit a bulvársajtó a legjobban eladható hírek közé sorol, az az egészségügyi szakemberek számára nem más, mint a növekvő szorongás tünete. Eugen Hriscu román pszichiáter most riadót fújt a bukaresti Libertatea véleményrovatában, szerinte ugyanis a hatóságok figyelmen kívül hagyják a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, holott ezek a romániaiak millióinak életét és a társadalom egészének fejlődését veszélyeztetik.
Bulvárhírek vagy mentális problémák?
Eugen Hriscu azért verte félre a vészharangot, mert szerinte soha korábban nem volt ennyire sürgető szükség a mentális egészségügyi beavatkozásra, és soha nem voltak ennyire láthatók és súlyosak a mentális zavarok előfordulásai a román társadalomban, mint most. Ehhez hozzátette, hogy soha nem tűntek még ennyire elavultnak és a mai problémák kezelésére alkalmatlannak az elöregedett intézetek és a pszichiátriai kórházak.
Hriscu ezzel kapcsolatban felsorol néhány esetet, amelyet egyesek “híreknek” neveznek, az egészségügyi szakemberek viszont a növekvő pszichológiai szorongás tüneteinek tekintenek.
Eugen Hriscu romániai pszichiáter (Forrás: Facebook, Eugen Hriscu )
A bulvársajtóban nyilván sok klikket termelt, hogy egy 19 éves kábítószerfüggő fiatal kábítószer hatása alatt a volán mögé ült, és megölt két másik fiatalt. Néhány nappal később egy hasonló balesetben egy ugyanilyen korú, ittas sofőr volt érintett.
Hriscu megjegyzi, hogy Romániában nincs olyan kezelőközpont – sem detoxikáló, sem utógondozó – ahol a fiatalkorú drog- vagy alkoholfogyasztók számára ágyakkal rendelkeznének, majd hozzáteszi, hogy ha bárkinek a gyereke belövi magát, akkor nincs olyan szakközpont, amely foglalkozna vele, pedig a fiatalok körében egyre nő a kábítószer-fogyasztás.
Augusztus 8-án Bukarestben egy férfi odabilincselte magát egy metróvonalhoz, hogy kifejezze elkeseredését és kétségbeesését a szerencsejáték-függősége miatt, amely tönkretette őt és a családját. Néhány hónappal korábban egy fiatalember, akinek szintén problémái voltak a szerencsejáték-adósságokkal, felgyújtotta magát.
Romániaiak tízezrei – a legszegényebbek közül is sokan – vannak kitéve ennek a függőségnek, amely évente több százmillió eurót hoz a szerencsejáték-társaságoknak és a román államnak.
A hatóságok annak ellenére nem dolgoztak ki beavatkozási tervet, hogy a román állam milliárdokat zsebel be ebből az iparágból, amely minden kétséget kizáróan a lakosság elszegényedéséből húz hasznot.
Otthon vagy kórházban?
Hriscu itt elsősorban azokra az idősekre gondol, akiket utolért a demencia vagy más időskori neuropszichológiai probléma, és megjegyezte, hogy Jilfó megyében a közelmúltban több olyan idősotthont fedeztek fel, ahol a lakókat egészségtelen és embertelen körülmények között tartották. (A kapcsolódó képek sértik az emberi méltóság határát, ezért eltekintünk tőlük.)
A kép illusztráció (Forrás: Freepik)
A román pszichiáter ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Románia nem dolgozott ki programokat az Alzheimer-kórban és az időskori kognitív zavarok más formáiban szenvedők növekvő számának kezelésére.
A pszichiáter a felsorolást azzal folytatta, hogy nemrégiben egy nő levetette két gyermekét az erkélyről, valószínűleg pszichotikus depressziós problémák miatt, az egyik faluban pedig egy köztudottan mentálisan beteg férfi megölte a szüleit egy rosszulléti epizód során, pszichológiai értelemben hónapok óta senki sem foglalkozott egyikükkel sem.
Kapcsolódó cikk
Hriscu itt jegyzi meg, hogy Romániában hiányzik a súlyos betegségben szenvedő pszichiátriai betegek otthoni felügyeletének minden formája, nem alakítottak ki mobil pszichiátriai csapatokat, és nincs folytonosság az ellátásban, a betegek egyik kórházból a másikba, egyik orvostól a másikhoz vándorolnak, hogy aztán rokonoknál, jobb esetben az utcán vagy leggyakrabban börtönben végezzék.
Ugyanakkor egyre kevesebben hajlandók pszichiátriai intézetekbe vonulni, ezért az 1900-as évek elején és korábban épült régi elmegyógyintézetek vezetői és alkalmazottai felváltva veszik fel a rokonaikat és a barátaikat, hogy teljesítsék a kórházi ágyakra vonatkozó kvótákat.
Másrészt az intézetek egyre romló állapota és a modern gondozási és felügyeleti eljárások hiánya tragédiákat idéz elő – néhány nappal ezelőtt egy beteg ölt meg egy másik beteget. Ugyanakkor az is előfordult, hogy Bukarestben egy beteg szomjan és éhen halt, mert eltévedt az egyik kórház udvarán.
Magas kockázati környezet
A borzalmak listája folytatható, miközben a nagyközönség számára ezek a történetek olyan szórványos események, amelyeket hírolvasóként elfelejt, amikor a következő tragédiáról szóló bulvárhírt “fogyasztja el”.
Ugyanakkor azok, akik a mentális egészségügy területén dolgoznak, ezeket az események más aspektusból közelítik meg, számukra ugyanis ez a román lakosság egészségi állapotának folyamatos romlását jelenti, ami annak tudható be, hogy ez a terület lekerült a román egészségügyi minisztérium és a román kormány prioritáslistájáról.
Nemrégiben a román biztosító a felére csökkentette a pszichoterápiáért fizetett összeget, és olyan feltételeket támasztott, amelyekkel ellehetetlenítette a pszichológusok kis egyéni praxisait: gyakorlatilag megszüntetve az egészségbiztosítás által fizetett pszichológiai ellátás lehetőségét!
A román pszichiáter felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrség, a börtön és a farkaskutyák nem hatékony módszerek a kábítószer-jelenség megelőzésére és megfékezésére a lakosság körében, a skizofréniát nem úgy kezelik, hogy a betegeket “parkoltatják” a kórházi ágyakon, miközben hagyják, hogy a játéktermek kontrollálatlanul szaporodjanak, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre több embernél alakuljon ki függőség.
Hriscu rámutatot arra, hogy az elmúlt száz évben a románok átéltek két világháborút, egy diktatúrát, amely emberek millióit ölte vagy csonkította meg, átéltek egy nehéz átmenetet, egy hatalmas és brutális elvándorlást a dolgozó népesség jelentős részének kivándorlása révén, egy világjárványt, most pedig egy háborút a határai mentén.
Kapcsolódó cikk
CIRKUSZT A NÉPNEK: Szerbiában ismét nyereményjátékkal harcol(ná)nak a szürkegazdaság ellen
A pszichiáter arra figyelmeztetett, hogy mindeközben hiányzik a bizalom azok iránt, akiknek gondoskodniuk kellene a betegekről, de nincs meg a jobb jövőbe vetett hit sem, miközben az embereket utoléri a krónikus tehetetlenség, mindez pedig hozzájárul a szorongásos zavarok, a depresszió és az erőszak növekvő szintjéhez.
Ezek után nem csoda, hogy az emberek kétségbe esésükben úgy érzik, hogy csak az országból való menekülés hozhat számukra biztonságot. De traumát okoz az is, hogy az otthon maradóknak el kell válniuk a barátaiktól, akik elmentek a nagy kivándorlás során, aminek eredményeként ma négy-ötmillió román él külföldön.
Nemrégiben pedig jött a Covid-19 járvány, amelynek pszichológiai hatásai ma is érezhetők, majd most a háború a szomszédos Ukrajnával közös határon… Olyannyira közel, hogy a határ mentén, a Duna-delta térségében élő románok egy része hallja az orosz bombázások zaját, és hangjelzéseket kap a telefonján, hogy figyeljen az esetleges dróntörmelékekre.
Hriscu szerint azonban ebben a helyzetben a legabszurdabb az, hogy még csak tanulmányok sem készülnek a romániai lakosság mentális állapotának felmérésére, csak jönnek a sokkoló hírek, amelyek rendszeresen emlékeztetnek arra, hogy mennyire betegek az emberek már most (Romániában), és hogy mennyire betegek lesznek, ha nem változik meg a helyzet.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Montenegró7 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is