EMBARGÓ: Szerbiában az év végéig nem lesz üzemanyaghiány, február 5-e után növekszik a kockázat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Tomislav Mićović, a Szerbiai Olajvállalatok Szövetségének főtitkára a tengeren érkező orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó életbe lépésével kapcsolatban kijelentette, hogy Szerbiában az elkövetkező időszakban nem lesz gond az olajellátással, mert a szállításokat év végéig már mind lekötötték. Mićović a szerb állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a „potenciális kockázatot” február 5-e jelenti, mert az Európai Unióban akkor lép életbe az orosz olajszármazékok behozatalának tilalma.

Az Európai Unió leállította a tengeri úton érkező orosz olaj importját, és hordónként 60 dolláros „sapkát húzott” az orosz származású kőolajra. Ehhez a „téli divathoz” csatlakozott a G7 és Ausztrália is. A sapka, vagyis az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raktak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak.

Az Unió öt tagországa mentesült a szankció alól, Szerbia azonban nem – nem azért mert a szerbeknek van tengerük, hanem ezért mert az orosz olaj az Adria Kőolajvezetéken (Jadranski naftovod, Janaf) érkezik, amelybe a Krk szigetén lévő Omišaljban töltik be a tengeren érkező kőolajat, ergó, ez is embargó alá esik.

– Ma semmi sem fog történni, és a következő napokban sem – a kőolajjal határidős szerződésekkel kereskednek, és a szállításokat az év végéig tartó időszakra már nagyjából lekötötték, már lassan januárra is

– jelentette ki a szerb olajvállalatok szövetségének főtitkára, aki szerint az ellátás nincs veszélyben, erre utal az is, hogy a kőolaj hordónkénti ára pénteken 89 dollár volt, hétfőn pedig 86, ami szerinte azt jelzi, hogy stabilak az árak. (A New York-i tőzsdén 80 dollár körül van, ki tudja, hogy a szerbek milyen árakat néznek, de ez az ár még kevésbé utal különösebb idegességre.)

Mićović úgy fogalmazott, hogy a szerb olajcég, a NIS nem képes a kielégíteni a hazai igényeket, ezért „nagyon fontos, hogy létezik az import”.

– Az árakat azon a szinten kell tartani, hogy lehetséges legyen az import. Ezekben a hónapokban szerény 20 000 tonnát importálunk Szerbiába, ami stabilitást biztosít. Korábban 50 000 vagy 60 000 tonna volt az import

– mondta a főtitkár, aki felhívta a figyelmet arra, hogy fenn kell tartani az importot, mert ha egyszer leállítják, akkor a kőolaj másik piacra kerül, és „nem lesz könnyű visszaszerezni”.

A szerb szakember hozzátette, hogy a Földközi-tenger térségében, ahonnan Szerbiát, Szlovákiát, Magyarországot és Ausztriát látják el kőolajjal és olajszármazékokkal, egyelőre van elegendő nyersolaj.

Mićović ugyanakkor nem zárta ki, hogy az orosz finomított kőolajtermékek uniós behozatalára vonatkozó tilalom február 5-i életbe lépését követően fennakadások várhatók, ezért fontos, hogy a tárolók tele legyenek, és hogy legyen elegendő tartalék a februárt következő két hónapra.

– Az olajtársaságok nem tudják teljes mértékben kezelni a készleteiket, úgy viselkednek, mintha nem is lenne válság. Mindenki igyekszik optimalizálni a készleteket, hogy ne szenvedjen veszteséget az éppen mögöttünk lévő zuhanó piacon

– magyarázta el a helyzetet a szerb olajipari szakember, aki szerint az állami készleteket nem a válság leküzdésére kell használni, azok arra szolgálnak, hogy fennakadás esetén áthidalják a helyzetet, amíg nem találnak megoldást, illetve új beszerzési forrást.

Mićović szerint fennakadások bármikor történhetnek, ezért fontos, hogy az állami tartalékok a lehető legnagyobbak legyenek, és ezáltal több teret és időt biztosítsanak az esetleges zavarok elhárítására.