Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Az ukrán elnök felrobbantaná a Barátság kőolajvezetéket, és egyéb tervei is vannak. A Washington Post beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij a négyszemközti beszélgetések során merész támadásokat vázolt fel Oroszország, illetve orosz területek ellen. Ez egy kiszivárogtatásból derült ki, amelyet a Washington Post tett közzé. Az amerikai napilap és hírportál azt írja, hogy a lehallgatások az ukrán vezető agresszív ösztöneiről árulkodnak, ami szöges ellentétben áll az Oroszország brutális támadásaival szemben sztoikus államférfiként fellépő Zelenszkijről kialakult képpel.

A dokumentumok keletkezésének körülményei

Az amerikai napilap szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal nyerte el a nyugati kormányok bizalmát, hogy nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a tőlük kapott fegyvereket oroszországi célpontok ellen veti be, vagyis csak az Ukrajna határain belül tartózkodó orosz erők ellen kívánta felhasználni őket.

A Washington Post szerint a zárt ajtók mögött azonban Ukrajna vezetője merészebb lépéseket is javasolt, ezek orosz falvak elfoglalására, vagy a Magyarországot kőolajjal ellátó Barátság vezeték felrobbantására vonatkoztak, miközben titokban nagy hatótávolságú rakéták után sóvárgott, hogy Oroszország határain belüli célpontokat támadhasson.

A cikk szerint mindez az amerikai hírszerzés titkosított dokumentumaiból derült ki, amelyek részletesen feltárják a legfelsőbb tanácsadókkal és a katonai vezetőkkel folytatott belső kommunikációk tartalmát. A dokumentumok – amelyek korábban nem kerültek nyilvánosságra – részei egy szélesebb körű kiszivárogtatásnak, amely a Discord játék- és üzenetküldő platformon keresztül történt.

A Washington Post megjegyzi, hogy a dokumentumok egy agresszív ösztönökkel rendelkező vezetőről árulkodnak, ami éles ellentétben áll a nyilvánosság előtt a nyugodt és sztoikus államférfi képét mutató politikussal, aki a hazája ellen indított brutális orosz támadásokkal küzd, Zelenszkij vonatkozásában ugyanis az látható, hogy egyes esetekben visszafogja beosztottjai ambícióit; más esetekben viszont ő az, aki kockázatos katonai akciókat javasol.

A lehallgatott tervek digitális kommunikációkból származnak, és ritka betekintést nyújtanak Zelenszkij tanácskozásaiba az orosz rakétatámadások és a háborús bűncselekmények közepette.

A Pentagon nem vitatta az anyagok hitelességét, ami egyúttal nem csak az ukrán elnök szándékáról rántja le a leplet, hanem arról is, hogy az Egyesült Államok nem csak segíti, hanem egyúttal le is hallgatja az ukrán vezetőt.

Padlóra küldené a magyar ipart

Egy január végi megbeszélés alkalmával Zelenszkij azt javasolta, hogy Ukrajna „hajtson végre csapásokat Oroszországon belül”, vagyis oroszországi célpontok ellen, és vezényeljenek ukrán szárazföldi csapatokat az „ellenséges területre”, amelyek ott meg nem nevezett orosz határ menti városokat foglalnának el.

A Washington Post azt írja, hogy ez egy szigorúan titkos feliratot viselő dokumentumban olvasható, amely szerint a cél az lenne, hogy „Kijev nagyobb befolyással rendelkezzen egy Moszkvával folytatandó esetleges tárgyalásokon”.

Egy február közepén Julija Szvridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés során Zelenszkij azt javasolta, hogy Ukrajna „robbantsa fel” a Magyarországnak kőolajat szállító, szovjet építésű Barátság-vezetéket.

– Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, és tönkre kellene tennie Orbán Viktor (magyar miniszterelnök) minden bizonnyal orosz olajra erősen épülő iparát

– olvasható a dokumentumban, amellyel kapcsolatban az amerikai hírszerzés megjegyzi, hogy Zelenszkij a beszélgetés során „kifejezte dühét Magyarországgal szemben, és ezért túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazott meg”.

Ilyen megjegyzés nem található más beszámolókkal kapcsolatban, amelyekben Zelenszkij „merész katonai akcióiról” szólnak.

– Bár Magyarország névlegesen a nyugati szövetség tagja, Orbánt széles körben Kreml-barát európai vezetőnek tartják

– jegyezte meg a Washington Post, amelynek nyilatkozott is az ukrán elnök, és „fantáziálásnak” nevezte az amerikai hírszerzés állításait, de megvédte a jogát arra, hogy hazája védelmében szokatlan taktikákat alkalmazzon.

– Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és ezt meg is tesszük. Ukrajna nem szállt meg senkit, hanem fordítva

– mondta Zelenszkij, aki szerint annyi ember halt meg, hogy tömegsírok keletkeztek, az ukrán népet pedig megkínozták, ezért biztos abban, hogy „minden trükköt be kell vetniük”.

Az amerikai napilap szerint a Fehér Ház számára különösen érzékeny téma a nagy hatótávolságú rakéták felhasználása arra, hogy Oroszországon belüli célpontokra mérjenek csapásokat, az amerikai vezetés ugyanis régóta aggódik amiatt, hogy az ukrajnai konfliktus irányíthatatlanná válik, és katasztrofális patthelyzet alakul ki a világ két legnagyobb atomhatalma, az Egyesült Államok és Oroszország között.

Volodimir Zelenszkij robbantana (Forrás: Washington Post)

Washington ugyan több milliárd dollár értékben adott korszerű fegyvereket Zelenszkijnek, Biden elnök azonban folyamatosan elutasította az ukrán vezető kérését a nagy hatótávolságú ATACMS-t (Army Tactical Missile System, az amerikai hadsereg taktikai rakétarendszerének rövidítése) biztosítására, amely közel 300 kilométerre lévő célpontok támadására is képes.

A Washington Post szerint Joe Biden a háború kezdete óta azt mondja, hogy az Egyesült Államok „nem bátorítja Ukrajnát arra, és nem teszi lehetővé számára”, hogy a határain túl is lecsapjon.

Amikor megkérdezték az ukrán elnököt a hírszerzési adatokról, amelyek szerint mérlegelte a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen, Zelenszkij azt mondta, hogy hazájában senki sem adott parancsot támadásra vagy csapásra orosz területek ellen.

Az amerikai napilap szerint nem világos, hogy az Egyesült Államok megosztotta-e a szövetséges nemzetekkel a Zelenszkij összeesküvéseiről szóló beszámolókat, de az ukrán elnök továbbra is élvezi a nyugati kormányok erős támogatását, amelyek egyre kifinomultabb fegyverekkel látják el.

Magyar-szerb olajvezeték

Ugyanakkor az sem világos, hogy Magyarország értesült-e akár amerikai, akár saját forrásból a Barátság kőolajvezeték felrobbantására vonatkozó elképzelésről, és hogy ez összefügg-e az Újvidék és Algyő közötti olajvezeték megépítésével, merthogy a vezeték akár két célt is szolgálhat a körülmények alakulásától függően.

Kapcsolódó cikk

JANAF: A horvátok legyalulnák az olcsó orosz olajból származó magyar versenyelőnyt

A mostanában a figyelem középpontjába került 128 kilométer hosszú kőolajvezeték szerb és magyar közlések szerint hivatalosan az energiabiztonságot szolgálja, amibe bármi belefér, és ami Zelenszkij nyilatkozatát követően új megvilágítást is kaphat, így az sem kizárt, hogy az ukrán elképzelések tudatában gyorsult fel az egyeztetés Magyarország és Szerbia között a vezeték ügyében.

Ha Ukrajna felrobbantaná a Barátság kőolajvezetéket, akkor ez kimondottan súlyos következményekkel járna a magyar gazdaság tekintetében és jelentős üzemanyaghiánnyal sújtaná a lakosságot, Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint „felérne egy atombombával”, amelyet a magyar gazdaságra dobnának le.

A Magyarországon felhasznált kőolaj körülbelül 90 százaléka importból származik és ennek az importnak jelenleg 58 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik az országba. A többi olajat a horvátországi Adria-vezetéken, illetve az omišalji kikötőn keresztül szerzi be az ország, ám ennek a kapacitását bővíteni kellene ahhoz, hogy Magyarország abból az irányból el tudja látni magát, arról nem is beszélve, hogy Magyarország az utóbbi időben vitába keveredett Horvátországgal az oroszországi olajszállításokat illetően.

Kapcsolódó cikk

ELNÖKI KIJELENTÉS: November 1-től Szerbia nem kap olcsó orosz kőolajat

Az Algyő és Újvidék közötti olajvezeték megépítése valójában az újvidéki és közvetve a pancsovai (Pančevo) olajfinomító bekötését jelentené a közép-európai rendszerbe, és lehetővé tenné, hogy a két ország kisegítse egymást, miután az uniós szankciók miatt Szerbia a tavalyi év vége óta nem juthat hozzá olcsó orosz kőolajhoz Horvátországon keresztül.

Dubravka Đedović szerbiai energiaügyi miniszter nemrégiben kijelentette, hogy a magyar-szerb olajvezeték megépítése által csökkenne a kőolaj szállításának összköltsége a horvátországi útvonal és az omišalji kikötő megkerülése által.

Egyelőre az sem világos, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték mennyire szolgálhatná a magyar igények kielégítését déli irányból, mert az Algyő és Újvidék közötti kapocs újabb hozzáférést biztosíthat Magyarország számára az Adria kőolajvezetékhez a Szerbián keresztül történő csatlakozás által.

Az viszont biztos, hogy minél tovább tart a háború, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az ukránok a levegőbe röpítik a Barátság kőolajvezeték Magyarország felé tartó ágát, akár egy kormányzat által támogatott akció, akár egy önbíráskodásra hajlamos személy vagy csoport által. A jelek szerint a Barátság vezeték felrobbantása már megfordult az ukrán elnök fejében, ami növelheti a „szabotázsakció” iránti vágyat az önbíráskodásra hajlamos személyek lelkében.