Horvátország
FÉL HIMNUSZ: Még a föld is megmozdult Horvátországban
Miután Horvátország kiejtette a brazilokat Katarban, egyesek szerint Grinch ellopta a világbajnoki trófeát. De ezzel Horvátországban a kutya sem törődik, mindenki az ország nem hivatalos himnuszát zengi. A továbbjutás felett érzett öröm leírhatatlan, csak annyit, hogy a szeizmológusok szerint az ujjongó tömeg Zágrábban és Rijekában (Fiume) kisebb földmozgást idézett elő. A spontán ünneplésből mindenki kivette a részét, még a zágrábi filharmonikusok is.
Nem hivatalos himnusz
A nemzeti zenekar tagjai éppen a Lisinski hangversenyteremben próbáltak, és a győzelem hírére elénekelték a horvát Band Aid 1991-ben született dalát, az Én hazámat (Moja domovina), amely a háborús évek után valahogy minden jelesebb alkalomkor előkerül, mint egy amolyan nem hivatalos himnusz.
Szóval ismét országos buli volt, mint 2018-ban, az oroszországi VB idején és akárcsak akkor, a féktelen ünneplést most sem követte semmilyen incidens. Ha ezt összehasonlítjuk a marokkóiakkal, akik fél Párizst és Brüsszelt lebontották…, de nem mondom tovább.
Lényeg a lényeg, hogy Horvátországban ezekben a napokban mindenki mímeli a dolgos mindennapokat, közben meg az ország kollektíve semmi egyébbel sem törődik, mint a kedd esti horvát-argentin találkozóval.
Időközben valóságos légihíd jött létre Horvátország és Katar között, eddig 30 charterjáratot jegyeztek, a mintegy 1800 eurós jegyárak ellenére. El sem tudom képzelni, hogy mi lesz itt, ha a horvátok továbbjutnak, és ez Brazília után – Messi ide, Messi oda – már nem is olyan lehetetlen.
Vízumkényszer Szerbiával szemben?
Miután máshol az élet nem csak fociból áll – sajnos -, itt jegyezzük hogy a holland képviselőház állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította a hágai kormányt, hogy kérje a szerbiai vízummentesség ideiglenes felfüggesztését Brüsszelben.
Történik ez azt követően, hogy sem a szerbek, sem a hollandok nem jutottak tovább a világbajnokságon.
A hollandok – akik Srebrenica óta a szerbek felemlegetésétől azonnal libabőrösek lesznek – a javaslatot azért nyújtották be, mert szerintük Szerbia nem hangolta össze vízum- és külpolitikáját az Európai Unióval, pedig Vučić erre ígéretet tett. De hát nem ez az első ígéret, amelyet a szerb elnök nem tart be.
A javaslatot a holland képviselőház kormányzó és ellenzéki törvényhozói egyaránt támogatták.
– A képviselőház támogatja a Szerbiával szembeni szigorúbb megközelítésre irányuló javaslatunkat, amennyiben Vučić elnök nem vezeti be a szankciókat Oroszországgal szemben. Szerbia uniós csatlakozási folyamatának leállítása is szóba kerülhet. Nem fogunk habozni, hogy ezt meglépjük
– mondta a kormánypárti Jeroen Van Wijngaarden.
Egy nappal a határozat parlamenti elfogadása előtt Eric van der Burg igazságügyi és biztonsági államtitkár válaszolt a Szerbián keresztüli megnövekedett migrációval kapcsolatos parlamenti kérdésekre. Azt mondta, hogy a hágai kormány ezzel kapcsolatban osztja Ylva Johansson európai biztos aggályait.
Az államtitkár úgy vélte, hogy meg kell akadályozni a migránsok nyugat-balkáni beáramlását, ugyanakkor üdvözölte Szerbia szándékát, hogy igazodni kívánnak az uniós vízumpolitikához, de hozzátette, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a fejleményeket, és szükség esetén nyomást fognak gyakorolni. Vagyis nem lehet sumákolni.
Emlékeztetőül, Hollandiában a parlament feladata, hogy iránymutatást adjon a kormánynak a külpolitika folytatásához. Amikor például Hollandia megakadályozta az uniós csatlakozás megkezdését Albániával, a kezdeményezés a parlamenttől származott.
A holland javaslat, amelyet szinte biztosan elfogadnak, nem csak azt jelenti, hogy ezek után a szerbek kizárlóag vízum lobogtatásával léphetik át magyar és a horvát határt, hanem azt is, hogy várhatólag ismét megnövekszik a szerbiai állampolgárok érdeklődése a magyar és a horvát állampolgárság megszerzése iránt.
Mind a kettő szinte automatikusan megszerezhető, ha az ember horvát, illetve magyar felmenőket tud felmutatni, a balkáni kreativitásnak pedig, mint ez számos esetben kiviláglott, nem kell vízum, mert nem ismer határokat.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság