Jelentősen visszaestek a külföldi befektetések Bosznia-Hercegovinában

A külföldi befektetések érkezését hátráltatja a politikai instabilitás, a rossz szabályozás, a munkaerő iránti igényeknek nem megfelelő oktatás, a munkaerő kiáramlása, valamint az ösztönző intézkedések és a jogi védelem hiánya. Viszont az elvándorlás és minden fent említett hátrány ellenére magas a munkanélküliségi ráta, ami viszont „talán” vonzó lehet.

Negyedével csökkentek a külföldi befektetések

Az elmúlt év első kilenc hónapjában a Bosznia- Hercegovinába érkező külföldi befektetések összege 840,8 millió konvertibilis márka, azaz 429,9 millió euró volt, ami 26,6 százalékkal kevesebb a 2021-es év azonos időszakához képest.

Az ezt megelőző évben, vagyis 2021-ben Bosznia- Hercegovinában a közvetlen külföldi befektetések 32%-kal magasabbak volt, mint egy esztendővel korábban, ami az előző tizenhárom év legmagasabb értéke volt.

A reális GDP növekedése/csökkenése Bosznia- Hercegovinában 2021-ig (Forrás: BH Nemzeti Bank)

A bosznia-hercegovinai nemzeti bank adatai szerint a legnagyobb érdeklődést a megújuló energiaforrások, a turizmus, az ingatlanbefektetések és a fémfeldolgozó ipar iránt nyilvánult meg, az utóbbi esetében kiemelt helyen az autóipar szerepelt.

Hivatalos közlés szerint rendszeres az érdeklődés a befektetési lehetőségek iránt, amelyek főleg a megújuló energiaforrásokkal, a turizmussal, az ingatlanokkal és a fémfeldolgozó iparral kapcsolatosak.

– Azt tapasztaljuk, hogy a pandémia előtt a bosznia-hercegovinai ingatlanbefektetési trend dinamikus volt, különösen az arab országokból érkező befektetések esetében. Az ingatlan-szektor továbbra is vonzó, és új befektetéseket vonz

Külföldi befektetések Bosznia- Hercegovinában: munkaerő van bőven (Forrás: Fipa)

– közölte a külföldi befektetéseket támogató bosznia-hercegovinai ügynökség, FIPA (Agencija za unapređenje stranih investicija u Bosni i Hercegovini), amely szerint az észak-európai országokból és Kínából érkező befektetők is növekvő érdeklődést mutatnak a megújuló energiaforrások iránt.

A FIPA képviselői kapcsolatban vannak velük, és már folynak a projektek megvalósítására irányuló tevékenységek, vagyis megpróbálják nekik elmagyarázni, hogy miért érdemes Bosznia- Hercegovinába vinni a külföldi tőkét.

Hasonlóan az ottani nemzeti bank véleményhez képest az említett ügynökség szerint szintén kiemelt szektorokként kezeli az „IT-ipart”, de a nehézipar és a turizmus is fókuszban van, ezek a szektorok képesek nagyobb külföldi befektetéseket magukhoz vonzani.

A pandémia és a háború hatása

Európai cégek is érdeklődnek a nyugat-balkáni terület iránt a pandémia utáni időszakban a „reshoring” (gyártás visszatelepítése), a „near-shoring” (egy közelebbi országba telepítése) és az „onshoring” (az üzleti folyamatok és a beszállítók áthelyezése a telephelyhez közelebbi országokba) miatt.

Az ügynökség szerint mindez lehetőséget jelent Bosznia- Hercegovina számára, hogy kihasználja az európai piaci folyamatokat, és befogadja azokat a nyugat-európai cégeket, amelyeknek ázsiai termelő üzemeik vannak, illetve amelyeknek ilyen üzemeik voltak Ukrajnában és Oroszországban.

Tehát bizonyos értelemben az ukrajnai háború „új lehetőséget” kínál a nyugat-balkáni országok számára gazdasági téren, viszont a külföldi befektetések érkezését gátolhatja a gazdasági tevékenységek mozgásának világméretű bizonytalansága, az infláció, az energiahordozók árának növekedése, az ukrajnai háború, a kereskedelem csökkenése és az általános bizalomvesztés.

Az USAID is támogatja a befektetéseket a bosznia-hercegovinai energiaiparba (Forrás: USAID)

A ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (United Nations Conference on Trade and Development, UNCTAD) adatai szerint Bosznia- Hercegovina a 2021 végén regisztrált külföldi direkt befektetések alapján a nyugat-balkáni országok csoportjában a harmadik helyen áll Szerbia és Albánia mögött, a régió országai között viszont csak ötödik, ha figyelembe vesszük Horvátországot és Szlovéniát is.

A sorrend a következő a külföldi befektetése terén a régióban a 2021-es decemberi adatok szerint: Szerbia, Horvátország és Szlovénia került fel a dobogóra, őket igencsak leszakadva következik Albánia, Bosznia- Hercegovina Észak- Macedónia és Montenegró, Koszovó nem szerepel a forrásként szereplő ENSZ-listán, nagy valószínűséggel azért, mert nem tagja a Világszervezetnek.

A FIPA szerint a külföldi befektetők leginkább az építési engedélyek, használati engedélyek és városrendezési engedélyek nehéz beszerzése, a bíróságok lassúsága, a követelések kifizetésével kapcsolatos hosszú folyamatok, az adószám kiadásának vontatott folyamata és a kiszámíthatatlan parafiskális adók (például a társadalombiztosítás) miatt panaszkodnak.

Az ügynökség ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy a külföldi befektetések nem jönnek létre egy éjszaka alatt, ugyanakkor beismeri, hogy Bosznia- Hercegovinának meg kell teremtenie a kedvező és vonzó körülményeket a külföldi és belföldi befektetők számára, és ebben az esetben a befektetések nem maradnak el.

Talán.