ISMÉTLÉS: Moszkva szerint Koszovó nem tartotta be a maga minszki megállapodását

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Oroszország mindenképpen igyekszik egy koszovói háború felé terelni Szerbiát, Moszkvának ugyanis érdekében állna, ha a most Ukrajnát támogató Nyugat figyelme megoszlana a két fegyveres konfliktus között. Szerbia is ebbe az irányba halad, főleg miután a sok oroszbarát politikusból álló belgrádi kormány egyhangúlag úgy döntött, hogy pénteken (december 16-án) a Koszovóban szolgáló nemzetközi békeerőhöz, a KFOR-hoz fordul, hogy csapatokat küldhessen a szomszédba. A KFOR mögött pedig az Egyesült Államokat kell keresni, amely a maga 600 katonájával a koszovói békeerők gerincét adja. Az amerikaiak már jelezték, hogy nem akarnak szerb katonákat & rendőröket látni Koszovóban. A helyzet tehát egyre inkább bonyolódik.

Kis minszki megállapodás

Ha a helyi szerbek tovább folytatják tiltakozó akcióikat és a koszovói albán vezetés erőszakkal próbál meg rendet csinálni, Szerbia előtt két nehéz választási lehetőség áll. Az egyik lehetőség, hogy Belgrád megvonja a vállát, és valami olyasmit mond, hogy legalább megpróbáltuk.

– Ez viszont azt jelentené, hogy Szerbia szégyenben marad, csökken a szerb vezetés népszerűsége, és a fő ellenfél, a NATO ismét belegázol a szerbek nemzeti büszkeségébe. A másik lehetőség viszont az, hogy Belgrád megkezdi a maga különleges katonai akcióját, amelynek fő oka az lenne, hogy a koszovói albánok nem tartották be a maguk minszki megállapodását, a Belgrád és Pristina között született 2013-as brüsszeli alkut

– írja legújabb elemzésében a RIA orosz hírügynökség, amely állami médiumként ezúttal is csak annyit tett, hogy nyilvánosságra hozta a moszkvai politikai vezetés Szerbiának, és személy szerint Aleksandar Vučić államfőnek szánt üzenetét.

Az orosz elemzők szerint a szerb győzelem azt jelentené, hogy katonai erővel sikerül helyreállítani Szerbia szuverenitását a három észak-koszovói önkormányzat, illetve Mitrovica szerb többségű részén, s Koszovó és Szerbia határa a jövőben az Ibar-folyó mentén lenne.

– Egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló forgatókönyv megvalósulása nélkül a válság még sokáig megmaradna, s újra és újra megnőne a feszültség. A katonai beavatkozás csak abban az esetben hozna ideális megoldást, ha az albánok és a mögöttük álló KFOR-katonák nem reagálnának és nyugalomban maradnának. Bár ez lenne mindenki számára a legjobb megoldás, nem ez fog történni: kitör a háború, és a brüsszeli megállapodás a kelet-ukrajnai válság megoldását célzó minszki egyezség sorsára jut

– vélekedett az üzenetet továbbító Dmitrij Bavirin.

Hogyan segít majd Moszkva?

A RIA elemzője szerint Szerbiának nincs esélye arra, hogy Koszovó teljes területét vagy legalább az egykori szerbiai tartomány mélyén lévő szerb enklávékat visszafoglalja, ugyanis a KFOR és a mögötte álló NATO az albánokat támogatja.

A cikk érdekessége, hogy miközben Oroszország harcias és befolyásos belgrádi nagykövete, Alekszandr Bocan- Harcsenko arról beszél, hiba lenne azt hinni, hogy Moszkva nem figyel oda Koszovóra, s a Kreml Szerbia esetében is igaznak gondolja azt, hogy Oroszország nem hagyja magára az övéit, Bavirin mást mond.

– Az orosz külügyminisztérium támogatást ígért, de míg Szerbiában katonai segítségre számítanak, Moszkva a politikai támogatásra gondolt

– írta az elemző. Ez pedig meglehetősen világos beszéd, igaz, Oroszország, amely a vártnál és reméltnél jóval nagyobb ellenállásba ütközött Ukrajnában, aligha lenne képes katonai segítséget nyújtani balkáni szövetségesének. Ezt pedig minden bizonnyal Belgrádban is pontosan tudják.

A RIA szerint ugyan Szerbia számára komoly veszélyt jelent egy koszovói katonai akció megindítása, ám legalábbis a szerző szerint, gyakran előfordul, hogy a logikai érveket felülírják az érzelmek.

– Az pedig egyértelmű, hogy jelenleg a Balkán sokkal közelebb van egy újabb ellenségeskedés kitöréséhez, mint bármikor az utóbbi tíz évben

– vélekedett Bavirin.

Koszovói félelmek

Koszovóban is robbanásveszélyesnek tartják a helyzetet, már csak azért is, mert a nyáron a Vučić pártjához, a Szerb Haladó Párthoz tartozó parlamenti képviselő, Vladimir Đukanović azt írta egy Twitter-üzenetében, hogy a Balkánon is eljött az ideje a nácitlanításnak, ami egyenes utalás az ukrajnaihoz hasonló megoldásra.

– Az ukrajnai események pedig ismét csak azt bizonyítják, hogy a háború kitörése valós veszély, különösen abban az esetben, amikor a szomszédos ország még a létezésünket is tagadja. Ha nem lennének KFOR-békefenntartók az országban, azonnal kitörne a háború

– vélekedett egy koszovói albán politológus, Arben Hajrullahu.