Connect with us

Ukrajna

ELHIBÁZOTT BÉKE: Miért ne fogadja el Ukrajna a boszniai típusú békét?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A cikk meghallgatása

A Daytoni Egyezmény működésképtelen állammá tette Boszniát. Ukrajnának ellen kell állnia a nyomásnak egy hasonlóan téves békemegállapodás elkerülése érdekében. Ezt Hamza Karčić, a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának tanára fogalmazta meg az al- Jazeera számára készült cikkében.

Az utóbbi néhány hónapban Ukrajnának sikerült bebizonyítania, hogy számos kritikusa tévedett, amikor ellenezte, hogy ellenoffenzívát indítson, és visszafoglalja területének nagy részét Oroszországtól. Ám Ukrajna katonai sikerei és Oroszország visszavonulása nem volt elegendő ahhoz, hogy meggyőzze Kijev nyugati szövetségeseit a támogatás fokozásáról. Ehelyett inkább nyomás nehezedett az ukrán kormányra, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Kremllel.

Mark Milley, az Egyesült Államok vezérkari főnöke mindenekelőtt a diplomáciai megoldást szorgalmazta, miután úgy vélte, hogy Ukrajna nem képes felszabadítani az orosz fennhatóság alatt maradt többi területét. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának többi tagja nem támogatta ugyan a béketárgyalások megkezdésére vonatkozó nyilvánvaló felszólítást, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök érezte a nyomást, és így jelezte a tárgyalásokra való nyitottságát.

A bosnyák származású professzor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy “vészharangokat hall”, úgy érzi ugyanis, hogy Ukrajna Bosznia sorsára juthat, és működésképtelen állammá válhat egy mélyen elhibázott békeszerződés következtében.

– Természetesen nem vonhatunk teljes párhuzamot Ukrajna és Bosznia- Hercegovina közé. Amikor országomat 1992-ben megtámadták, az ENSZ fegyverembargót rendelt el, ami csökkentette a védelmi képességeket. Bosznia- Hercegovina sok területet veszített, és nem tudta megállítani a népirtást.

– jegyezte meg a bosnyák professzor, aki szerint annak idején az Európai Közösség, az Európai Unió elődje és az ENSZ diplomatákat küldött, akik “a béke nyelvezetébe a burkolt megosztottság politikáját folytatták”.

– Ne álmodozzanak!

– emlékeztetett David Owen brit közvetítő szavaira Karčić. Owen ezt a bosnyákoknak mondta egy ritka őszinte pillanatában, amikor azok a nyugati katonai beavatkozásban reménykedtek.

Ukrajna ugyanakkor diplomáciai és katonai támogatást élvez a Nyugat részéről a teljes körű orosz invázió elleni védekezésben. A fegyverek szállítása nemcsak lehetővé tette Kijev számára, hogy meghiúsítsa az ország teljes megszállására vonatkozó orosz terveket, hanem sikeres ellentámadást is tudott indítani.

Ám most az ukránokat is megmagyarázhatatlan módon arra biztatják, hogy tegyék le a fegyvert, amikor előnyhöz jutottak a csatatéren, ugyanúgy, ahogy a nyugati nyomás megakasztotta a bosnyákokat a béketárgyalások megkezdése érdekében, amikor a boszniai kormányerők éppen támadásba lendültek 1995 nyarán és őszén.

Bosznia esetében az idő előtti tárgyalás miatt Szarajevó gyengébb helyzetből ült asztalhoz, a Nyugat ugyanis nem tette lehetővé a központi kormány parancsnoksága alatt álló erőknek, hogy több területet szabadítsanak fel, emiatt Szerbia és a szerb lázadó erők sokkal előnyösebb helyzetbe kerültek a tárgyalásokon, mint kellett volna.

Miután Oroszország továbbra is birtokolja a Donbász-régió nagy részét, valamint Herszon és Zaporozsje egy részét, Ukrajna ugyanolyan rossz pozícióból tárgyalhat, mint annak idején a bosnyákok.

Ha a nyugati nyomás folytatódik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanúgy nehéz választással szembesülhet, mint amilyen elé Richard Holbrooke, amerikai diplomata, és az 1995-ös daytoni béketárgyalások főtárgyalója kényszerítette Alija Izetbegović bosznia-hercegovinai (bosnyák) elnököt.

– Azt akarja, hogy tárgyaljunk az egységes boszniai államról, amelynek szükségszerűen viszonylag gyenge központi kormányzata lenne, vagy inkább hagyja, hogy Boszniát felosszuk, de ezáltal egy sokkal kisebb országot kapna szilárd irányítási lehetőséggel?

– kérdezte Holbrooke Izetbegovićot. Bosznia- Hercegovina elnöke akkor úgy döntött, hogy fenntartja az ország területi integritását. A szerb lázadók reintegrációja érdekében azonban kulcsfontosságú engedményt kellett tennie a boszniai Szerb Köztársaság nevű, rendkívül autonóm politikai egység létrehozása érdekében, amely vétójogot kapott a boszniai kormányban.

Ennek eredményeként a Bosznia egységét ellenző erők lehetőséget kaptak arra, hogy megakadályozzák a boszniai állami intézmények bármelyik végrehajtó vagy törvényalkotó törekvését. A boszniai parlament ülésétől és a törvények elfogadásától kezdve a választásokig bármikor bármit blokkolhatnak ezek az erők, a vétójogok pedig lényegében azt jelentik, hogy a konfliktust egyre inkább szító szecesszionisták alááshatják az ország működését és stabilitását.

Ha Zelenszkij most beleegyezne a béketárgyalásokba, hasonló választás előtt állna: vagy átengedi Ukrajna bizonyos területét Oroszországnak, vagy elfogadja a Kremlhez lojális autonóm régiók kialakítását.

Az ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy felszabadítja a megszállt területeket, egyebek között a Krím-félszigetet is, de ha kompromisszumot köt Ukrajna területi integritásával kapcsolatban, az aláásná otthoni pozícióját, és gyengítené erőinek a morálját. Ez egyúttal Ukrajna egész nemzetközileg elismert területét is vita tárgyává tenné – nem csak az Oroszország által jelenleg elfoglalt területeket – ami pedig soha nem lenne garancia arra, hogy az ország biztonságban legyen a jövőbeni inváziókkal vagy területi követelésekkel szemben.

Ha Zelenszkijt arra kényszerítenék, hogy engedélyezze az autonómiát Keleten, akkor azt kockáztatja meg, hogy egy boszniai Szerb Köztársaság-típusú entitás jön létre. Ezzel gyakorlatilag beleszólást adna az oroszbarát lázadóknak Ukrajna kormányzásába, esetleg a boszniai Szerb Köztársaságéhoz hasonló vétójog révén, ami az országot olyan működésképtelenné tenné, mint amilyen Bosznia. Ez pedig nemcsak lassítaná az ország fejlődését, hanem az EU-ba és a NATO-ba történő integrációját is akadályozná.

Ukrajna tanulhat a boszniai tapasztalatokból, hogy ne kövesse el ugyanazokat a hibákat.

Ellen kellene állni a nyomásnak, hogy mielőbb belépjenek a béketárgyalásokba. Az ukrán elnök PR- és lobbiapparátusa már most is nagyszerű munkát végez, amit folytatni kell. De a legjobb PR – ami a nyugati társadalmakra jellemző háborús fáradtság ellenszere is -a katonai siker, amint azt a nyári offenzíva is bizonyítja.

Ukrajnának fokoznia kell erőfeszítéseit a harctéri helyzet megváltoztatása érdekében. Bár az oroszág teljes felszabadítása a harcok által valószínűleg nem lehetséges, de az orosz megszállók elleni elég nagy és kellően meggyőző győzelem sokkal erősebb pozíciókat biztosítana ahhoz, hogy követelje Oroszország teljes kivonulását és megvédje területi integritását.

A tárgyalóasztalnál a harctéren kialakult helyzet a legfontosabb tényező a békés megoldás kialakítása szempontjából. Bosznia esetében meghatározta a boszniai Szerb Köztársaság határait, és lehetővé tette számára, hogy uralkodjon a bosnyák muszlimoktól etnikailag megtisztított területek felett. Kijevnek és a Nyugatnak nem szabad megengednie, hogy ez megismétlődjön Ukrajnában.

A hamis béke mélyen működésképtelenné tette Bosznia- Hercegovinát, és aláásta a biztonságát és fejlődését. Ezt Oroszország örömmel használta ki, hiszen a boszniai Szerb Köztársaság vezetése által helyi ügyfelet szerzett, így képes aláásni a Balkán és Európa egészének stabilitását. Zelenszkij jól teszi, ha emlékezteti nyugati partnereit erre a precedensre, és felszólítja őket, hogy ne támasszanak értelmetlen követeléseket a korai béketárgyalások érdekében.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava