Horvátország
A szemét halmozódik Zágrábban, a kukások kötik az ebet a karóhoz
Szemét, mindenfelé szeméthegyek! Amikor a horvát fővárosban Tomislav Tomašević és a zöld-ballib Bírunk! (Možemo!) nyerte meg a helyhatósági választásokat, sokan – köztük e sorok írója is – szkeptikusan fogadta az általuk beharangozott nagyszabású terveket. A zágrábiak büntetőszavazása nyomán felfutó politikai garnitúra ugyanis jobbára hivatásos aktivistákból toborzódott, akiknek halovány fogalmuk sem volt, és máig sincs, a nagy rendszerek működéséről. Például a nagy hévvel bejelentett tisztogatás, néhány kozmetikai jellegű elbocsátás után elakadt, és a horvát fővárost legnagyobb részt ma is a néhai Milan Bandić főpolgármester által hivatalba juttatott bürokraták vezetik. Nem azért mert hibátlanok, hanem azért, mert a szociáldemokraták segítségével regnáló koalícióban nincsenek megfelelő tudással rendelkező emberek.
Móricka, a főpolgármester
Tomašević, miután beköltözött a főpolgármesteri irodába, jobbára minden vitás helyzetet azzal igyekezett megoldani, hogy elődje akkora rendetlenséget hagyott a városban, hogy ezt a vártnál hosszabb idő alatt tudják csak megoldani.
A kínos pléhre csúszások sorozatában a főpolgármester leginkább az egyszeri Móricka szerepébe került, aki köztudomásúlag teljesen félremagyarázza a világot. Bár valószínűleg ilyen is volt, én személy szerint nem emlékszem semmilyen sikerre, vagyis olyasmire, amit az aktuális városvezetés jól csinált volna.
Az “európai mintájú” szemétlerakás projektje, amely most futott végképp zátonyra a kukások sztrájkjával, már eddig is ingerült morgolódásra adott okot a lakosság körében, ugyanis a kötelező szemétválogatás mellett még “különadót” is hozott a méregdrága “városi” kék szemétzsákok formájában.
Erről már írtunk annó, amikor a balkáni emberek és a mindenkori hatalom között dúló gerillaháború során a hivataloshoz megszólalásig hasonlító szemétzsákok megjelenéséről volt szó a zágrábi piacokon, fél áron.
A döcögő szeméthordásra, amit mindenki abból vesz észre, hogy városszerte szemétkupacok halmozódnak, némileg magyarázatot adtak a belevaduló kukások nyilatkozatai – például így az is kiderült, hogy amíg régebben egy-egy szakaszon 35 ember dolgozott, számuk mára 10-re csökkent.
Tomašević maradék népszerűségének azt sem tett jót, hogy valahol szilveszter előtt a városi ügyeket kezelő Holding bejelentette, hogy a vízellátás drágulni fog, méghozzá 20%-kal.
Az euró bevezetése utáni robbanásszerű drágulás közepette ezt az intézkedés a közvélemény nem fogadta tárt karokkal, olyannyira, hogy Móricka ismét magyarázkodni kényszerült, január derekán személyesen fordult a hírlapírókhoz és bejelentette, hogy nem is 20%-os drágulásról van szó, hanem “csak” 15%-ről, és ezt sem vezetik be azonnal.
Ez viszont elkerülhetetlen, mert az elöregedett városi vízvezeték kriminális állapotban van. Az eset szépséghibája csak az, hogy a zágrábiak már így is a legmagasabb helyi adót fizetik az országban, és valahogy nem kapják meg pénzük ellenértékét, akárhogy érvel is Móricka, azaz Tomašević.
Elmélet és gyakorlat
Hogy az elmélet és a gyakorlat többnyire éles ellentétben áll egymással, erre Tomašević ismételten rácsodálkozhatott a szemétszállítók sztrájkjának példáján.
A kukások egyszerűen megvadultak, miután három kollégájukat a vezetés kirakta az utcára, és itt nem volt segítség. Hiába táncoltak vissza szinte azonnal, visszavonva felmondásokat, illetve fogadtak el néhány lényegtelenebb követelést, a szemétszállítók megmakacsolták magukat és kereken megmondták, hogy vagy teljesítik a követeléseket, vagy akár mindenkit elbocsáthatnak, mert ők addig nem folytatják a szeméthordást, amíg nem kapnak több pénzt.
A városi vezetés fenyegetőzni próbált, hogy itt törvénytelen, azaz vadsztrájkról van szó, és arról fantaziált, hogy a munkabeszüntetés napjain a kukások fizetését a szakszervezeteken fogja behajtani.
A szakszervezetek, miután jól nevelt, civilizált hölgyekről és urakról van szó, nem röhögték ki szemtől szembe a főpolgármestert, csak felhívták a figyelmét arra az apróságra, hogy a sztrájkot nem a szakszervezetek szervezték, hanem a dolgozók spontán tiltakozásaként jött létre, így a szakszervezeteknek gyakorlatilag nincs semmi közük sem a munkabeszüntetéshez.
Ugyanakkor Mario Iveković, az Új Szakszervezet elnöke, amelyhez a Zágrábi Holding dolgozói is tartoznak, bejelentette, hogy a vezetés bürokratikus időhúzása miatt fajultak el ennyire a dolgok, de ha Tomašević tényleg a szakszervezetekkel kíván ujjat húzni, az egész Holdingot sztrájkba fogják vinni, és az a sztrájk akkor meg fog felelni minden törvényes előírásnak.
Győzelem!
Késő délután a városi vezetés elfogadta a dolgozók fő követeléseit, azaz az új magasabb szorzók bevezetését, így a szemétszállítás három nap után újraindult.
A harmadik váltás este már folytatni fogja a munkát. A tárgyalások után Ivan Novaković, a Holding vezérigazgatója és Davor Vić, a Čistoća vezetője nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak.
- Szerbia2 nap telt el azóta
“Sok jó kis helyen”: a praktikus fantomszavazók és a szerbiai nullás házszámok
- Szerbia4 nap telt el azóta
Belgrádban bemutatkozott a titkosrendőrség, miután a feladatok ki lettek osztva
- Szerbia5 nap telt el azóta
Féláron vette meg a Jugoslavija szállodát a szerb pénzügyminiszter köre
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Piros szív, fehér hó, zöld levél (húsvéti vegyes-hímes)