Connect with us

Bosznia

Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia-Hercegovina között a béke jegyében

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Határmódosítás és területcsere / border modification and territory exchange
Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia-Hercegovina között (Forrás: Savamedia)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Hosszas tárgyalási szünet után határmódosításra és területcserére kerülhet sor Szerbia és Bosznia- Hercegovina között, miután a boszniai államelnökség elfogadta a Szerbiával közös határ megváltoztatásának lehetőségét vizsgáló szakbizottság javaslatát. A kezdeményezéssel a boszniai fél a határ egyszerűbb átjárhatóságát, míg Szerbia a Drina menti boszniai településekkel szemben felhalmozott tetemes adósságának elengedését szeretné elérni.

Majd harminc éve húzódik

A boszniai Államelnökség mindhárom tagja elfogadta a Szerbiával közös határmódosítása kérdésében állásfoglalásra nyolc éve kinevezett szakbizottság (Državna Komisija za Granicu BiH) végső jelentését.

Az Államelnökség tagjai által elfogadott határozat így a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeće Ministara) asztalára került, így megkezdődhet az illetékes szerbiai állami szervekkel a konkrét területcserére vonatkozó egyeztetés.

Határmódosítás és területcsere

A Miniszterek Tanácsának épülete Szarajevóban (Forrás: Savamedia)

A boszniai civilügyi minisztériumhoz (Ministarstvo Civilnih Poslova) tartozó szakbizottság munkáját a korábbi évtizedekben nehezítette a Szerbia és Bosznia- Hercegovina között meglehetősen komoly dinamikával változó bilaterális viszony. Emiatt a testület legutóbb 2010-ben tudott a szerbiai fél képviselőinek jelenlétében ülést tartani.

A két ország közti területcsere több mint két évtizede húzódó történetének első momentuma a belgrádi és a szarajevói politikai vezetés között még 2002-ben megkötött területcsere megállapodás volt. Ebben a felek a “kilométerért kilométer” elvet fektették le a későbbi tárgyalások alapjául.

Aztán beállt a másfél évtizedes tárgyalási szünet, amit 2017-ben Aleksandar Vučić tört meg, amikor 2017-ben újra felkarolta a Drina menti határ módosítását, és szorgalmazta a “méterért méter” elv alkalmazását, ami lehetővé tette volna a kisebb mérvű határkorrekciót is a gyorsabb megállapodás érdekében.

Szerbia területcserével spórolna

A boszniai közvéleményt a honi terület kis szeletének átadása is komolyan megosztja, különös tekintettel arra, hogy pont a korábbi háborús ellenség Szerbia kormánya kezdeményezte egyes Drina parti területek átadását.

Az bosznia-hercegovinai államelnökség által a területcsere tárgyában elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a határmódosítás a regionális békét és stabilitást kívánják előmozdítani. További szempont, hogy a határvonal igazodjon a helyben élő lakosság életviteléből származó igényekhez.

Határmódosítás és területcsere

Vízierőművek Bajina Bašta térségében (Forrás: Google Maps)

A szerbiai kormány már vagy egy évtizede próbálja a boszniai partnerét rávenni négy Drina menti járásban egyes területek cseréjére. A Zvornik és Bajina Bašta melletti vízierőművek környéke, illetve a Belgrádot Barral összekötő vasútvonal Bosznia- Hercegovinába lévő 12 kilométeres szakasza a legfontosabbak Belgrád számára.

Az érintett területek összességében 45 négyzetkilométert tesznek ki, amiért cserébe a nemzetközi jogi gyakorlat alapján azzal egyenértékű és azonos kiterjedésű területet szokás felajánlani.

A szerbiai kormány javaslatának elfogadása amiatt jelentene igazi novumot a boszniai közéletben, mert a nyugat-balkáni Csodaország 1995. évi megalakulása óta még egyik szomszédjával sem kötött területkorrekciós megállapodást.

A belgrádi vezetést az érintett közlekedési és ipari objektumok működtetési igénye mellett a spórolási célzat is vezeti.

A területcserével érintett földdarabokra még a jugoszláv államiság éveiben építettek olyan ipari létesítményeket, illetve közlekedési létesítményeket, amelyek a boszniai háború lezárásakor a határ megvonását követően részben boszniai területre estek, azonban azok érdemi hasznosítását azóta is szerbiai cég végzi.

A történet lényegi eleme pedig a “hasznosítás”, jobban mondva a pénzbeli haszon, ami után Szerbiának éves használati díjat kell(ene) fizetnie a két állam között érvényben lévő megállapodás alapján. Jelenleg a határ boszniai oldalán lévő Bratunac, Rogatica, Višegrad és Zvornik részesül a szerb állam által évente kifizetett területhasználati díjból.

Az említett városokban a Szerbiai Elektromos Művek (Elektroprivreda Srbije) működtet vízi erőműveket, illetve azokhoz kapcsolódó rendszereket. Szerbia azonban rendre elmulasztja teljesíteni fizetési kötelezettségét.

Ennek eredményeként mostanra csak Zvornikkal szemben több mint egymillió euró, Višegraddal szemben pedig félmillió euró tartozást halmozott fel a szerbiai fél. A belgrádi kormány nem titkolt célja, hogy a területcserével elkerülje a tetemes adósság és a késedelmi kamatok Bosznia- Hercegovina felé történő teljesítését.

A boszniai szaksajtó azonban kellően maliciózus hangnemben felhívta az olvasók figyelmét, hogy egyelőre tartózkodjanak a Drina-parti telkek spekulatív célú felvásárlásától, mert pusztán az államelnökséget támogató szakbizottság javaslatára tizenkét esztendőt kellett várni, ráadásul a kérdés kiemelten érzékeny politikai jellege miatt a két érintett ország illetékes állami vezetői már két parlamenti ciklus óta nem egyeztettek ebben a tárgykörben.

Egyszerűsítenék a határátkelést is

A szerbiai kormány által szorgalmazott területcsere mellett a két ország közti határforgalom gyorsítása is már több mint tíz éve szerepel az illetékes minisztériumok közti bilaterális tárgyalásokon.

A most elfogadott szakbizottsági véleményhez kötődően Denis Bečirović, bosnyák elnökségi tag terjesztett be javaslatot a Szerbia és Bosznia- Hercegovina közti határátlépés egyszerűbbé tételére.

Határmódosítás és területcsere

Belépés Szerbiába Bosznia- Hercegovina felől (Forrás: YouTube)

A boszniai közvélemény meglepetésére a horvát államelnökségi tag pozícióját betöltő Željko Komšić mellett a szerb nemzetet képviselő Željka Cvijanovićis fenntartás nélkül elfogadta Bečirović javaslatát.

Így az államelnökségi határozat alapján a boszniai Miniszterek Tanácsának meg kell kezdenie a vonatkozó jogszabály kidolgozását, és az egyeztetést az érintett szerbiai állami szereplőkkel.

Ennek ellenére még kellő óvatossággal kell kezelni a Drinán való egyszerűbb átjutás jövőbeli lehetőségét, mert a Miniszterek Tanácsában és a boszniai parlamenti patkóban is rekedt már meg jogalkotási eljárás hosszú évekre.

A végletesen megosztott boszniai politikai kurzus között könnyen kialakulhat olyan feszültségi pont, aminek a következtében akár a területcsere, akár a könnyített határátlépés kérdése politikai eszközzé válhat, illetve a bíztatóan lendületes kezdeti lépések ellenére lekerülhet a napirendről.

A határátlépés és a területek cseréje kapcsán a szerb Željka Cvijanović által képviselt nyitott álláspont amiatt volt meglepő a nem boszniai szerb politikai aktorok részére, mert a korábbi években a boszniai Szerb Köztársaságban egységes álláspont volt abban a kérdésben, hogy a Szerbia és Bosznia- Hercegovina közti határátlépés szabályainak újraszabályozására nem kerülhet sor, mert abban a két érintett államnak kellene megegyezésre jutnia a szerb entitás vezetésének közreműködése nélkül.

A két ország közti területcserét pedig a boszniai szerbek amiatt tartották megengedhetetlennek, mert abban a kérdésben is a boszniai állami szervek kötnének megállapodást a belgrádi kormánnyal.

Ráadásul a szerb entitás területének helyi vezetők jóváhagyása nélküli megváltoztatása ékes bizonyítéka lenne annak, hogy a Daytoni Egyezmény kusza rendszerében a boszniai Szerb Köztársaság nem önálló nemzetközi jogalany, még akkor sem, ha annak vezetői rendre úgy próbálnak eljárni.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava