Szerbia
HASZNÁLT AUTÓK: Állami segítség a régi autók lecseréléséhez, mennek fel az árak
Szerbiában az állam támogatja a régi autók lecserélését új gépkocsikra, vagy más használt autókra, amelyek jobban megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. A hírek szerint a régi dízelautók tulajdonosai 2100 eurós támogatásban részesülnek, ha új gépkocsit vásárolnak, vagy olyan használt autót vesznek, amely megüti az Euro 6-os szintet. Nem hangzik rosszul, csakhogy mindez halottmosdatás, az utóbbi egy évben ugyanis 25 százalékkal megdrágultak a használt autók.
Újat a régiért
Szerbiában körülbelül 2,8 millió regisztrált jármű van forgalomban, ami egymillióval több, mint tíz évvel ezelőtt, a járművek átlagéletkora 17,3 év.
Ez a járműpark természetesen jóval nagyobb megterhelést jelent a környezetre, 2015-től 2022-ig ugyanis 1 millió 255 ezer járművet importáltak Szerbiába, ebből körülbelül 350 ezret Euro 3-as motorral.
A belgrádi Blic gazdasági rovata szerint a szerb állam most úgy döntött, hogy támogatja az új autók vásárlását, valamint az újabb és jobb használt autók beszerzését.
Piaci adatok szerint a legtöbben az idős dízelautóktól válnak meg, ezért az állam az év végéig 2100 euró támogatást nyújt azoknak, akik új autót vesznek, vagy olyan használt autóba fektetnek be amely eléri az Euro 6-os szintet.
A támogatást október 31-ig igényelhető az illetékes minisztériumnál, amely a beérkezési sorrendben fogadja el a szabályosan kitöltött dokumentumokat, és folyósítja a pénzt a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig.
A szerb állam nemcsak a személyautók lecserélését támogatja, hanem kisteherautók és buszok beszerzését is.
A személyautókon kívül állami szubvencióval szerezhetők be a 12 tonnát nem meghaladó kisteherautók, amelyeknek a vásárlásába a szerb állam 2500 euróval száll be, a környezetet jobban kímélő buszok vásárlásához pedig 2900 eurós támogatást ad.
A Balkan Auto használtautó-kereskedés Belgrádban, Szerbiában a legnépszerűbbek a német autók, a Volskwagen és az Opel (Forrás: Twitter)
Csöbörből csöbörbe
Szép dolog az, amikor a “szociálisan érzékeny” állam támogatja az új vagy a jobb autó beszerzését, csakhogy az állami szubvenció általában odavezet, hogy a kereskedők emelik az árakat, főleg ezekben az ínséges időkben, amikor egyre kevesebben akarják eladni a “négykerekű családtagot”.
Szerbiában az utóbbi egy évben körülbelül 25 százalékkal emelkedett a használt autók ára, így átlagosan 1200 euróval kerülnek többe, mint tavaly tavasszal, tehát máris oda az állami támogatás fele, a másik fele pedig addig úszik el, amíg a szubvenciót kiutalják, a szűkülő piac ugyanis a következő időszakban további áremeléseket eredményez.
A belgrádi Informer szerint egy 15 éves Golf 5-ös ma 1300 euróval kerül többe, mint tavaly, míg egy Fiat Puntoért, amely Szerbia egyik legkelendőbb használt autója, 900 euróval nagyobb összeget is elkérnek.
Autók (Illusztráció, forrás: Freepik)
A belgrádi hírportál szerint az árak emelkedése miatt ma egy 2018-ban vásárolt autó nominális értéken ugyanannyiért eladható, mint amennyibe öt évvel ezelőtt került, ha nem többért.
Szerb szakértők szerint az új járművek csökkenő kínálata emeli a régi autók árát is, amihez még hozzájárul, hogy az ukrajnai háború miatt hónapokig kell várni az új autókra.
Állítólag a helyzet majd csak jövőre stabilizálódik a szerbiai autópiacon, ha Ukrajnában nem történik újabb eszkaláció, vagy nem fajulnak el még inkább a dolgok.
– Már régóta nincs elég új autó a piacon, így nagyobb a kereslet a használt autók iránt, de a tulajdonosok az árak emelkedése ellenére nem akarják eladni az autójukat, mert nem tudnak újat venni
– jelentette ki Miodrag Piroški, a Vrele gume (Forró Gumik) autós portál szerkesztője, aki az árak további emelkedésére számít.
– Szerbiában a legtöbb érdeklődő 3000 euróba kerülő autókat keres, ilyet azonban most nehéz találni. Azok, akik közvetlenül a tulajdonostól vásárolják az autót, általában 2000 eurót kínálnak
– tette még hozzá Piroški, aki szerint a drágább használt autók iránt viszont alig van kereslet.
Tehát a képlet egyszerű, az embereknek nincs pénzük jó autókra, adjon az állam bármekkora támogatást is, másrészt viszont a tulajdonosok sem könnyen válnak meg tőlük, mert nem tudnak másikat venni.
Szerbiában nem divat az e-autó
Szerbiában (egyelőre) az e-autók után a legkisebb a kereslet, bár ezekhez is jár némi állami támogatás, ami ugyan nem sok, de több, mint a semmi.
Az elektromos autókra idén modelltől függően 500 és 5000 euró közötti támogatást ad a szerb állam.
Szerbiában az egyéb járművásárlásokat is támogatják, a mopedek és könnyű triciklik vásárlására 250 eurót biztosít az állam, a könnyű és nehéz négykerekűekre pedig 500 eurót.
A teherautók vásárlásához 2500-5000 eurós hozzájárulás szerezhető be, ezt a taxisokon kívül bárki igénybe veheti, ők ugyanis már korábban kaptak támogatást a járműveik lecserélésére.
Szerbia
Radoičić beismerte, hogy ő szervezte meg a támadást a koszovói rendőrök ellen
A koszovói rendőrök elleni szeptember 24-i támadást követően a belgrádi sajtóközpontban pénteken (szeptember 29-én) megjelent Milan Radoičić ügyvédje, aki felolvasta kliense nyilatkozatát az észak-koszovói Banjska faluban történt fegyveres összecsapással kapcsolatban. Ebben Radoičić – aki nem sokkal korábban lemondott a Szerb Lista koszovói szerb párt alelnöki tisztségéről – beismerte, hogy ő tervelte ki a vasárnapi fegyveres akciót, amivel a célja az volt, hogy ellenállásra bátorítsa a szerb népet Albin Kurti koszovói miniszterelnök “rezsimjének terrorjával” szemben, és valóra váltsa a Koszovóban élő szerbek álmát a szabadságról. A Goran Petronijević ügyvéd által felolvasott közlemény szerint Milan Radoičić minden felelősséget magára vállalt a történtekért, az ügyvéd ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, hogy hol tartózkodik a lázadást szervező koszovói szerb férfi.
Szerb “szabadságharcos”
Radoičić a közleményben arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy szeptember 24-én több honfitársával együtt a Koszovó északi részében lévő Banjskába ment. Koszovóba történt visszatérésének az volt a célja, hogy “Albin Kurti rezsimjével szemben ellenállásra bátorítsa az embereket”.
Radoičić elismerte, hogy minden logisztikai előkészületet megtett arra, hogy megvédje a szerb népet a megszállókkal szemben, és hangoztatta, hogy ennek a cselekedetnek semmi köze sincs a korábbi politikai tevékenységéhez.
A közleményt ismertető szerb ügyvéd szerint az önbíráskodás ugyan nem szép dolog, de a szerbeknek joguk van fellépniük a területükre betolakodó albán rendőrökkel szemben (Screenshot)
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a készülő akcióról senkit sem tájékoztatott a szerbiai kormányzatból, sem a koszovói szerb politikai struktúrából, és tőlük nem is kapott semmiféle segítséget, mert már voltak nézeteltéréseik a “Kurti terrorjával történő szembe szegülés módjával kapcsolatban”.
Radoičić úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek eddig többször is visszavonultak anélkül, hogy látható eredményt értek volna el, amit értelmezése szerint a koszovói albán vezetés nem a jóindulat jelének és a tárgyalási előfeltételek megteremtésének, hanem gyengeségnek tekintette.
A koszovói rendőr véletlenül halt meg
Szeptember 24-én, vasárnap, az észak-koszovói Banjska faluban egy koszovói albán rendőr gyilkosság áldozata lett, ezt követően a koszovói rendőrség különleges egységei akcióba léptek a támadást elkövető fegyveres csoporttal szemben, amely a helyi kolostorban próbált menedéket találni.
A lövöldözésben legalább három, észak-koszovói szerb vesztette életét, az egyik Zvečanból, a másik kettő pedig Leposavićból származott.
Radoičić írásbeli nyilatkozatában leszögezte, hogy a koszovói rendőr halálát, amely után a heves összecsapás kezdődött, nem a leadott lövések okozták, hanem egy véletlen robbanás.
Nagyon érdekes, hogy ezt már szerda esti tévéinterjújában Aleksandar Vučić szerb elnök is említette, sőt még a robbanás körülményeit is elmagyarázta, nyilván ő nem volt ott, hanem valakitől értesült a történtekről.
Hajlandó feladni magát, de kinek és minek?
Radoičić írásos közleményében tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy lemondott a Szerb Lista alelnöki posztjáról, és közölte, hogy hajlandó az illetékes szerbiai hatóságok előtt megjelenni.
– Nem vagyunk terroristák, hanem a saját népünk szabadságáért harcolunk
– szögezte le közleményében Radoičić, aki ennek értelmében szabadságharcosnak tekinti magát és társait.
Az üzenetet felolvasó ügyvéd Radoičić meghatalmazottjaként személy szerint úgy vélte: nem tartja szükségesnek, hogy a lázadást szervező szerb férfi a szerbiai hatóságok elé álljon, mert nincs rá szükség, hogy bármely szerbiai állami szerv kérdéseket tegyen fel neki, hiszen Koszovó (és Metóhia) Szerbia szerves része az ENSZ BT 1244-es határozatának értelmében.
– Koszovó (és Metóhia) északi részén a koszovói rendőrség különleges egységei működnek, amelyek a brüsszeli megállapodás értelmében nem tartózkodhatnak ott, ezért ha valaki illegálisan volt Koszovó északi részén, azok Kurti fegyveres emberei voltak
– mondta Petronijević. Ha az ügyvéd szavait és logikáját megpróbáljuk kibogozni, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy valójában a koszovói albán rendőrök a betolakodók, illetve – ahogy az ellenük történt támadást szervező Radoičić nevezi őket – a megszállók, akikkel szemben ezáltal bármilyen eszköz felhasználható.
Az ügyvéd nyilván ennek szellemében mondta el személyes véleményét, miszerint Milan Radoičićot semmiféle felelősség nem terheli, az általa beszervezett emberek pedig a további terror megelőzése érdekében védték a hazájukat.
Vučić elnök – aki egyelőre csak egy rövid beszámolót látott az legújabb fejleményekkel kapcsolatban – ugyanakkor úgy vélte, hogy Milan Radoičićnak meg kell jelennie az igazságügyi szervek előtt, aztán majd az ügyész eldönti, hogy vádat emel-e ellene, de az már nem tartozik rá, mármint a szerb elnökre.
A KFOR-nak is behúzott
A koszovói rendőrök elleni lázadás vezetőjének cselekedetéről szólva az ügyvéd úgy ítélte meg, hogy az nem jó, ha valaki a saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást, de hozzátette, hogy ez a KFOR tétlensége miatt történt, és Radoičić fellépését az 1804-es első szerb felkelés kirobbanásához hasonlította.
Az ügyvéd arról nem volt hajlandó beszélni, hogy a fegyveres összecsapásban résztvevő koszovói szerb vezető, illetve volt vezető, hol bujkál, és miért nem áll maga a közvélemény elé.
Kapcsolódó cikk
Petronijević erre azt mondta, hogy Radoičić nem bujkál, de a tartózkodási helyét nem volt hajlandó elárulni, amellyel kapcsolatban sejtelmesen csak annyit mondott: lehet, hogy tudja is, hogy hol tartózkodik Radoičić, de lehet, hogy nem tudja, ám őt köti az ügyvédi titoktartás.
Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter korábban azt állította, hogy Radoičićnak sikerült kijutnia Koszovóból, és azóta a belgrádi Katonai Orvosi Akadémián (Vojna Medicinska Akademija, VMA) tartózkodik.
Ezt ez értesülést Aleksandar Vučić szerb elnök a már említett szerdai tévéinterjúban cáfolta, és azt állította, hogy Radoičić nincs a belgrádi katonai kórházban, hanem valahol Közép-Szerbiában van, de pontos helyet ő sem mondott.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac22 óra telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is