BŰNBAK: Az albán ellenzék szerint Edi Rama is okolható azért, ami Koszovóban történik

A cikk meghallgatása

Az albánok azok közé a nemzetek közé tartoznak, akik jelentős számban két “nemzetállamban” élnek, mint pl.Korea – hála a nagyhatalmak játszóterén elért “dicsőségeknek”. Mint ahogy a magyarok valaha Trianonnak “köszönve” önmagukkal voltak szomszédosak, most Albánia is önmagával határos a Balkán-háborúkat lezáró londoni és bukaresti békék következtében. Albánok élnek a határ túlsó oldalán Észak- Macedóniában, Görögországban, Montenegróban, valamint az önállóságában eddig csak részben elismert Koszovóban, amely eltekintve a mintegy százezer szerbtől, közel kétmillió albán hazája.

Az albán miniszterelnök is okolható

Tiranában nyilvánvaló ténynek számít, hogy Albánia külpolitikájának elsődleges prioritása az albániai albánok érdekei mellett a külhoni testvérek érdekeinek képviselete is, ami különös odafigyelést, szakértelmet és “nemzetazonos öntudatot” feltételez.

De hogyan élik meg a jelenlegi koszovói helyzetet az albániai albánok?

Meglepő módon a (jórészt kormányellenőrzés alatt álló) albániai sajtó azon felül, hogy a száraz tényeket közzéteszi, szinte semmit sem közöl a vezető politikusok, kormányközeli elemzők véleményéről, de még maguk az újságírók is javarészt hallgatnak, pedig a koszovói szerb barikádok lassan már három hete állnak, és “szépen szaporodnak”.

Nincs vélemény! Legalábbis kormányoldalon nincs. De nem így az ellenzéki térfélen!

A köztársasági elnökből ellenzéki politikussá “visszavonuló” Ilir Meta, az Albán Szabadságpárt elnöke, az Albán Demokrata Párt vezetőjének, a nemrég szó szerint arcul ütött, Sali Berishának a politikai cimborája, arról beszélt az észak-koszovói feszültséggel kapcsolatban, hogy “a fő felelősség Belgrádé”.

– Belgrád bűnözői struktúrákat finanszíroz! Észak- Koszovó lakosságát kizárólag azok a bandák fenyegetik, amelyek törvénytelen tevékenységeket folytatnak arrafelé. Belgrád felelős azért, hogy életben tartja ezeket a csoportokat, és aktiválja őket minden alkalommal, amikor mesterséges helyzeteket akar létrehozni

– nyilatkozta Meta, aki szerint a koszovói szerb állampolgárok olyan jogokat élveznek, amelyeket Szerbiában soha sem kapnának meg.

– Szerbia provokatív politikájáért hazánk miniszterelnöke, Edi Rama is felelős, aki támogatta a belgrádi kezdeményezéseket (Open Balkan), dominanciát biztosítva a szerb vezetés számára a térségben

– mondta a volt albán elnök, aki szerint a tiranai kormány “kétértelmű politikája nem Koszovó pozíciójának erősítését szolgálta, hanem inkább szükségtelen nyomás alá helyezte Pristinát, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezés részévé váljon.”

Az albániai ellenzék szerint ezzel a tiranai kormány azt érte el, hogy Szerbia “konstruktív országnak” tűnhetett fel, miközben Koszovóra úgy tekintettek, “mintha ellenezné a tárgyalásokat”.

Itt jegyzendő meg, hogy Koszovó a kezdetektől elzárkózott a Szerbiát, Albániát és Észak- Macedóniát magában foglaló, és “nagyképűen Mini Shengenként emlegetett”, Nyitott Balkán névre keresztelt kezdeményezésbe történő belépéstől, amely a mostani koszovói eseményekkel szinte halálos döfést kapott, legalábbis addig, amíg Szerbiát Aleksandar Vučić vezeti.

Árulás törökülésben

Enver Hasani, a koszovói alkotmánybíróság volt elnöke igencsak súlyos vádakat fogalmazott meg Edi Rama albán miniszterelnökkel szemben, Hasani véleménye szerint ugyanis “az áruló törökülésben ül Albánia miniszterelnöki székében”. Ezzel Hasani egyúttal arra is utalt, hogy a tiranai kormány vezetőjét Törökország támogatja.

– Rama, ez a határokkal üzletelő ember, aki csak gonoszságot hozott Albániába és Koszovóba, még mindig Albánia miniszterelnöki székében ül. Amíg ő lesz a kormány élén, Albánia ellenségeinek lesz egy emberük, aki az albánok között árulóként ádázul dolgozik a szerb-orosz érdekekért

– kelt ki magából Hasani, aki minden második mondatában “elegánsan leárulózta” Edi Ramát.

Mindezek után elmondható, hogy a szerb-koszovói albán válság kezelése a tiranai kormány részéről sem a múltban, sem a jelenben nem éppen igazi sikertörténet, főleg ha arra az albániai ellenzék és a koszovói politikusok szemszögén át tekintünk.

Edi Rama “Művész Úr” védelmében szólva, azért azt is érdemes megjegyezni: az albánok politikai természetéhez tartozik, hogy jellemző módon nem szívesen alkotnak véleményt más nemzetekről, államokról – a feltétlenül szükséges közhelyeken felül. Minden bizonnyal megvan a véleményük a koszovói helyzetről is, de azt inkább megtartják maguknak.

Az viszont biztosra vehető, hogy ez nem sokáig lesz így, merthogy 2023. május 14-én helyhatósági választásokat tartanak Albániában, ezért várható, hogy kiéleződik a belpolitikai helyzet, és szinte biztosra vehető, hogy minden politikai erőnek kapóra jön a koszovói szerbek és az ottani albánok közötti viszony, ami ki tudja, hogy hova fejlődik addig.