Bosznia
CSEVAP VS HAMBURGER: Boszniában még a McDonald’s-ot is csődbe tudják vinni

A csevap első körben nyert a hamburgerrel szemben. A McDonald’s európai vezetése visszavette a boszniai licence tulajdonostól a működési engedélyt, így bezártak a menedzsment folyamatos visszaélései miatt félmillió euróra eladósodott éttermek. A gazdasági csalások mellett az ügyben felmerült a legnagyobb bosnyák politikai szervezet, a Demokratikus Akciópárt, az SDA érintettsége is.
Különös képesség
Az amerikai gyorséttermi kultúra egyik globális zászlóshajójának számító McDonald’s nem állta ki a bosznia-hercegovinai valóság képezte viharokat. December 30-án jelentek meg a helyi sajtóban az arra vonatkozó hírek, hogy a jelenleg 120 országban jelenlevő gyorsétterem hálózat bezárja az összes boszniai éttermét.
A bezárás amiatt hatott váratlanul, mert az elmúlt két évben jelentősen nőtt az üzletlánc boszniai forgalma, és nemrég nyitottak újabb éttermeket a licence tulajdonosai.
A helyzet tisztán látása érdekében meg kell említeni, hogy az amerikai étteremlánc méretei meglehetősen korlátozottak voltak a nyugat-balkáni csodaországban.
Mostanáig öt üzlet megnyitására került sor, kettő Mostarban, három pedig Szarajevóban működött. Ezekre volt kénytelen a licence jogosultja kihelyezni a „zárva” táblát.
SZARAJEVÓI MERÉNYLET: A csevapcsicsa négyszögesítése és a szürrealista toplista
Beszedte a harácsot
A bezárás pontos oka csak az újév elérkeztét követően vált ismertté, amikor is fényderült arra, hogy egy Gliese 581g nevű cégé a licence a McDonald’s éttermek működtetésére Boszniában.
A Gliese 581g, nem hivatalos nevén Zarmina, egy meg nem erősített exobolygó, amely a Gliese 581 rendszerben kering, húsz fényévnyire a Földtől. Állítólag hasonlít a Földre, és ezért potenciális élethelynek tekinthető – filmes nyelven szólva kvázi Pandora – de térjünk vissza a boszniai valóságba!
A NYUGAT ÍZE: Az első McDonald’s 2011. augusztus 1-én nyílt meg Szarajevóban, illetve Boszniában (Forrás: Yahoo)
Az említett furcsa nevű vállalkozás egy Haris Ihtijarević nevű, „csillagászati hajlamokkal megvert” boszniai üzletember tulajdonában áll, aki a korábbiakban több gyanús üzleti tevékenységével is kivívta a helyi oknyomozó újságírók figyelmét. Mindenesetre ő az a különös képességekkel rendelkező ember, aki még a McDonald’s-ot is csődbe tudja vinni.
A bezárásra amiatt volt szükség, mert Ihtijarević vállalkozása hosszabb ideje nem fizette a Raiffeisen banknak a McDonald’s éttermek megnyitására felvett hitelét. Az adósság mostanra meghaladja a félmillió eurós összeget, így a Raiffeisen bírósághoz fordult.
A decemberben meghozott bírói döntés alapján az Ihtijarević által McDonald’s éttermek nyitására megvett ingatlanok mind a Raiffeisent illetik, és az ítész elrendelte az ingatlanokban eddig végzett gazdasági tevékenység, vagyis a krumplisütés abbahagyását.
A bírósági eljárásról való tudomásszerzést követően a McDonald’s európai vezetői belső vizsgálatot rendeltek el, aminek során megállapították, hogy a boszniai menedzsment törökös lendülettel szedte a harácsot. A cégvezetők komoly összeget vettek ki a kasszából, Ihtijarević maga pedig a boszniai McDonald’s számlájára lízingelt céges autóként egy Bentley márkájú luxusjárművet.
Haris Ihtijarević, aki csődbe vitte a Mc Donald’s boszniai lerakatát (Forrás: Twitter)
Ha mindez nem lenne elég, a habot az képezte a közmondásos torta helyett a hamburgeren, hogy Ihtijarević a gyanú szerint meglehetősen nyomott áron adta bérbe az október 2-i boszniai választást megelőző kampány időszakban az éttermek előtti reklámfelületeket politikai hirdetésekhez.
A mostani választás előtt minden McDonald’s előtti plakáton a konzervatív bosnyák Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) vezetői mosolyogtak az utca emberére.
Az ügy kapcsán a McDonald’s európai vezetésének nem maradt más lehetősége, mint visszavenni az Ihtijarević cégének korábban megadott licencet, és a bírósági ítéletnek eleget téve bezárni az összes boszniai éttermét.
Az eset a helyi közvéleményt az SDA érintettségén túl amiatt is kellemetlen érzésekkel töltötte el, mert 2022-ben két másik országban döntött a McDonald’s a bezárás mellett, mégpedig az Ukrajnával szembeni katonai agresszió miatt Oroszországban és Fehéroroszországban.
Ezen országokkal pedig nem akar a boszniai lakosság jelentős (értsd nem szerb) része közösséget vállalni, még a McDonald’s működtetése kapcsán sem.
Csevap vs hamburger
A McDonald’s boszniai kapitulációjának egyedül a helyi étteremtulajdonosok örültek. Az idei nyári turistaszezon végén a csevapdzsinicák tulajdonosai, azaz a csevapsütők többször szóvá tették a helyi médiában, hogy az amerikai étteremlánc terjeszkedése érzékelhetően visszavetette a „hagyományos balkáni gyorséttermek” forgalmát a boszniai főváros turisztikailag legjobban frekventált területein.
A nyugat-európai turisták mellett a helyiek is egyre nagyobb számban vették igénybe a globális márka standardizált ízvilágán alapuló szolgáltatást, lemondva ezzel a bazársoron árusított étkek igencsak változó gasztronómiai kihívásaival.
Ihtijarević Csevapsütöde vs Ihtijarević Mc Donald’s, Visoko
Tény, hogy a korábbi években a helyi csevapsütők szolgáltatási színvonala jelentősen növekedett, sőt lassan általánossá válik a kielégítő szintű higiénia mellett a nyugta adási képesség is, ami mindképpen jelentős vívmánynak számít.
A McDonald’s bezárásának bejelentését követően a csevapsütők megérezték, hogy eljött a cselekvés ideje, és Benjamina Karić szarajevói polgármestert az ügyüknek megnyerve bejelentették, hogy érdekvédelmi szervezetet hoznak létre 2023-ban, ami ellenőrizni fogja az általuk nyújtott szolgáltatás szakmai színvonalát.
Arról már nem is szólva, hogy a fáma szerint Haris Ihtijarević nagyon sokoldalú ember, mivelhogy a csillagászaton túl Visokoban van egy csevapsütödéje is, így akár gazdasági tanácsokat is kérhetnek tőle az érdekvédők, ha belép a szervezetükbe.

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18