Connect with us

Horvátország

Anyám, én egy virág vagyok: fiumei banda képviseli Horvátországot idén az Eurovízión

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Idén a Let 3 képviseli Horvátországot az Euróvíziós Dalfesztiválon
Idén a Let 3 képviseli Horvátországot az Euróvíziós Dalfesztiválon (Screenshot)
Olvasási idő: 3 perc

Mindjárt az elején sietve elhatárolom magam: az Eurovíziónak nevezett valamit lenézem és megvetem, ha emlékezetem nem csal, utoljára az édesmamával néztem Újvidéken, amikor az Abba győzött a Waterloo című sikerszámmal. Az meg nem éppen tegnap volt. Szóval, van ez a síkhülye micsoda, ahol állítólag az európai nemzetek képviselői vetélkednek, kié lesz a legszebb, legjobb nóta.

Mama ŠČ! megy az Eurovízióra

Oké, ízlések és pofonok, van aki ananásszal eszi a csirkét, van aki sót szór a karamellkrémbe, és így tovább. A Let 3 (valahogy „Hármas számú légijáratnak” lehetne fordítani, ha nagyon muszáj lenne) fiumei punk bandnak álcázott vándorcirkusz Horvátországban már jóideje, 1987-től igyekszik megbotránkoztatni a közönséget, több-kevesebb sikerrel.

A sztori azért került egyáltalán a BALK hasábjaira, mert idén Liverpoolban ők képviselik Horvátországot a fentebb lesajnált dalfesztiválon, miután győzedelmeskedtek a szombati selejtezőn. Ezen aztán az ország rendesen hajba kapott „haladárok” kontra tradicionalisták alapon, és a hullámzás máig sem csitult el.

A Mama ŠČ! elnevezésű „sláger” (úgy kell ejteni, hogy mama scs) egy nem kifejezetten szellemes háború-, Oroszország- és Putyin-ellenes performansz, ami még plusz hallgathatatlan is.

Lenin az Eurovíziós Dalfesztiválon

Let 3: Lenin az Eurovíziós Dalfesztiválon – NJINLE = Lenjin (Forrás: Screenshot)

Szavakkal meglehetősen nehéz körülírni, hogy miről is van pontosan szó, de főbb vonalakban annyi elmondható, hogy a mama szereti az idiótát, vett egy Armageddon-traktort és megvásárolt mindenkit, akit tudott.

A ŠĆ az orosz ábécé Щ betűjére utal, a traktor a belarusz (tsz-elnök) Lukasenkára és Fehéroroszországra, a bajuszok pedig a kiugrott grúz papnövendékre, akit Sztálin néven ismert/ismer a világ.

Természetesen van még Putyin és Lenin (NJINLE = Lenjin) is, meg lakkcsizma, meg csillagszórós rakéta, kettő is.

Bár az előadás egyszerű szimbólumokat használ, ifjúkoromban bármelyik átlagos gimnazista megértette volna, mégis akkora értetlenkedést váltott ki, hogy Hrvoje Cvijanović, a zágrábi politológia tanára szükségesnek tartotta a Facebookon elmagyarázni a gyengébbeknek, hogy mit is láttak.

A régi szép időkben polgárpukkasztásról beszéltünk volna, ám miután manapság már nem nagyon maradt polgár, inkább nevezzük ezt a közvélemény megbotránkoztatásának.

Fiatal koromban, még lehet hogy belemagyaráztam volna valamit az egészbe – cápa az aranyhalas akváriumban, stb. – de manapság inkább hajlok arra, hogy a fiúk politikai poénokra vadászva akarnak egy kis pénzt keresni.

A Let 3 „huncutságai”

Ahogy az eddigiekből nyilván már kiderült, nem tartozok a Let 3 rajongói közé – Horvátországban akad néhány egészen tisztességes banda, de azokat is ritkán hallgatom – viszont volt néhány stiklijük, amire még én is emlékszem.

A 2000-res években, mondjuk, az volt a sőt és a pláne, hogy báránybundában, majdnem pucéran léptek színre, nagy ragasztott bajúszokkal, nemi szervüket szájkosárral fedve.

Ezt az albumot is az Eurovízióra készülő horvát banda készítette

Ezt az albumot is az Eurovízióra készülő horvát banda készítette (Forrás: Internet)

2006-ban valaki feljelentette őket csendháborítás, stb. miatt, és nagy élvezettel jelentek meg a varasdi kihágási bírónál, ahol végül elvettették a kiszabott 300 kunás (kevesebb mint 50 euró) bírság megfizetésének ötletét a művészi szabadságért vívott harc ürügyén.

Az esetet kiváltó ok? A színpadon parafa dugót dugtak a fenekükbe. Nem is olyan régen, Angela Merkel kancellársága idején, Angela Merkel sz*rik című CD-jüket egy szoborral reklámozták, ahol a kancellár asszony éppen a vécékagylón kuporog.

Annak idején a szerb bulvárlapok zokon vették, hogy egyik albumuk a Bombardiranje Srbije i Čačka címet viselte (Szerbia és Čačak [ejtsd: Csacsak] bombázása), és lehetne még sorolni, de nem tesszük.

Viszont ha már a szerbeknél tartunk, a bulvárlapok ismét nagy disznóságot szimatolnak, mert az együttes tagjai traktorral érkeztek a selejtezőre, és ezzel a szerbek szerint kifigurázták a Vihar hadművelet elől traktorokon menekülő horvátországi szerbeket.

Egyesek annyira kiborultak, hogy a Let 3 az Eurovízióról való kizárását követelték.

Lehet, hogy ebben a BBC partner lesz, mert a) a rendezvény kezdetét a szokásos 21 óráról előre hozták 20 órára, így fennáll annak veszélye, hogy kiskorú gyermekek is nézni fogják – mami miért dugott a bácsi rózsát a fenekébe? – és b) lehet hogy a fiumeiek féktelen malackodása felkelti a politikai korrektség felkent papjainak gyanakvását.

A Let 3 persze kitörő örömmel fogadná a cenzúrázási kísérleteket, és már előre bejelentették, hogy nem fognak engedni jottányit sem.



Játékpercek (zsákbamacska)



Horvátország

A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Behívó
A horvát rendőrök és a fiumei polgári védelem ballonok segítségével vontatta ki a kikötőből a második világháborús repülőbombát (Forrás: YouTube, Fiumei Polgári Védelem)
Olvasási idő: 4 perc

A horvát védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, hogy hadiállapot estére megkapják a beosztásukat, ami az ukrajnai miatt nem hangzik túl jól. És történik mindez azt követően, hogy a hétvégén a nagyérdemű a fiumei (Rijeka) kikötőben egy II. világháborúból visszamaradt jókora akna ártalmatlanítását szurkolhatta végig, ha nem akadt okosabb dolga. A bomba miatt egy egész városrészt ürítettek ki. Haladjunk időrendi sorrendben, előbb a bomba, aztán a háborús beosztás.

Világháborús takarítás

A majd hétszáz kiló robbanóanyagot tartalmazó akna érdekessége, hogy tulajdonképpen még az első világháborús feleslegekből származó mágneses akna, amit aztán az ügyes friccek átdolgoztak repülőbombává.

A „luftmine” volt a legnagyobb méretű német repülőbomba, és általában ejtőernyővel felszerelten pottyantották alá, például Londonra, ahol egy ilyen gyilok körülbelül 100 méteres körzetben pusztított el mindent, de repeszei akár 1,6 kilométeres körzetben is veszélyt jelentettek.

Az elővigyázatos horvátok mindenesetre kiürítették a kikötő közelében fekvő városnegyedet, biztos, ami biztos.

Az ember ugyan elmerenghet rajta, hogy az iszapba süllyedt micsoda bármikor felrobbanhatott volna, nem várva 70+ évet az ártalmatlanításra, vagy mindenféle egyéb hülyeség juthatott az eszébe, mint például az, hogy sietni kell a világháborús takarítással, mert éppen nyakunkon a következő világégés, de szerencsére minden úgy ment mint a karikacsapás.

A hadsereg búváraival kiegészített tengeri mentőszolgálat simán biztonságos távolságra vonszolta az aknát, és akkurátusan felrobbantotta.

A művelet úgy zajlott, hogy az aknát levegővel telt ballonok segítségével 19 méter mélyből hét méter mélyre emelték, és két mérföldes óránkénti sebességgel arra a helyre vontatták, ahol a vízben történő detonációval megsemmisítették.

Hogy mennyi hal pusztult el az akció folyamán, azt nem tudni, de a búvárok és a biztonsági személyzet bizonyára nem maradna éhen a következő fél évben, ha beütne az ínség.

Ha a postás csönget, be kell vonulni

A hétfő nem indult különösebben jól: a Dnevnik.hr portál világgá röpítette a hírt, hogy a védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, igaz egyenlőre még csak azzal a céllal, hogy meghatározzák beosztásukat egy beköszönő hadiállapot esetére.

A Dnevnik után persze a hírre rámozdultak a többiek is, az ukrajnai háborúskodásra való tekintettel senkinek sem tetszett túlzottan az időzítés.

behívó

Horvát katonák (Illusztráció, forrás: horvát védelmi minisztérium)

Végül a védelmi minisztérium is kegyesen leereszkedett az Olümposzról, és kibocsátott egy közleményt.

Ennek értelmében az elkövetkező időszakban, májussal bezárólag 10 ezer tartalékost fognak berendelni a katonai ügyosztályra, hogy kijelöljék a beosztásukat hadiállapot esetér.

A védelmi minisztérium szerint ez egy teljesen rutinintézkedés, lényegében ezt 2020 és 2022 között kellett volna végrehajtani, de nem lehetett a koronavírus-járvány miatt.

Az emberek hisznek is a minisztériumnak, is meg nem is: ha el lehetett napolni három évig, miért éppen most került sor a mozgolódásra? A tudósító személy szerint ezúttal hajlamos hinni a védelmi minisztériumnak, ha meg véletlenül valamilyen turpisság lenne a dologban, az úgyis gyorsan kiderül. (De akkor már régen rossz.)

Mate Rimac, az ügyeletes optimista

Az egykor csodagyereknek tartott üzletember vasárnap interjút adott a horvát közszolgálati televíziónak. Véleménye szerint Horvátország jó irányba halad, és hihetetlenül jó technológiai vállalatokkal rendelkezik.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne ennél 10-szer több is, amint ezt Izrael példájából is láthatjuk. A célom az, hogy kis mértékben hozzájáruljunk ahhoz, hogy még inkább Izrael felé haladjunk, hogy jobban támaszkodjunk a technológiai szektorra, amely pénzt, befektetéseket és munkahelyeket hoz

– nyilatkozta Rimac, aki szerint adminisztráció igen nagy akadályt jelent, amikor a vállalat még kicsi.

Hasonló a helyzet más országokban is, talán még rosszabb is

– mondta Rimac, aki szerint „Angliában például, „lehetetlen küldetés” bankszámlát szerezni egy cégnek.

Nálunk néhány dolog sokkal jobb. Azt hiszem, a legnagyobb probléma számunkra a tőkehiány volt, nem volt pénz. Ez eleinte számomra is problémát jelentett, nem tudtam befektetőket bevonzani

– vallotta be a „horvát Elon Musk”. Ma már más a történet, mutatott rá Rimac, aki szerint újabban a legnagyobb befektetők a németek, japánok, koreaiak, amerikaiak.

Nem hiszem, hogy ma már hátrányt jelentene, hogy egy cég Horvátországban működik. Több egyszarvúnk van, vagyis több egymilliárd dollár feletti értékkel rendelkező vállalatunk van egy főre vetítve, mint a legtöbb európai országban, azt hiszem, Észtország után a második helyen állunk Európában

– jelentette ki Rimac, aki szerint sokkal nagyobb országokban, például Olaszországban vagy Lengyelországban egészen a közelmúltig nem voltak ehhez fogható vállalatok.

Ha a dolgok továbbra is jó irányba haladnak, úgy gondolom, hogy néhány éven belül Horvátország Észtországhoz vagy Izraelhez hasonlóan olyan országgá válhat, amely következetesen ilyen egyszarvúkat hoz létre

– tette hozzá, majd megjegyezte: sok példát tudna mondani arra, hogy vannak, akik azért mennek Horvátországba, hogy ilyen cégeket alapítsanak, miközben semmi közük sincs Horvátországhoz.

Ismerek egy amerikait, aki néhány évvel ezelőtt több mint egymilliárd dollárért jegyezte be a cégét az amerikai tőzsdén, a minap azonban felvette a kapcsolatot velem, és azt mondta, hogy eladta a részvényeit, és Horvátországba jön

– magyarázza Rimac, aki szerint a külföldieket lenyűgözi az az „ökoszisztéma”, amely Horvátországban épült fel, amin azt a „technológiai közösséget” értette, amelyben mindenki ismeri, tiszteli és támogatja egymást.

Ez talán a legfontosabb, mert ebben a közösségben nincs féltékenység vagy gonoszság, tényleg figyeljük, hogyan segíthetünk egymásnak önzetlenül

– fejezte be az interjút Rimac, aki irigylésre méltó birodalmat épített fel a horvátországi Szentnedelében (Sveta Nedelja).



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Horvátország

FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

fuzios energia
A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során (Forrás: YouTube, IFMIF-DONES España)
Olvasási idő: 3 perc

Talán annak is köszönhetően, hogy meglehetősen furcsa kisfiú voltam – már poétikusan ifjú koromban kedvenc szórakozásom az volt, hogy behúzódtam a zongora alá, és olvastam – még most, hajlott koromban sem veszítettem el érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Többek között nagy sci-fi rajongó vagyok, és ennek megfelelően legszívesebben az űrben száguldoznék egy összkomfortos űrhajóban, de sajna, ez úgy tetszik, még jócskán odább van. Viszont, a dolgok fejlődnek, és ahogy erre a ChatGPT-is cikkem is igyekezett rávilágítani, a jövő ajtóstól tör ránk, tetszik, nem tetszik.

A horvátok és a fúziós energia

Például, pár évvel ezelőtt is még csak április elsejei viccelődésnek számított volna az a hír, hogy a spanyolok és horvátok csütörtökön Granadában közös igazgatóságot alakítottak a fúziós erőmű építéséhez szükséges anyagok tesztelésére, egy 707 millió eurós uniós projekt keretében.

Az IFMIF-Dones névre keresztelt projekt elnöke Staša Skenžić, a horvát oktatási minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője lesz.

A dél-spanyolországi Granadában tartott ülésen megállapodás született arról, hogy két horvát, két spanyol és két megfigyelő országból származó tag ül majd a testületben.

Az IFMIF-Dones projekt keretében egy létesítményt építenek Escuzarban, mintegy 20 kilométerre Granada városától. A kísérleti telephelyen a fizikusok az Európai Unió első fúziós erőművének megépítéséhez szükséges anyagok kutatásával foglalkoznak majd.

A projektben egyenlőre Spanyolország 50 százalékos, Horvátország pedig 5 százalékos részesedéssel vesz részt.

Pénteken 13 másik ország és három intézmény képviselői gyűltek össze Granadában, amelyek részt vehetnek a fennmaradó 45 százalékos részesedésben.

Minden ország részt vett a vitában, és nagyon örülünk a projektbe való belépés iránti érdeklődésnek

– mondta Tonči Tadić fizikus, a horvát csapat vezetője a Hina, horvát állami hírügynökségnek.

Véleménye szerint a japán küldöttséggel való találkozó különösen sikeres volt, és Németország is nagy érdeklődést mutatott.

Az ülésen olaszországi, franciaországi, belgiumi, szlovéniai, szlovákiai, csehországi, romániai, ausztriai, finnországi, litvániai, lettországi és magyarországi küldöttségek, valamint az EURATOM, az EUROfusion és a Fusion for Energy (F4E) nemzetközi szervezetek is részt vettek.

Az EURATOM várhatóan 20 százalékos részesedéssel lép be

– mondta Tadić, hozzátéve, hogy a szervezet először a vezetőség ülését akarja megtartani a befogadás megvitatására.

A Pentagon mindenre rátromfolt

A „Vissza a jövőbe” érzést erősíti az az elképesztő híradás is, melynek értelmében fennáll a lehetősége, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb szondák látogathatnak meg bolygókat a Naprendszerünkben, beleértve a Földet is.

A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során. Ez egy olyan működési elv által valósulhat meg, amely nem különbözik túlságosan a NASA küldetéseitől

– írta Sean Kirkpatrick, a Pentagon azonosítatlan légijelenség-kutató irodájának vezetője egy kutatási jelentésben, amelyet Abraham Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének elnöke társszerzőként jegyez.

Fúziós energia

Szóval nem egy oregoni erdőcsősznek káprázott a szeme, minek következtében UFO-kat vélt felfedezni a csillagos égen, hanem a fent jelzett tiszteletreméltó urak hivatalos jelentésében szerepel a sztori, az ember meg csak kapkodja a fejét.

És ez csak két érdekesség, amit ötletszerűen kiragadtam az információk örvényéből. Szinte követhetetlen a tudomány és a technológiák fejlődése, a médiába csak nagy ritkán törnek be az efféle hírek, és ezért még arról sem beszélhetünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, hanem annak elenyészően kicsi csücskét.

Teljesen vad dolgok kerülnek szóba, az élet meghosszabbításától kezdve a zero point energia megcsapolásáig, a fény sebességét meghaladó utazás lehetőségétől az ezer évig tartó elemig.

Fúziós autó

Mindezt lehet hogy már holnap, de lehet, hogy soha sem fogjuk látni. Csak az a biztos, hogy vágtatunk a jövőbe, még ha ezt nem is tudjuk.

Én személy szerint belenyugodtam abba, hogy el sem tudom képzelni, mit hoz a holnap, viszont van egy valami amit hiányolok a nagy fene futurizmusból.

Hol van a repülő autó, kérdem én? Már a múlt század ötvenes éveitől ígérgetik, de sehogy valósul meg. Pedig nagy szükség volna rá. Az ember egy óra alatt felugorhatna Pestre megnézni a haverokat, vagy fél óra alatt leérhetne az Adriára friss halat venni, vagy húsz perc alatt Szlavónországba, ahol a fekete malac túr…



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: