Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van „olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített „balkáni kerítés” kibővítésére, „hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az „európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból „áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal „habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.