Connect with us

Szerbia

SZERB FÉNYÍRÁS 2: Szembetűnő szerb feliratokat kapnak egyes vajdasági települések

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

fényírás
Szerb nemzeti színű feliratok a vajdasági településeken, különösen érdekes a jobb felső sarokban lévő, erről a cikk végén külön is szó lesz (Forrás: Délhír.info)
A cikk meghallgatása

A BALK 2022 februárjában számolt be arról, hogy a szerb nemzeti öntudat burjánzásának jegyében Szabadka bejáratánál szerb fényírás, vagyis cirill és latin betűs szerb nemzeti színű felirat jelent meg, amelyet éjszaka ki is világítanak, hogy utat mutasson a sötétben botorkáló, esetleg nemzetileg megtévelyedett egyéneknek. A Délhír.info hírportál most arról írt, hogy a Vajdaságban megsokasodtak a szerb “nemzeti színekben tündöklő feliratok” a magyar, valamint a horvát, bunyevác és egykoron sváb falvakban – nyilván a miheztartás végett, és egy “modernkori honfoglalás” gyanánt: Szerbia tehát a nacionalizmusra ma sem sajnálja a pénzt.

A köztársasági elnökhöz fordult

Az esettel kapcsolatban annak idején ellenérzését fejezte ki még Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, ami nagy szó a társutas párt vezetője részéről, aki szerint “Szerbiában nincs az a város, amelyben annyi szerb nemzeti szimbólum van kirakva az utcákon és tereken, mint Szabadka”.

Pásztor úgy fogalmazott, hogy nem igazán érti, hogy “mi a szándék, és mi az üzenet, és ki üzen kinek, meg miért üzen”, merthogy azt gondolta, hogy “mindenki számára minden világos”.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a Szerb Haladó Párttal szövetséges VMSZ sem kapott előzetes tájékoztatást a “fényes feliratokról”, vagyis azok vonatkozásában nem kérték ki sem a párt, sem Pásztor véleményét, ezért a legnagyobb vajdasági magyar politikai szervezet a Szerbiában minden kérdésben legilletékesebb személyhez, Aleksandar Vučić elnökhöz fordult.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki maga is látta a feliratokat, a kérdésről a Szabad Magyar Szó hírportálnak nyilatkozott.

-– Arra kértem a köztársasági elnököt, hogy ne értse félre, amiről beszélek, és hál’ Istennek, nem értette félre: arra kértem, hogy teremtsük meg a nemzeti szimbólumok számára, amit a kivételesség jelent. Ha azt ezer helyre kirakják, akkor annak kopik a súlya. Különösen nem elfogadható a számomra, hogy az út mellett, fényszignálokkal kidíszített, különböző kiírásokon jelenik meg

– mondta Pásztor, aki a szerb fényírással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy észrevételeiket nem csak a magyarok fogalmazzák meg, hanem mások is, amihez a VMSZ vezetője tavaly hozzátette, hogy véleménye szerint valaki “elveszítette az egyensúlyérzékét”.

Folytatódik a szerb fényírás

A Pásztor által említett egyensúlyérzék jól, sőt “fényesen bizonyíthatóan” nem került elő, az újabb feliratok kihelyezését követően pedig fel sem kell tennünk a kérdést, hogy vajon mit válaszolt a magát a lassan minden szerbek elnökének tekintő Vučić a VMSZ vezetőjének felvetésére.

fényírás

Semmit. Vagy ha mondott is valamit, az semmit sem ér, mert mint a Délhír.info tudósításából kiderül, tovább folytatódik a szerb fényírás a Vajdaságban, és újabb nyugat-bácskai magyar többségű falu kapott szerb nemzeti színű feliratot.

Nemrég a 025 portál írta meg, hogy a zombori járás területén eddig legalább kilenc településen helyeztek ki új feliratokat, általában szerb nemzeti színekben, néhol csupa cirill, néhol latin betűkkel, de a kisebbségek nyelvén sohasem.

A 70 százalékban magyarok lakta Bácsgyulafalvát (Telečka) és a relatív magyar többségű Nemesmiliticset (Svetozar Miletić) követően a több mint 50 százalékban magyarok által lakott Bezdán (Bezdan) is szerb nemzeti színű feliratot kapott. Meg kell hagyni, hogy a település nevének szerb és magyar írásképe szinte ugyanaz, de biztosra vehető, hogy ez nem volt szempont a szerb nemzeti színű fényírás kihelyezésének esetében.

A 025 hírportál (a 025 Zombor hívószáma) értesülései szerint hamarosan a délvidéki magyarság legnagyobb és legfontosabb zarándokhelyének számító, és több mint 50%-ban magyar lakosságú Doroszlóra (szerbül Doroslovo) is elkészül a felirat, az eddigi tapasztalatok szerint bizonyára csak szerb nyelven, ami azt jelenti, hogy a falu bejáratánál minden kétséget kizáróan az világít majd, hogy Bogojevo (magyarul Gombos).

Hasonló településfeliratok kerültek ki eddig Béregen (Bački Breg), ahol a lakosság több mint ötven százaléka horvát nemzetiségű, a szerb többségű Küllődön (Kolut), Harasztiban (Rastina) és Csonoplyán (Čonoplja), valamint a már említett Bezdánban, Nemesmiliticsen és Bácsgyulafalván.

fényírás

A gádori német áldozatoknak emelt emlékmű, amelyet többször is (2004. 2012) megrongáltak (Forrás: Komunistički zločini)

Különösen jelképes értékű a cirill feliratos szerb nemzeti színű felirat Gádoron (Gakovo) épült új pravoszláv templom tövében, ezen a településen ugyanis több mint 40 ezer bácskai svábot öltek meg a szerbek, illetve a partizánok az ottani koncentrációs táborokban 1945 és 1948 között.

Fényírás

Az idézet Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című művéből származik, Cseres Gákova néven külön fejezetben számol be a gádori rémtettekről (Forrás: Elektronikus könyvtár)

A fenti adat Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című művében található, más források mintegy 10 ezer áldozatról tudnak, de ezúttal nem is a számok a fontosak, hanem a szándék, amely népirtás jellegű cselekményre utal: ez most a szerb fényírással új megvilágításba került, mint az a kezdőképen a jobb felső sarokban látható.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava