Connect with us

Horvátország

HORVÁT SCHENGEN ÉS EURÓ: Uroborosz, a saját farkába harapó kígyó

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

English
Horvátország belépett a shcengeni övezetbe, és bevezette az eurót
Horvátország belépett a shcengeni övezetbe, és bevezette az eurót, a horvát miniszterelnök szerint hazája az első ország, amely ezt egyazon napon tette meg (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Amíg a filharmonikusok a bécsi Musikverein aranytól roskadozó, dús virágdíszekkel ékes hangversenyterméből sugárzott hangversenyét néztem-hallgattam, Ursula von der Leyen az EB elnöke megérkezett a horvát határra, ahol Andrej Plenković miniszterelnök fogadta. Hogy kerül ide a címben szereplő hüllő, meg a bécsi újévi koncert? Magyarázat van, méghozzá meglehetősen egyszerű. Ugyanis a schengeni térséghez való csatlakozással és az euró fizetőeszközként való alkalmazásával Horvátország több mint száz év után visszatért oda, ahol egyszer már volt.

Volt egy feketéjük

A horvát politikusok és von der Leyen asszony egyaránt történelmi pillanatot emlegettek, és ez körülbelül így is van, de a bécsi koncert – családunkban több évtizedes hagyománya van az újévi koncert megtekintésének – mindig ugyanazt hozza ki belőlem: mennyire jobban jártunk volna, ha nem verik szét anno a Monarchiát.

És valószínűleg nemcsak mi, horvátok, csehek, szlovákok, magyarok, osztrákok jártunk volna jobban, de egész Európa is.

Miután ez elsősorban és mindenekfelett akadémiai téma, mert időközben töméntelen mennyiségű víz folyt le a Dunán, kanyarodjunk vissza a mába.

Megittak egy feketét, a horvát miniszterelnök euróval fizetett

Megittak egy feketét, a horvát miniszterelnök euróval fizetett

Szilveszter este, valamikor éjfél után, élyes keretek között emelték fel a sorompókat a horvát-szlovén illetve horvát-magyar határon, táblákat szereltek le, magas rangú rendőrtisztek tisztelegtek egymásnak, mindhárom félről politikusok nyomták a dumát, majd másnap jött Orsolya, aki a „kedves Andrejjal” propagandajellegű kávét ivott Zágráb főterén.

Plenković euróval fizette ki a társaság kávéját, amit a bámészkodó tömeg és a hivatásosok szorgalmasan fényképeztek. Ezután egy rövid séta következett a Zrínyi-téren át a Főpályaudvar irányába, amivel Ursula von der Leyen hivatalos látogatása véget is ért.

Mire jó ez nekünk, állampolgároknak?

Bár a nemzetgazdaságnak egyértelműen nagy haszna lesz úgy a Schengenből, mint az euró bevezetéséből – csak a szállítóvállalatok mintegy 25 ezer teherautója évente kb. 100 millió eurót takarít meg azon, hogy nem kell a határokon vesztegelni – a polgárok számára az egész nem nagy durranás.

Oké, nyáron nem kell majd órákig várakozni a határon, és síelni is komótosabban mehet majd az ember, de az euró eleinte elég nagy macera lesz.

Itt nemcsak arról van szó, hogy a fránya kereskedők nyilván mindent felkerekítenek, hiába esküdtek meg a nagykeresztre, hogy ezt nem teszik, hanem arról is, hogy ismét meg kell szokni az aprópénzt. Horvátországban ugyanis szinte senki sem törődött a fémpénzzel, az ember vagy elvette a visszajáró aprót, vagy nem, és a borravalót is úgy számolták, hogy kerek legyen, csak papírpénzt kelljen visszaadni.

Most változik a helyzet, és legalábbis eleinte az ember jobban odafigyel majd az eurókra, centekre és sokan azt latolgatják, hogy egy külön, fémpénz tárolására alkalmas pénztárcát szereznek be.

Ugyanakkor egy körülbelül két hetes időszakban a hitelkártyák, ATM-ek használata sem lesz gondtalan, és a mobilalkalmazások sem fognak működni.

A bankok gyors átállást ígérnek, de miután Horvátországról van szó, az utca embere némileg szkeptikus. A többség még időben felszerelkezett kunával – januárban még kunával is lehet fizetni az euró mellett – és az eurós aprópénz-csomagokat is szétkapkodták.

Száz kunáért egy csinos kis csomag aprót lehetett kapni a postán, a bankokban és sokan azt találták ki, hogy ezt adják karácsonyi ajándékként. A bolti eladók egyértelműen hülyét fognak kapni, mert egyaránt el kell fogadniuk a kunát és az eurót is ebben az átmeneti időszakban, de vissza csak euróban szabad majd adni.

Ezen próbált meg segíteni az internet népe, közkézen forognak azok a listák, amelyeken részletesen kimutatják, hogy mennyi kunát ér mennyi eurócent, euró. Sőt, valaki még összekalapált egy mobil alkalmazást is, amely párhuzamosan számítja ki az adott összeget kunában és euróban is.

Ezen felül, valamilyen nagyobb fennakadás aligha lesz, mert a horvátok is, mint az ex-Jugoszlávia minden népe, már régen hozzászokott ahhoz, hogy szilárd valutában mérje az értéket.

Sokáig a német márka volt az etalon – ennek emlékét őrzi a bosnyákok konvertibilis márkája -, majd az euró létrejötte után, mindenki euróban gondolkozik, mielőtt valamilyen nagyobb beruházásra szánná magát.

Érdekes, hogy a munka árát mindig kunában számolták, de például az épületanyagot már euróban.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Horvátország

GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

English
Ozempic
Az Ozempic, a cukorbetegség csodaszere, amely étvágycsökkentővé "fejlődött fel", megváltoztatja a vékonyság definícióját – de egyúttal azt is, hogy mi kell tenni azért, hogy slankok legyünk (Forrás: New York Magazine)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Horvátországban elfogyott a gyógyszertárakból az Ozempic gyógyszer, amelyet elsősorban cukorbetegeknek szánnak, de irigylésre méltó eredményeket ér el azoknál is, akik fogyni akarnak. Ezért beindult a gyógyszerturizmus: a horvátok a szomszédos Szlovéniába mennek egy „fogyókúrára” való Ozempic-adagért. Ott állítólag egyelőre nincs hiány, nyilván a bolondéria nem harapózott el annyira, mint Horvátországban.

Az elmebaj genezise

Nincs Ozempic a gyógyszertárakban

Sok ember – és a fél Hollywood – hirtelenjében vékonyabb lett, miután lecserélte régi diétáját egy adag Ozempicre (Forrás: New York Magazine)

Szóval az eredetileg a II-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszer azért fogyott el, mert Horvátországban, bármely szakorvos, szakterületétől függetlenül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert felírhat „fehér receptre”, függetlenül attól, hogy a hozzá forduló betegnek van-e olyan betegsége, amelyre a gyógyszert kiadják neki, vagy sincs.

Egy ilyen recept alapján a beteg megvásárolhatja a szóban forgó gyógyszert a gyógyszertárban, ahol egyhavi adag 150 euróba kerül.

Egy kifejezetten sógor-koma alapon működő országban, mint Horvátország, ahol egy csomó dolgot csak úgy lehet ésszerű időkeretben elintézni, ha az ember ismer valakit, vagy ismer valakit, aki ismer valakit, és így tovább, szinte mindenki beszerezheti a fehér vényt, és minden arra utal, hogy be is szerezte.

Az igazság az, hogy jelenleg hiány van. Információink szerint ebben a hónapban új szállítmánynak kell érkeznie

– mondta Ana Soldo, a Horvát Gyógyszerész Kamara elnöke a zágrábi Jutarnji listnek.

A kollégák megkérdezték néhány ismerősüket gyógyszertárakban – ez a második horvát specialitás, hogy Horvátországban gyakorlatilag semmit sem lehet titokban tartani – akik, megerősítették, hogy a kiadott gyógyszerek legnagyobb részét pontos diagnózis nélküli „fehér receptre” vették fel.

Számunkra egyértelmű, hogy szinte mindenki, aki fehér receptekkel érkezik, fogyáshoz használja a gyógyszert, bár nem regisztrálták rá. Ennek ellenére, a szabályzat szerint kötelesek vagyunk kiadni a gyógyszert

– mondta egy nevenincs ismerős az újságíróknak. Az információt több forrásból is megerősítették azzal, hogy a gyógyszer forgalmazásáról nem vezetnek hivatalos nyilvántartást, így kizárólag saját tapasztalataik alapján szolgáltatnak adatokat.

Az Ozempic azért vált népszerűvé fogyókúrás gyógyszerként, mert eredményesnek bizonyult, és szinte nincs mellékhatása. Az eset szépséghibája, hogy az új „divat” miatt a cukorbetegségben szenvedők gyógyszer nélkül maradnak.

Azért olyan nagy baj nincs

A közvéleményt Dr. Tomas Matić, endokrinológus és diabetológus igyekezett megnyugtatni, mondván, hogy az Ozempic hiánya nem sodor senkit sem veszélybe, mert létezik helyettesítő gyógyszer.

Ozempic

ELHÍZÁSI ARÁNY: Az Egyesült Államok a világ egyik „legkövérebb országa”, de Európa ott liheg a nyomában. (Forrás: WHO)

A helyettesítő gyógyszer, Dr. Matić szerint, ugyanúgy működik, a különbség csak az alkalmazásában van. Az Ozempic esetében a hetente egyszer beadott injekció helyett a másik gyógyszert naponta kell bevenni, tabletta formájában.

Mindazonáltal ez nem a legkedvezőbb megoldás a cukorbetegek számára, mert a helyettesítő gyógyszer esetében a biztosító nem fedezi a gyógyszer teljes költségét, a különbözetet a betegnek kell állniuk.

Csapongó gondolatok

Mint fentebb már mondtam, Horvátország jobbára úgy működik, mint egy nagyobbacska falu, mindenki mindenkit ismer, és nemegyszer féltve őrzött államtitkokról is tudomást szerezhet az ember a csapszékben.

Ozempic után Mi-8

A horvátok most Ukrajnának adják azokat a helikoptereket, amelyeket a kilencvenes években az oroszoktól szereztek be (Forrás: Twitter)

A legutóbbi eset is ilyen, a Večernji list ugyanis exkluzív cikkben számolt be a tételesen Ukrajnának nyújtott katonai segélyről annak apropóján, hogy a horvát légierő kiöregedő 14 darab Mi-8-as helikopterét Horvátország átengedi az ukránoknak. Mellékesen szólva ezt a BALK négy hónappal ezelőtt már megírta!

A titkosított adatok ilyen fajta megszellőztetése szerte a világon nagy botrányt váltott volna ki, de nem Horvátországban. Itt senki a füle botját sem mozdította, pedig a horvát más esetekben már-már szinte hisztérikusan harap rá mindenféle vélt vagy valós disznóságra.

Nyilván azért nem volt reakció, mert ezeket – az ismétlem: titkosított adatokat – már minden szerkesztőség ismeri, így a kollégák egy része esetleg azon füstölgött, hogy a Večernji „lelőtte” a témát, és így elverte előlük a harmatot.

Viszont az ilyen komoly témákon túl, a horvát valóság nem várt csemegékkel is bőven ellátja a hírlapíró közösséget.

Például, a mi toronyházunkban lakik egy kedves hölgy, aki gyermekkorában elfenekelte az aktuális miniszterelnököt, Andrej Plenkovićot.

A történet értelmében a kis Andrej aranyos, de rendkívül élénk, vállalkozó szellemű gyermek volt, aki azért részesült testi fenyítésben, mert a vidámparkban megszökött tőle.

A hölgyet persze kitörte a frász, hogy lesz az országnak így miniszterelnöke! – ezért, miután a rakoncátlan csemete előkerült, minden idegességét levezette a kicsi Andrej alfelén.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

English
Fekete disznók
Szlavónia fekete aranya: a "fajferica" a fehér hóban
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A fekete disznó orraVolt egyszer, hol nem volt, zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó. Akár így is kezdődhetne a szlavóniai fekete disznó története, de sajna nem így kezdődik. A manapság már őshonos fajtának tartott sertést Orlovnjaki Pfeiffer Lipót Károly báró eszéki orlovac-pusztai birtokán „fejlesztette ki” a XIX. század második felében. Ha bárkit érdekelnek a részletek, a röfi a szerémségi Buđanovaci mangalica és az angol fekete Berkshire, valamint az amerikai Poland China fajták keresztezésével jött létre. A mindentudó Wikipédia szerint: „Ez egy szerény takarmányigényű sertés, amely alkalmas a szabadban való tartásra. Gabonafélékkel, kukoricával, sütőtökkel, lóherével stb. táplálkozik. A modern fajtákkal szemben képes nagymennyiségű, nagyobb térfogatú eledel fogyasztására. Nyugodt, jóindulatú, nagy ellenálló képességgel és pigmentált bőrrel rendelkezik, amely hamuszínű, általában közepesen hosszú sörtékkel borítva. Csülkei és ormánya fekete.” Ezzel szemben, mindent amit nekünk haspókoknak tudni kell, az annyi, hogy a húsa rendkívül finom, és akárcsak a mangalicaé, ennek fogyasztása is egészséges és felettébb javallott.

Mit adtak nekünk a magyarok?

A fekete disznó orraA fekete disznó orra A monthy paytoni kérdés eme változatával előszeretettel szoktam macerálni horvát barátaimat. Ez ebben az esetben is indokolt, ugyanis az említett Pfeiffer Károly soproni születésű, és a családi bizniszt segítve került Eszékre.

Tehát a szlavón fekete disznó „papája” magyar ember volt, aki a távoli 1873-as bécsi világkiállításon ezzel az újfajta sertéssel aranyérmet nyert. Nevét az örökkévalóságnak a disznófajta szlavóniai elnevezése mentette át, ugyanis errefelé fajfericának, azaz Pfeiffer-féle disznónak nevezik.

Azóta a fekete szlavón disznó átlényegült őshonos horvát fajtává, olyannyira, hogy a horvátországi őshonos és veszélyeztetett háziállatok megőrzésére irányuló nemzeti program védelme alatt áll.

Ez is olyan mókás sztori, mint az, hogy a magyarországi Horváth vezetéknevű emberek zöme horvát felmenőkkel rendelkezik, míg a horvátországi Horvat nevűek magyarokkal. Egyikkel is, másikkal is tele a telefonkönyv, ha még valaki rendelkezik ilyennel.

Szóval, miután így eleget tettünk a kötelező figuráknak, következzen a szabad műsor!

Bácskai születésű emberként mindig is bensőséges viszonyt ápoltam a disznóhússal, kolbásszal, hurkával, sonkával, szalonnával és nem utolsósorban a töpörtyűvel.

Nagyszüleim jóvoltából minden évben vágtunk disznót, így határozott elképzelésekkel rendelkezek a disznóölés, böllérkedés érdekesebb mozzanatairól. Aztán csak elevett a fene hazulról, Zágrábba kerültem, ami egy szomorú, ám jól végződő történet, vagy legalábbis egyenlőre úgy néz ki.

A horvát főváros Újvidékhez képest jócskán nagyobb város, ennek minden jó és rossz oldalával.

A rossz különösen az élelmiszer-felhozatalban volt markáns, Zágrábban mindenfelé kizárólag ipari tenyésztésű, vagy ki tudja honnan importált húsféléket lehetett és lehet venni.

Hogy a disznóhúsnál maradjunk, ez a legjobb esetben mesterségesen felpuffasztott, magas víztartalmú húst jelent – az a fajta, amit az ember bedob a serpenyőbe, és összeugrik, mint a samunadrág.

Rosszabbik esetben a husinak szaga van. Nem romlott, de állott és ezt általában csak akkor lehet észre venni, ha felteszi az ember sülni-főni.

Nem beszélve arról, hogy különféle vegyszerekkel kezelik, hogy frissnek tűnjön, meg egyéb ehhez hasonló praktikák és horrorok, amik képletesen és gyakorlatilag is a sírba viszik az emberfiát.

Hogy mindez még rosszabb legyen, a horvát húsipari termékek is pokolian rosszak, képtelenek egy normálisra hajazó kolbászt összehozni.

Szlavónia, te áldott!

A fekete disznó orraA fekete disznó orraA fekete disznó orra Aztán némi pokoljárás után picinyke életem ismét kedvező irányt vett, és többek között nyaraimat egy szlavóniai faluban, Cérnán kezdtem tölteni.

Máig emlékszem, mikor őnagysága első ízben került vissza a Vinca (nem Vince) nevezetű hentestől, és felrakta a disznószeletet sülni.

A konyhában kisvártatva olyan illatok kezdtek terjedni, mint gyermekkoromban, amikor a mama készítette az ebédet – glória, hozsánna! Akkor ismerkedtem meg először a szlavóniai fekete disznóval, és ahogy azt a Casablanca című filmben mondanák: „Louie, I think this is the beginning of a beautiful friendship.”

A kezdeti nehézségeken Márió szomszédom segített át, aki enciklopédikus tudással rendelkezik disznóügyekben – kedvencem az a történet, amikor órákig alkudott egy öreggel egy többmázsás kocával kapcsolatban, de erről majd egy másik alkalommal.

Tehát, eljutottam addig, hogy meglehetősen tájékozott vagyok, ami a szlavóniai fekete disznót illeti, például azt is tudom, hogy Orahovica környékén van egy ember, aki makkoltatja őket, de azt is, hogy a legnagyobb fekete disznót tenyésztő farmmal Domagoj Vida a horvát fociválogatott középhátvédje rendelkezik, aki három gyermekkori barátjával vágott bele az üzletbe.

Mint erről volt szó, a fekete disznó a mangalicához hasonlóan a kihalás szélén tengődött még a 2000-res évek elején is, de aztán fordult a kocka. Az idegenforgalomnak köszönhetően nemcsak a szlavóniai bortermelés lendült fel, de a gasztronómia is és ezzel kezdődött a fekete disznó reneszánsza.

Mint minden más príma minőségűnek számító hús esetében, a fekete disznó titka is az izomszöveteket áthálózó zsírerekben rejlik, amihez csatlakozik az átlagosnál jóval lassúbb hizlalási időszak, és az állatok számára biztosított nagyobb mozgástér.

Oké, oké, de mit lehet ebből kihozni?

A fekete disznó orraA fekete disznó orraA fekete disznó orraA fekete disznó orra Sok mindent.

Az Eszékhez közeli Csepinben (Čepin) található Fekete Disznó étterem tavaly novemberben mesterkurzust tartott Željko Neven Bremec séfnek, a Horvát Köztársaság első Főzőakadémiája vezetőjének, oktatónak és nemzetközi bírónak, a Chefs of Mediterranean and European Regions egyesület elnökének irányításával.

A csepini Fekete Disznó étterem

A csepini Fekete Disznó étterem (Forrás: Twitter)

A séf ebből az alkalomból bemutatta a fekete szlavóniai disznóból származó tarja elkészítését, amelyet aztán töpörtyűvel és szalonnával, sült krumplival és szerecsendiós, pépes muskotályos tökkel tálalt.

Öntetként elkészített egy Pinot Noir redukciót, amelyhez néhány szem töpörtyűt adott hozzá.

A Fekete Disznó étlapjának máskülönben egyik közkedvelt tétele a „konfitált disznópofa”, és a nyári időszakban elképesztő desszertekkel is kedveskednek a vendégeknek.

Remélhetőleg egyszer a BALK legénységét is meghívják, hogy újabb ódát zenghessünk a szlavón fekete disznó nagyszerűségéről!


vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat

Az olvasás folytatása

Horvátország

Uniós stratégiai tartalék Horvátországban egyebek között atomtámadás esetére is

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

English
Az EU készül az atomtámadásra
Az EU készül az atomtámadásra és minden egyéb csapásra (Forrás: rescEU)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az EU Horvátország bevonásával készül egy esetleges atomtámadásra, és ez a cikkecske is rávilágít arra, hogy milyen világban élünk. Nem mintha nagy kedvvel álltam volna neki a körmölésnek, mondjuk sokkal jobban szeretnék a szlavón fekete disznóról értekezni, de hát ez van, választani kellett: disznó vagy atomháború! Szóval, az Európai Bizottság nemrégiben tett bejelentése értelmében Horvátország egyike lesz annak a négy országnak, ahova vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések esetére az Európai Unió stratégiai anyag- és felszereléstartalékait telepítik. Az embert kissé kileli a hideg az ilyesfajta atomtámadásos hírektől, de aztán megnyugszik egy kicsit, mert az egésznek inkább bizniszszaga van, meg különben is, ráérős brüsszeli tempóban folyik a stratégiai tartalékok telepítése: Horvátország esetében a határidő négy év, azaz 48 hónap, hogy akkurátusabbnak hangozzék.

Hogyan készülünk az atomtámadásra?

Horvátország mellett az uniós lakosok biztonságát és egészségét szolgáló rendkívül fontos tartalékokat Franciaországban, Lengyelországban és Finnországban is őrizni fogják, de mi itt most csak a horvátok bevonásáról szólunk.

Egyébként ezek olyan tartalékok, amelyek ellenmérgeket, detektorokat, védőfelszereléseket, dekontaminációs készleteket, antibiotikumokat, vakcinákat, nyugtatókat, profilaktikus (betegség megelőzésére szolgáló) kezeléseket és speciális berendezéseket tartalmaznak a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekre való reagáláshoz.

Atomtámadás

A kép illusztráció (Screenshot)

A stratégiai tartalékok összértéke 545,6 millió euró, a horvátországi készletek pénzben kifejezve mintegy 50 millió euróra tehetők.

A belügyminisztériumból származó információk szerint Horvátország a rescEU program részeként kérelmezte, hogy a stratégiai tartalékok egy részét a területén tarthassa.

Egy nagyobbacska raktárról van szó, ahol védőöltözeteket, maszkokat és egyéb védőfelszerelést tárolnának. A projektet 48 hónapon belül kell meg valósítani, ezzel a feladattal a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Igazgatóságát bízzák meg.

Mi ebben a biznisz?

A projekt jelentős lehetőséget kínál a horvát vállalatok számára is, a stratégiai készletek beszerzésére kiírt pályázatokat ugyanis a horvát belügyminisztérium hirdeti meg, ami lehetőséget ad a horvát cégeknek (is) új üzletek kötésére.

A stratégiai tartalékok beszerzését teljes mértékben az Európai Bizottság finanszírozza, amely egyben kezelni is fogja azokat.

Ettől függetlenül további előny Horvátország számára, hogy szükség esetén, mondjuk egy atomtámadás alkalmával, ezek a védőeszközök a saját területén lesznek: ezáltal gyorsan és könnyen hozzáférhetővé válnak az ország lakossága számára.

Máskülönben meg akar a fene gyorsan és könnyen hozzáférni ezekhez az izékhez, mert ez azt jelentené, hogy nagy mennyiségű égéstermék vágódott a ventilátorba, és záporozik alá, vastagon. A leginkább kedvező fejlemény az lenne, ha az egész hóbelevanc elrohad szépen a raktárban, vagy szétrágják az egerek.

Akárhogy is, jelenleg még nem ismert, hogy új raktárakat építenek-e a tartalékok tárolására, vagy a polgári védelem meglévő raktárait használják-e fel erre a célra.

Věra Jourová nyilván elégedett

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke nyilván roppant elégedett lehet Horvátország eredményeivel, amelyeket az általa ellenőrzött területen – tehát az értékek és átláthatóság vonatkozásában produkált, mert ez nem az egyetlen olyan raktár az EU stratégiai tartalékaival összefüggésben, amelyeket Horvátországba telepítenek.

Tavaly április 6-án az Európai Bizottság tájékoztatást tett közzé az emberek, az infrastruktúra, a járművek és a kritikus berendezések fertőtlenítésére szolgáló berendezések raktárának létrehozásáról.

Ezeket Németországban, Spanyolországban és „természetesen” Horvátországban helyezik el az egész EU számára. Ezt a projektet is teljes mértékben az EU finanszírozza 66,7 millió euróval.

De ez még nem minden!

Amellett, hogy Horvátország a vegyi és nukleáris fenyegetések esetére stratégiai tartalékokat és felszereléseket halmoz fel az unió számára, részt vesz a tűzvédelmi készenlét megerősítését célzó mechanizmusokban is.

Tavaly az Európai Bizottság finanszírozta a rescEU közös tűzoltóflottájának létrehozását, amely nagyobb tüzek esetén állna a tagországok rendelkezésre.

Tűzoltás és atomtámadás

Az EU nem csak atomtámadás esetén segít (Forrás: rescEU)

Talán mondani sem kell, a tervek szerint idén Franciaországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Svédországgal együtt, Horvátország új légiflottát állít fel, amely valamennyi tagállam rendelkezésére áll majd tűzoltásra és erdővédelemre.

A közös flottában összesen 12 repülőgép és egy helikopter lesz. Ezeknek a kapacitásoknak a bevetésére vonatkozó döntést az Európai Bizottság és a tagállamok közösen hozzák meg, remélhetőleg az Európai Parlament észkombájnjainak beavatkozása nélkül.

Az Európai Bizottság ezzel az uniós polgári védelmi mechanizmust korszerűsítést célozta meg. Az elképzelések szerint szükség esetén a rescEU programon keresztül az Európai Unió így képes lesz arra, hogy segítséget nyújtson az uniós polgároknak.

A megosztott készletekkel az EU el akarja kerülni azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint a felszerelések és gyógyszerek egyesek számára rendelkezésre álljanak rendelkezésre, miközben mások nem tudnak hozzájutni.

A koronavírus megjelenése óta az EU számos erőfeszítést tett annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek első- és másodrangú polgárok az EU-ban, amikor a sürgősen szükséges gyógyszerekhez, oltóanyagokhoz vagy felszerelésekhez való hozzáférésről van szó.

Magyarország számára mindez azért előnyös, mert Horvátország a szomszédja, és ez így rendjén is lenne, ám továbbra is az a kérdés motoszkál a fejemben, hogy akkor is jogállamisági kérdéseket fogunk-e felvetni, ha kigyullad a Bakony?


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: