Connect with us

Szerb Köztársaság

KOSZOVÓ OKÁN: Dodik szerint a németek megfosztanák a szerbeket a szabadságuktól

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Dodik a Mennyei Völgyben Kalabuhov orosz nagykövettel
BARÁTI VACSORA: A boszniai Szerb Köztársaság elnöke december 23-án Igor Kalabuhov orosz nagykövettel vacsorázott, másnap pedig megnyitotta a Mennyei Völgy LUX szállodát, rossznyelvek szerint sok pénzt csaltak el vele (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Olvasási idő: 2 perc

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a szerbiai Pink tv-nek és a boszniai szerb állami RTRS-nek adott interjúban hosszasan beszélt a koszovói krízis kapcsán a szerbiai szerb, boszniai szerb, és koszovói szerb kapcsolatokról, vaalmint a Nyugat intervenciósnak minősített külpolitikájáról. A Vlagyimir Putyint az utóbbi időben többször meglátogató Dodik arra az álláspontra helyezkedett, hogy az oroszokkal kialakított több évszázados baráti kapcsolaton a nyugati elvárás = nyomás ellenére Szerbia és a szerbség nem változtathat.

Vučić mellett áll

Milorad Dodik a szerbiai kormányhoz közeli Pink tv-nek és a boszniai szerb entitási RTRS-nek nyilatkozva osztotta meg véleményét és észrevételeit a Koszovón kialakult helyzetről.

Dodik kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság Szerbia és Aleksandar Vučić mellett áll, és a koszovói szerbek mellett is kitart.

Ehhez kötődően kifejtette, hogy az idegen hatalmak a boszniai szerb entitásban is végeznek olyan felforgató tevékenységet, aminek keretében Albin Kurti vezette koszovói kormányt arra buzdítják, hogy erőszakos eszközökkel érvényesítse az akaratát az ottani szerbség felett.

Így szerinte a koszovói szerbek kérdése egyben Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság létének kérdése is, ezáltal a Republika Srpskában élő szerbség kérdése egyben.

Dodik közölte, hogy állandó kapcsolatban van a kialakult helyzet miatt Vučićtyal, így tisztában van a koszovói események részleteivel. Ismeretei szerint a szerbiai kormány álláspontja, hogy megóvja és támogatja a koszovói szerbeket továbbra is.

Ködösen közölte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság arra vár, hogy mindenki számára világossá tegye, az idegenekben nem lehet megbízni. Dodik a pontosan meg nem nevezett idegen hatalmak kapcsán megjegyezte, hogy elfogadhatatlannak tartja azok beavatkozását más államok ügyeibe, és azt az arroganciát, amit az utóbbi időben a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia kapcsán kifejtettek.

Dodik szerint annak abszolút világosnak kell lennie, hogy Szerbia Koszovó és Metohia kapcsán nem változtathat az álláspontján, csakúgy mint az Oroszországgal fennálló viszonyán.

Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság, valamint a szerbek szerte a világban nem akarják elveszteni az Oroszországgal kiépített több évszázados baráti kapcsolatot. Ezt a nyugat nem akarja elfogadni

– foglalta össze sommásan a koszovói helyzetet Milorad Dodik.

A német kormányt tekinti felelősnek

Dodik a helyzet fő felelőseként a német külügyet nevezte meg. Szerinte Németország az arrogáns külpolitikájával meg akarja leckéztetni Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot.

A jelenlegi helyzet Dodikot az I. és a II. Világháború előtti helyzetre emlékezteti, majd egy erős logikai lépéssel megemlítette Hans Dietrich Genscher NSZK-politikust, aki szerinte sokat tett Jugoszlávia szétszakításáért, Horvátország és Szlovénia függetlenségének elismeréséért.

Szerinte az arrogáns német intervenciós külpolitika volt az oka a jugoszláv katonai konfliktus boszniai eszkalációjának. Így az Angela Merkel után hatalomra kerülők (vagyis a mostani Scholtz kabinet) csekély geopolitikai tudása okán, újra a kilencvenes évek eleji intervenciós jellegű külpolitikai irányt követik. Ennek részeként meg akarják leckéztetni a Szerbiát Koszovó kapcsán, és a boszniai Szerb Köztársaságot is.

Dodik szerint azt akarják kikényszeríteni, hogy a szerbség kövesse őket, még akkor is, ha az nem eredményez semmit. Őket nem érdekli, hogy a szerbség tőlük semmit sem követelt, de az a céljuk, hogy a szerbek elveszítsék a szabadságukat.

Ezt sosem fogjuk elfogadni, így egységesnek kell lennünk, ezért ahogy az a korábbi napokban is történt, a jövőben is Aleksandar Vučić szerbiai elnök és a koszovói szerbek vezetői mellett fogunk állni

– mondta a Dodik, aki szerint a boszniai szerbek arra törekszenek, hogy minden lehetséges eszközzel megkönnyítsék a Drinán-túli testvérek helyzetét.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Oroszország

Dodik elítélte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Putyinnal szemben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak
Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak, mert az szerinte kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja (Forrás: boszniai szerb elnöki honlap)
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.

Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.

A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.

A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.

Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t

Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”

A szerbek nem hisznek az ilyen bírói testületeknek, amelyeket azért hozták létre, hogy a kis államok népeire ráerőltessék a nemzetközi hatalmak akaratát. Az ilyen bíróságok mindig politikai befolyás alatt tevékenykedtek. Nem szabad azt hinni, hogy ez ma máshogy lenne

– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.

A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.

A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.

Történelmi sérelmek

Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.

Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.

A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.

A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.

Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.

A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.

Mutassák meg, hogy az igazságszolgáltatás mindenkit utolér, nem pedig szelektáltan működik a politikai ellenfelekkel szemben. Ez egy olyan konfliktus, amit a nyugat tovább erőltet. Ez az ICC-döntés tükrözi az általunk már korábban látott helyzetet, miszerint az ilyen döntéseket a nemzetközi bíróságok és intézmények politikai motiváció alapján hozzák meg

– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: