Connect with us

Szerbia

AUTÓTEMETŐ: Szerbia a külföldről behozott nyugati autók roncstelepe

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

belgrad auto
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Szerbia déli részén hat rendőrigazgatóság is van, ahol a használatban lévő gépkocsik átlagéletkora meghaladja a húsz évet. Nem sokkal jobb a helyzet az ország más részeiben sem. Belgrád kivételével az autók átlagéletkora sehol sem megy 15 év alá. De a szerb főváros ennek ellenére sem dicsekedhet, ez az alábbi cikkből egyértelműen kiderül.

Autómatuzsálemek

A Szerbiában forgalomban lévő autók átlagéletkora meghaladja a 17 évet.

A legfiatalabb járművek a fővárosban, Belgrádban közlekednek. Szerbia többi része a 15 és 20 év közötti vörös vagy a 20 év fölötti fekete zónában van.

A szerbiai Biztonságos Közlekedésért Ügynökség adatai szerint Újvidék van a második helyen 16,1 évvel.

Szakértők szerint a két legnagyobb szerbiai városban az autók átlagéletkora azért alacsonyabb, mint máshol, mert Belgrádban és Újvidéken sok nagy cég működik.

A nagy cégek pedig általában új autókat vesznek, ezért kisebbek a számok.

Ha pusztán csak a lakosság tulajdonában lévő járműveket néznénk, akkor itt is magasabb lenne az autók átlagos életkora.

A fekete zónába ugyanakkor hat megyeközpont tartozik az ország déli részéből.

A legrosszabb a helyzet Prokupljeban és Leskovacban, ahol az átlagéletkor 20,7 év. Ezt követi Pirot és Zaječar 20,6 évvel, valamint Vranje és Krušebvac 20,1 illetve pontosan húsz évvel.

használt autó, autópiac

Forrás: Agencija za bezbednost saobraćaja

Használt autók

Idén eddig 115 ezer használt autót hoztak be külföldről, és helyeztek forgalomba Szerbiában.

A szerbiai Autó- és Járműalkatrész Kereskedők Szövetségének egyik partnercége szerint a “honosított” autók 44%-a, vagyis 50.600 autó Euró 3-as motorral érkezett, vagyis 2005 előtt készült.

A külföldről behozott járművek között a legnépszerűbb az Opel Astra és az Opel Corsa, illetve a Volkswagen Golf és a Volkswagen Passat.

Milan Belin, az előbb említett szövetség egyik illetékese szerint ez a statisztika egyszerűen lesújtó.

– Szerbia roncstemető lesz. Ezeknek a járműveknek már nincs értékük, és nem is közlekedhetnének. Más kérdés, hogy mennyire szennyezik a környezetet, miután a tulajdonosok kiveszik belőlük a katalizátorokat, mert drága a javításuk. Ha figyelembe vesszük, hogy emberek halnak meg a légszennyezettség következtében, akkor gazdasági és környezetvédelmi szempontok is ellene szólnak a használatuknak.

Az Autó- és Járműalkatrész Kereskedők Szövetsége már évek óta tárgyal a környezetvédelmi minisztériummal, és magával a miniszterrel.

A kritikus Euro 3-as

Mióta Montenegró betiltotta az Euro 3 besorolású használt autók behozatalát, ezek a járművek Szerbiában landolnak.

– Azt javasoltuk, hogy a széndioxid-kibocsátás megadóztatásával szabályozzák a használt autók behozatalát. Ha valaki tényleg ilyen autót akar venni, akkor fizesse meg a kivetett adót. Azért javasoltuk ezt, mert az Európai Unióból olyan jelzéseket kaptunk, hogy nem korlátozhatjuk a piaci versenyt. Ám miután Montenegró betiltotta az Euro 3-as motorokkal rendelkező autók behozatalát, már nincs akadálya, hogy ezt mi is megtegyük

– mondta Milan Belin, szerbiai Autó- és Járműalkatrész Kereskedők Szövetségének illetékese a Blicnek.

A belgrádi napilap értesülései szerint, ha Szerbia betiltja az Euro 3-as motorral rendelkező autók behozatalát, akkor a beszállításra kiszemelt jármű nemigen lehet idősebb 14 évesnél, mivel az Euro 4-esek gyártása 2005 júniusában kezdődött meg.

Szerbia egyébként egyike azoknak a ritka országoknak Európában, ahova Euro 3-as motorokat külföldi autókat még be lehet vinni.

A szerb rendőrség adatai szerint a szerbiai autóállomány 80%-a fut ilyen motorokkal, ami 1,6 millió járművet jelent az országban használt mintegy kétmillióból.

Vagyis Szerbia lesz a kiöregedett nyugati autók legnagyobb temetője a Balkánon.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

hadsereg
A szerb védelmi miniszter hol ezt mondja, hol azt (Forrás: Tanjug, Nova)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A szerb elnök eleget tett az amerikai külügyminiszter kérésének, és visszavonta a szerb hadsereget a koszovói határról. Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb katonaság nem lépi át Koszovó adminisztratív vonalait, miután a határ szó a szerb terminológiában ismeretlen fogalom Koszovó vonatkozásában. Ugyanakkor az is világos, hogy a háború vagy béke kérdése egyetlen embertől függ, miután a szerb védelmi miniszter hétfőn (október 2-án) kijelentette, hogy ha Vučić elnök elrendeli, a hadsereg bemegy Koszovóba. Miután a szerb elnök a hadsereg főparancsnoka, ez akár elő is fordulhat, bár Vučić egyelőre a legradikálisabb nyilatkozataiban is kizárta ezt a lehetőséget, így verbálisan mindenképpen a béke híve.

Profi és sikeres behatolás!

Miloš Vučević védelmi miniszter belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnak Vučić elnöktől, hogy belépjenek Koszovóba, ezt hatékonyan, profi módon és sikeresen meg fogják tenni.

A védelmi miniszter itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Koszovó Szerbia része, és a szerb hadsereg ennek szellemében hajtaná végre a parancsot.

Vučević arról is beszélt, hogy mielőtt ez megtörténne, a hadműveletet előre bejelentenék a KFOR parancsnokságának, miután nagyon jó az együttműködés a szerb hadsereg és a nemzetközi békeerők között.

Ugyanez a Vučević néhány nappal ezelőtt a szerbiai állami televízió (RTS) stúdiójában még kiábrándultságát fejezte ki a KFOR-ral kapcsolatban, amely akkori nyilatkozata szerint félreállt a banjskai események során, és megengedte a “jól felsorakozott albán rendőröknek”, hogy vadásszanak a szerbekre.

A szerb védelmi miniszter most úgy fogalmazott, hogy a Szerbia és a KFOR közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, és megfelelő keretek között zajlik, szerinte ezek tagadhatatlan tények!

Vučević megjegyezte: Szerbia fontosnak tartja, hogy a KFOR minél jelentősebb szerepet játsszon Koszovóban (és Metóhiában), különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek szerbek, és a szerb hadsereg is úgy véli, hogy a KFOR jelenléte javítaná a szerb nép helyzetét és biztonságát az északi területeken.

Felesleges aggodalmak

Milan Mojsilović szerb vezérkari főnök ugyanezen a sajtóértekezleten utalt azokra az amerikai megnyilatkozásokra, amelyek aggasztónak tartják a szerb hadsereg tevékenységét a koszovói közigazgatási vonal (nem határátkelők) közelében.

Mojsilović ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a hadsereg a főparancsnok (Vučić) utasításával összhangban a teljes harckészültség bevezetése nem történt meg, csak az egységek fokozott jelenlétét és bevonását rendelték el a szárazföldi biztonsági övezetben és az adminisztratív (közigazgatási) vonal mentén.

A vezérkari főnök ezzel megerősítette a szerb elnök egy héttel ezelőtt tett nyilatkozatát, miszerint fokozták a rendszeres napi tevékenységet, ami hatékonyabb kiképzést, hadműveletet, katonai mozgást és több lőgyakorlatot jelent.

hadsereg

A védelmi miniszter és a vezérkari főnök együtt tartott sajtótájékoztatót (Forrás: Nova, Tanjug)

Mojsilović most szintén úgy fogalmazott, hogy a biztonsági válság kirobbanása után a szerb hadsereg fokozta jelenlétét a szárazföldi biztonsági övezetben – bár az nem világos, hogy ebbe beleértette-e az öt kilométeres ütköző zónát is – így a banjskai lövöldözés másnapján 8350 szerb katona sorakozott fel a szárazföldi biztonsági övezet az adminisztratív vonal biztosítására.

A vezérkari főnök szavai szerint ez jóval kevesebb annál, mint amennyi katonát a teljes harckészültség alkalmával korábban mozgósítottak, akkor a szerb hadsereg létszáma a koszovói határnál elérte a tizennégyezret.

Ehhez még hozzátette, hogy 37 éves katonai múlttal a háta mögött úgy véli, hogy ekkora haderő sem elegendő egy olyan komplikált feladat végrehajtására, mint a Koszovóba történő behatolás.

Mojsilović sértőnek minősítette és elutasította azokat a vádakat is, hogy a banjskai támadást végrehajtó “terroristákat” a Babmezőkön (Pasuljanske livade) lévő gyakorlótéren képezték ki.

A szerb vezérkari főnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a katonai nyilvántartások szerint Milan Radoičić nem vett részt a Babmezőkön történő kiképzésen, ahol egyébként a tartalékosok felkészítése folyik a honvédelmi törvény szempontjait szem előtt tartva.

Mojsilović megjegyezte, hogy miután Radoičić egyetlen kiképzésen sem vett részt a Babmezőkön, így egyetlen golyót, és egy gránátot sem lőtt ki, bár a korábbi években néhány alkalommal valóban kapott behívót, de nem reagált rájuk.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava