KENDŐZÖTT VÉLEMÉNY: Diplomáciai botrányba fulladt az iráni külügyminiszter szarajevói látogatása

A cikk meghallgatása

Hossein Amir- Abdollahian iráni külügyminiszter többnapos diplomáciai látogatásra érkezett Szarajevóba december 6-án, Mikulás napján, bár számára ez nem sokat nem mond. A Teheránban hetek óta zajló tüntetésekkel egyidőben megtartott vizit diplomáciai botrányokkal kísérve ment végbe, mert a boszniai külügy és törvényhozás horvát és szerb nemzetiségű tagjai nem jelentek meg az előzetesen megszervezett bilaterális találkozókon.

Távol maradtak

Hossein Amir- Abdollahian iráni külügyminiszter vegyes érzelmekkel távozhatott Szarajevóból. A látogatás sommásan úgy foglalható össze, hogy a boszniai államalkotó nemzetek közül a horvát és a szerb nemzetiségű politikai szereplők egységesen elutasították a részvételt az iráni delegációval való tárgyaláson. Így az irániaknak be kellett érniük a bosnyák politikai kurzus konzervatív, vallásos szereplőivel.

A kormányzati szereplők közül csak Bisera Turković külügyminiszter ült tárgyaló asztalhoz iráni kollégájával. A nem kormányzati aktorok köréből pedig Bakir Izetbetović, a konzervatív bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke és Hussein Kavazović főmufti, a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica BiH) vezetője fogadta a legfőbb perzsa diplomatát.

A találkozók sorából a Kavazovićtyal folytatott egyeztetés lóg ki annyiban, hogy a főmufti szunnita vallási vezetőként mérsékelt távolságtartásra törekedett a síita politikussal szemben, és gesztus értékkel megköszönte a délszláv háború alatt a bosnyák hadseregnek biztosított támogatást. Izetnegović összefoglalva a gazdasági kapcsolatok további mélyítését szorgalmazta a két ország között.

A még éppen a külügyminiszteri székben lévő Turković ment a legmesszebb, amikor közölte, hogy “Irán baráti ország, és már 30 éve kitűnőek a kapcsolatai Bosznia- Hercegovinával.” Ennek alátámasztására a miniszter asszony emlékeztetett, hogy idén biztosított a perzsa állam egy impozáns épületet a boszniai diplomaták számára Teheránban, hogy nagykövetséget nyithassanak.

Dacszövetség

A magas szintű iráni látogatás két szempontból sajátos időzítéssel zajlott le. Az iráni fél vélhetően kifejezetten kedvezőnek találta, hogy a Biden kabinet hatalomra kerülése óta egyre növekvő elszigeteltségéből a legnyugatibb fekvésű, EU és NATO integrációs terveket dédelgető partnerével tárgyalhat, és cáfolhatja meg országa belső problémáit.

Az SDA vezetése szempontjából pedig a látogatás remek alkalmat szolgáltatott arra, hogy a belpolitikai vetélytársaiknak megmutassák, az EU és az USA távolságtartása ellenére is vannak komoly nemzetközi partnereik, és az új boszniai kormány megalakulása után, ellenzéki szerepben sem lesznek egyedül. Olyan befolyásos és érdekérvényesítésben jártas szereplőkre támaszkodhatnak a jövőben, mint Teherán, Doha és Ankara.

A legfontosabb kérdés az, hogy az uniós integrációs folyamatba belebonyolódó Bosznia- Hercegovina számára ez mennyiben lesz ballaszt Brüsszelből nézve. Elég csak arra gondolni, hogy az EU és az USA magas szintű külügyi képviselőinek negatív nyilatkozatát váltotta ki, amikor Bosznia ENSZ-nagykövete, Sven Alkalaj pár hete Turković utasítására nem szavazta meg az ENSZ Közgyűlésben az iráni rezsimet a tömeges erőszak alkalmazása miatt elítélő határozatot.

A közel sem hanyagolható diplomáciai dacszövetség a iráni–boszniai (értsd SDA) dialógus felerősödésére utal, amit vélhetően a török porta gazdasági hanyatlása tett indokolttá az SDA vezetők számára.

Hidzsáb alatt is főhet a feje

A Turković által a miniszteri látogatás kapcsán tartott sajtótájékoztatón egy igencsak rendhagyó esemény zajlott le. A miniszter asszony a bilaterális tárgyalás részleteinek ismertetését követően felhívta a boszniai média jelenlévő képviselőinek figyelmét, hogy tartózkodjanak a sztereotípiákat megalapozó megjegyzésektől, hiszen ők a közvélemény legfontosabb formálói.

Majd sajnálkozását fejezte ki, hogy mennyire keveset foglalkozik a világ az afgánok és a palesztinok jogi helyzetével, és az emberi jogokkal Bosznia- Hercegovinában.

Bisera Turković hidzsábban küzdene az emberi jogokért (Forrás: N1 Bosna)

Ezt követően a jelenlévő média munkások megdöbbenésére feltette a fejére az addig vállán pihenő kendőt, ami ettől kezdve a hidzsáb funkcióját töltötte be. Az újságírói megjegyzésekre válaszolva új alkotmányjogi fogalmat alkotott meg az “öltözködéshez való jog” (“pravo za odeće”) kifejezés használatával, ami szerinte azt takarja, hogy mindenkinek alapvető joga, hogy úgy öltözködjék, ahogy akar, és szerinte nem szabad a vallási viseletet hordókkal szemben sztereotip véleményeket megfogalmazni.

Adódik a kérdés, hogy Turković asszony ebben a tárgykörben is folytatott-e egyeztetést iráni kollégájával, hiszen a hidzsáb viselésének elmaradását komolyan szankcionáló Perzsiában (értsd Iránban!) utcai tüntetésekről visznek el a miniszter asszony által említett “szabad öltözködés jogát” gyakorolni próbáló személyeket.

A hidzsábtól függetlenül Turkovićnak főhet a feje manapság, mert a személyes jóbarátja, Bakir Izetbegović által vezetett SDA az október 2-i választási eredmények alapján ki fog esni a formálódó kormánykoalícióból. Ez egyben azt is jelenti, hogy Turković asszony nem tölti be várhatóan a külügyminiszteri pozíciót.

Fájó lehet neki, hogy sem országos, sem kantonális szinten nem kapott képviselői helyet.

A boszniai politikai boszorkánykonyhában jártas újságírók szerint valószínűleg az SDA számára egyébként is kiemelten fontos diplomáciai kirendeltségek egyikének vezetőjeként folytathatja a kilencvenes években Budapesten is űzött diplomata karrierjét.

Így nagy eséllyel Ankarában vagy a fiának is munkát nyújtó dohai nagykövetségen, esetleg a mostani tárgyalás közvetett eredményeként Teheránban láthatjuk majd viszont. Mindhárom hely kellő lehetőséget tartogat Turković számára, hogy harcba szálljon a szabad öltözködés jogáért.