Bosznia
KENDŐZÖTT VÉLEMÉNY: Diplomáciai botrányba fulladt az iráni külügyminiszter szarajevói látogatása

Hossein Amir- Abdollahian iráni külügyminiszter többnapos diplomáciai látogatásra érkezett Szarajevóba december 6-án, Mikulás napján, bár számára ez nem sokat nem mond. A Teheránban hetek óta zajló tüntetésekkel egyidőben megtartott vizit diplomáciai botrányokkal kísérve ment végbe, mert a boszniai külügy és törvényhozás horvát és szerb nemzetiségű tagjai nem jelentek meg az előzetesen megszervezett bilaterális találkozókon.
Távol maradtak
Hossein Amir- Abdollahian iráni külügyminiszter vegyes érzelmekkel távozhatott Szarajevóból. A látogatás sommásan úgy foglalható össze, hogy a boszniai államalkotó nemzetek közül a horvát és a szerb nemzetiségű politikai szereplők egységesen elutasították a részvételt az iráni delegációval való tárgyaláson. Így az irániaknak be kellett érniük a bosnyák politikai kurzus konzervatív, vallásos szereplőivel.
A kormányzati szereplők közül csak Bisera Turković külügyminiszter ült tárgyaló asztalhoz iráni kollégájával. A nem kormányzati aktorok köréből pedig Bakir Izetbetović, a konzervatív bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke és Hussein Kavazović főmufti, a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica BiH) vezetője fogadta a legfőbb perzsa diplomatát.
A találkozók sorából a Kavazovićtyal folytatott egyeztetés lóg ki annyiban, hogy a főmufti szunnita vallási vezetőként mérsékelt távolságtartásra törekedett a síita politikussal szemben, és gesztus értékkel megköszönte a délszláv háború alatt a bosnyák hadseregnek biztosított támogatást. Izetnegović összefoglalva a gazdasági kapcsolatok további mélyítését szorgalmazta a két ország között.
A még éppen a külügyminiszteri székben lévő Turković ment a legmesszebb, amikor közölte, hogy „Irán baráti ország, és már 30 éve kitűnőek a kapcsolatai Bosznia- Hercegovinával.” Ennek alátámasztására a miniszter asszony emlékeztetett, hogy idén biztosított a perzsa állam egy impozáns épületet a boszniai diplomaták számára Teheránban, hogy nagykövetséget nyithassanak.
Dacszövetség
A magas szintű iráni látogatás két szempontból sajátos időzítéssel zajlott le. Az iráni fél vélhetően kifejezetten kedvezőnek találta, hogy a Biden kabinet hatalomra kerülése óta egyre növekvő elszigeteltségéből a legnyugatibb fekvésű, EU és NATO integrációs terveket dédelgető partnerével tárgyalhat, és cáfolhatja meg országa belső problémáit.
Az SDA vezetése szempontjából pedig a látogatás remek alkalmat szolgáltatott arra, hogy a belpolitikai vetélytársaiknak megmutassák, az EU és az USA távolságtartása ellenére is vannak komoly nemzetközi partnereik, és az új boszniai kormány megalakulása után, ellenzéki szerepben sem lesznek egyedül. Olyan befolyásos és érdekérvényesítésben jártas szereplőkre támaszkodhatnak a jövőben, mint Teherán, Doha és Ankara.
A legfontosabb kérdés az, hogy az uniós integrációs folyamatba belebonyolódó Bosznia- Hercegovina számára ez mennyiben lesz ballaszt Brüsszelből nézve. Elég csak arra gondolni, hogy az EU és az USA magas szintű külügyi képviselőinek negatív nyilatkozatát váltotta ki, amikor Bosznia ENSZ-nagykövete, Sven Alkalaj pár hete Turković utasítására nem szavazta meg az ENSZ Közgyűlésben az iráni rezsimet a tömeges erőszak alkalmazása miatt elítélő határozatot.
A közel sem hanyagolható diplomáciai dacszövetség a iráni–boszniai (értsd SDA) dialógus felerősödésére utal, amit vélhetően a török porta gazdasági hanyatlása tett indokolttá az SDA vezetők számára.
Hidzsáb alatt is főhet a feje
A Turković által a miniszteri látogatás kapcsán tartott sajtótájékoztatón egy igencsak rendhagyó esemény zajlott le. A miniszter asszony a bilaterális tárgyalás részleteinek ismertetését követően felhívta a boszniai média jelenlévő képviselőinek figyelmét, hogy tartózkodjanak a sztereotípiákat megalapozó megjegyzésektől, hiszen ők a közvélemény legfontosabb formálói.
Majd sajnálkozását fejezte ki, hogy mennyire keveset foglalkozik a világ az afgánok és a palesztinok jogi helyzetével, és az emberi jogokkal Bosznia- Hercegovinában.

Bisera Turković hidzsábban küzdene az emberi jogokért (Forrás: N1 Bosna)
Ezt követően a jelenlévő média munkások megdöbbenésére feltette a fejére az addig vállán pihenő kendőt, ami ettől kezdve a hidzsáb funkcióját töltötte be. Az újságírói megjegyzésekre válaszolva új alkotmányjogi fogalmat alkotott meg az „öltözködéshez való jog” („pravo za odeće”) kifejezés használatával, ami szerinte azt takarja, hogy mindenkinek alapvető joga, hogy úgy öltözködjék, ahogy akar, és szerinte nem szabad a vallási viseletet hordókkal szemben sztereotip véleményeket megfogalmazni.
Adódik a kérdés, hogy Turković asszony ebben a tárgykörben is folytatott-e egyeztetést iráni kollégájával, hiszen a hidzsáb viselésének elmaradását komolyan szankcionáló Perzsiában (értsd Iránban!) utcai tüntetésekről visznek el a miniszter asszony által említett „szabad öltözködés jogát” gyakorolni próbáló személyeket.
Kapcsolódó cikk
ANYUKA MEGLÁTOGAT: A boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben, a külügyminiszter Katarban
A hidzsábtól függetlenül Turkovićnak főhet a feje manapság, mert a személyes jóbarátja, Bakir Izetbegović által vezetett SDA az október 2-i választási eredmények alapján ki fog esni a formálódó kormánykoalícióból. Ez egyben azt is jelenti, hogy Turković asszony nem tölti be várhatóan a külügyminiszteri pozíciót.
Fájó lehet neki, hogy sem országos, sem kantonális szinten nem kapott képviselői helyet.
A boszniai politikai boszorkánykonyhában jártas újságírók szerint valószínűleg az SDA számára egyébként is kiemelten fontos diplomáciai kirendeltségek egyikének vezetőjeként folytathatja a kilencvenes években Budapesten is űzött diplomata karrierjét.
Így nagy eséllyel Ankarában vagy a fiának is munkát nyújtó dohai nagykövetségen, esetleg a mostani tárgyalás közvetett eredményeként Teheránban láthatjuk majd viszont. Mindhárom hely kellő lehetőséget tartogat Turković számára, hogy harcba szálljon a szabad öltözködés jogáért.

Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azóta
The Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia