Connect with us

Ukrajna

ELHIBÁZOTT BÉKE: Miért ne fogadja el Ukrajna a boszniai típusú békét?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bosnia style peace gigapixel art scale
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

A Daytoni Egyezmény működésképtelen állammá tette Boszniát. Ukrajnának ellen kell állnia a nyomásnak egy hasonlóan téves békemegállapodás elkerülése érdekében. Ezt Hamza Karčić, a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának tanára fogalmazta meg az al- Jazeera számára készült cikkében.

Az utóbbi néhány hónapban Ukrajnának sikerült bebizonyítania, hogy számos kritikusa tévedett, amikor ellenezte, hogy ellenoffenzívát indítson, és visszafoglalja területének nagy részét Oroszországtól. Ám Ukrajna katonai sikerei és Oroszország visszavonulása nem volt elegendő ahhoz, hogy meggyőzze Kijev nyugati szövetségeseit a támogatás fokozásáról. Ehelyett inkább nyomás nehezedett az ukrán kormányra, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a Kremllel.

Mark Milley, az Egyesült Államok vezérkari főnöke mindenekelőtt a diplomáciai megoldást szorgalmazta, miután úgy vélte, hogy Ukrajna nem képes felszabadítani az orosz fennhatóság alatt maradt többi területét. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának többi tagja nem támogatta ugyan a béketárgyalások megkezdésére vonatkozó nyilvánvaló felszólítást, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök érezte a nyomást, és így jelezte a tárgyalásokra való nyitottságát.

A bosnyák származású professzor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „vészharangokat hall”, úgy érzi ugyanis, hogy Ukrajna Bosznia sorsára juthat, és működésképtelen állammá válhat egy mélyen elhibázott békeszerződés következtében.

– Természetesen nem vonhatunk teljes párhuzamot Ukrajna és Bosznia- Hercegovina közé. Amikor országomat 1992-ben megtámadták, az ENSZ fegyverembargót rendelt el, ami csökkentette a védelmi képességeket. Bosznia- Hercegovina sok területet veszített, és nem tudta megállítani a népirtást.

– jegyezte meg a bosnyák professzor, aki szerint annak idején az Európai Közösség, az Európai Unió elődje és az ENSZ diplomatákat küldött, akik „a béke nyelvezetébe a burkolt megosztottság politikáját folytatták”.

– Ne álmodozzanak!

– emlékeztetett David Owen brit közvetítő szavaira Karčić. Owen ezt a bosnyákoknak mondta egy ritka őszinte pillanatában, amikor azok a nyugati katonai beavatkozásban reménykedtek.

Ukrajna ugyanakkor diplomáciai és katonai támogatást élvez a Nyugat részéről a teljes körű orosz invázió elleni védekezésben. A fegyverek szállítása nemcsak lehetővé tette Kijev számára, hogy meghiúsítsa az ország teljes megszállására vonatkozó orosz terveket, hanem sikeres ellentámadást is tudott indítani.

Ám most az ukránokat is megmagyarázhatatlan módon arra biztatják, hogy tegyék le a fegyvert, amikor előnyhöz jutottak a csatatéren, ugyanúgy, ahogy a nyugati nyomás megakasztotta a bosnyákokat a béketárgyalások megkezdése érdekében, amikor a boszniai kormányerők éppen támadásba lendültek 1995 nyarán és őszén.

Bosznia esetében az idő előtti tárgyalás miatt Szarajevó gyengébb helyzetből ült asztalhoz, a Nyugat ugyanis nem tette lehetővé a központi kormány parancsnoksága alatt álló erőknek, hogy több területet szabadítsanak fel, emiatt Szerbia és a lázadó erők sokkal előnyösebb helyzetbe kerültek a tárgyalásokon, mint kellett volna.

Miután Oroszország továbbra is birtokolja a Donbász-régió nagy részét, valamint Herszon és Zaporozsje egy részét, Ukrajna ugyanolyan rossz pozícióból tárgyalhat, mint annak idején a bosnyákok.

Ha a nyugati nyomás folytatódik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanúgy nehéz választással szembesülhet, mint amilyen elé Richard Holbrooke, amerikai diplomata, és az 1995-ös daytoni béketárgyalások főtárgyalója kényszerítette Alija Izetbegović bosznia-hercegovinai (bosnyák) elnököt.

– Azt akarja, hogy tárgyaljunk az egységes boszniai államról, amelynek szükségszerűen viszonylag gyenge központi kormányzata lenne, vagy inkább hagyja, hogy Boszniát felosszuk, de ezáltal egy sokkal kisebb országot kapna szilárd irányítási lehetőséggel?

– kérdezte Holbrooke Izetbegovićot. Bosznia- Hercegovina elnöke akkor úgy döntött, hogy fenntartja az ország területi integritását. A szerb lázadók reintegrációja érdekében azonban kulcsfontosságú engedményt kellett tennie a boszniai Szerb Köztársaság nevű, rendkívül autonóm politikai egység létrehozása érdekében, amely vétójogot kapott a boszniai kormányban.

Ennek eredményeként a Bosznia egységét ellenző erők lehetőséget kaptak arra, hogy megakadályozzák a boszniai állami intézmények bármelyik végrehajtó vagy törvényalkotó törekvését. A boszniai parlament ülésétől és a törvények elfogadásától kezdve a választásokig bármikor bármit blokkolhatnak ezek az erők, a vétójogok pedig lényegében azt jelentik, hogy a konfliktust egyre inkább szító szecesszionisták alááshatják az ország működését és stabilitását.

Ha Zelenszkij most beleegyezne a béketárgyalásokba, hasonló választás előtt állna: vagy átengedi Ukrajna bizonyos területét Oroszországnak, vagy elfogadja a Kremlhez lojális autonóm régiók kialakítását.

Az ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy felszabadítja a megszállt területeket, egyebek között a Krím-félszigetet is, de ha kompromisszumot köt Ukrajna területi integritásával kapcsolatban, az aláásná otthoni pozícióját, és gyengítené erőinek a morálját. Ez egyúttal Ukrajna egész nemzetközileg elismert területét is vita tárgyává tenné – nem csak az Oroszország által jelenleg elfoglalt területeket – ami pedig soha nem lenne garancia arra, hogy az ország biztonságban legyen a jövőbeni inváziókkal vagy területi követelésekkel szemben.

Ha Zelenszkijt arra kényszerítenék, hogy engedélyezze az autonómiát Keleten, akkor azt kockáztatja meg, hogy egy boszniai Szerb Köztársaság-típusú entitás jön létre. Ezzel gyakorlatilag beleszólást adna az oroszbarát lázadóknak Ukrajna kormányzásába, esetleg a boszniai Szerb Köztársaságéhoz hasonló vétójog révén, ami az országot olyan működésképtelenné tenné, mint amilyen Bosznia. Ez pedig nemcsak lassítaná az ország fejlődését, hanem az EU-ba és a NATO-ba történő integrációját is akadályozná.

Ukrajna tanulhat a boszniai tapasztalatokból, hogy ne kövesse el ugyanazokat a hibákat.

Ellen kellene állni a nyomásnak, hogy mielőbb belépjenek a béketárgyalásokba. Az ukrán elnök PR- és lobbiapparátusa már most is nagyszerű munkát végez, amit folytatni kell. De a legjobb PR – ami a nyugati társadalmakra jellemző háborús fáradtság ellenszere is -a katonai siker, amint azt a nyári offenzíva is bizonyítja.

Ukrajnának fokoznia kell erőfeszítéseit a harctéri helyzet megváltoztatása érdekében. Bár az oroszág teljes felszabadítása a harcok által valószínűleg nem lehetséges, de az orosz megszállók elleni elég nagy és kellően meggyőző győzelem sokkal erősebb pozíciókat biztosítana ahhoz, hogy követelje Oroszország teljes kivonulását és megvédje területi integritását.

A tárgyalóasztalnál a harctéren kialakult helyzet a legfontosabb tényező a békés megoldás kialakítása szempontjából. Bosznia esetében meghatározta a boszniai Szerb Köztársaság határait, és lehetővé tette számára, hogy uralkodjon a bosnyák muszlimoktól etnikailag megtisztított területek felett. Kijevnek és a Nyugatnak nem szabad megengednie, hogy ez megismétlődjön Ukrajnában.

A hamis béke mélyen működésképtelenné tette Bosznia- Hercegovinát, és aláásta a biztonságát és fejlődését. Ezt Oroszország örömmel használta ki, hiszen a boszniai Szerb Köztársaság vezetése által helyi ügyfelet szerzett, így képes aláásni a Balkán és Európa egészének stabilitását. Zelenszkij jól teszi, ha emlékezteti nyugati partnereit erre a precedensre, és felszólítja őket, hogy ne támasszanak értelmetlen követeléseket a korai béketárgyalások érdekében.

Ukrajna

Az ukrán elnök a Barátság olajvezeték felrobbantásával padlóra küldené a magyar ipart?!

Közzététel:

a megjelenés dátuma

vezeték
TÁMOGATJA ÉS LEHALLGATJA: Az amerikai elnök - aki nemrég járt Kijevben - nemcsak támogatja, hanem lehallgatja is az ukrán államfőt (Forrás: Twitter, Volodimir Zelenszkij)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Az ukrán elnök felrobbantaná a Barátság kőolajvezetéket, és egyéb tervei is . A Washington Post beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij a négyszemközti beszélgetések során merész támadásokat vázolt fel Oroszország, illetve orosz területek ellen. Ez egy kiszivárogtatásból derült ki, amelyet a Washington Post tett közzé. Az amerikai napilap és hírportál azt írja, hogy a lehallgatások az ukrán vezető agresszív ösztöneiről árulkodnak, ami szöges ellentétben áll az Oroszország brutális támadásaival szemben sztoikus államférfiként fellépő Zelenszkijről kialakult képpel.

A dokumentumok keletkezésének körülményei

Az amerikai napilap szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal nyerte el a nyugati kormányok bizalmát, hogy nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a tőlük kapott fegyvereket oroszországi célpontok ellen veti be, vagyis csak az Ukrajna határain belül tartózkodó orosz erők ellen kívánta felhasználni őket.

A Washington Post szerint a zárt ajtók mögött azonban Ukrajna vezetője merészebb lépéseket is javasolt, ezek orosz falvak elfoglalására, vagy a Magyarországot kőolajjal ellátó Barátság vezeték felrobbantására vonatkoztak, miközben titokban nagy hatótávolságú rakéták után sóvárgott, hogy Oroszország határain belüli célpontokat támadhasson.

A cikk szerint mindez az amerikai hírszerzés titkosított dokumentumaiból derült ki, amelyek részletesen feltárják a legfelsőbb tanácsadókkal és a katonai vezetőkkel folytatott belső kommunikációk tartalmát. A dokumentumok – amelyek korábban nem kerültek nyilvánosságra – részei egy szélesebb körű kiszivárogtatásnak, amely a Discord játék- és üzenetküldő platformon keresztül történt.

A Washington Post megjegyzi, hogy a dokumentumok egy agresszív ösztönökkel rendelkező vezetőről árulkodnak, ami éles ellentétben áll a nyilvánosság előtt a nyugodt és sztoikus államférfi képét mutató politikussal, aki a hazája ellen indított brutális orosz támadásokkal küzd, Zelenszkij vonatkozásában ugyanis az látható, hogy egyes esetekben visszafogja beosztottjai ambícióit; más esetekben viszont ő az, aki kockázatos katonai akciókat javasol.

A lehallgatott tervek digitális kommunikációkból származnak, és ritka betekintést nyújtanak Zelenszkij tanácskozásaiba az orosz rakétatámadások és a háborús bűncselekmények közepette.

A Pentagon nem vitatta az anyagok hitelességét, ami egyúttal nem csak az ukrán elnök szándékáról rántja le a leplet, hanem arról is, hogy az Egyesült Államok nem csak segíti, hanem egyúttal le is hallgatja az ukrán vezetőt.

Padlóra küldené a magyar ipart

Egy január végi megbeszélés alkalmával Zelenszkij azt javasolta, hogy Ukrajna „hajtson végre csapásokat Oroszországon belül”, vagyis oroszországi célpontok ellen, és vezényeljenek ukrán szárazföldi csapatokat az „ellenséges területre”, amelyek ott meg nem nevezett orosz határ menti városokat foglalnának el.

A Washington Post azt írja, hogy ez egy szigorúan titkos feliratot viselő dokumentumban olvasható, amely szerint a cél az lenne, hogy „Kijev nagyobb befolyással rendelkezzen egy Moszkvával folytatandó esetleges tárgyalásokon”.

Egy február közepén Julija Szvridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés során Zelenszkij azt javasolta, hogy Ukrajna „robbantsa fel” a Magyarországnak kőolajat szállító, szovjet építésű Barátság-vezetéket.

– Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, és tönkre kellene tennie Orbán Viktor (magyar miniszterelnök) minden bizonnyal orosz olajra erősen épülő iparát

– olvasható a dokumentumban, amellyel kapcsolatban az amerikai hírszerzés megjegyzi, hogy Zelenszkij a beszélgetés során „kifejezte dühét Magyarországgal szemben, és ezért túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazott meg”.

Ilyen megjegyzés nem található más beszámolókkal kapcsolatban, amelyekben Zelenszkij „merész katonai akcióiról” szólnak.

– Bár Magyarország névlegesen a nyugati szövetség tagja, Orbánt széles körben Kreml-barát európai vezetőnek tartják

– jegyezte meg a Washington Post, amelynek nyilatkozott is az ukrán elnök, és „fantáziálásnak” nevezte az amerikai hírszerzés állításait, de megvédte a jogát arra, hogy hazája védelmében szokatlan taktikákat alkalmazzon.

– Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és ezt meg is tesszük. Ukrajna nem szállt meg senkit, hanem fordítva

– mondta Zelenszkij, aki szerint annyi ember halt meg, hogy tömegsírok keletkeztek, az ukrán népet pedig megkínozták, ezért biztos abban, hogy „minden trükköt be kell vetniük”.

Az amerikai napilap szerint a Fehér Ház számára különösen érzékeny téma a nagy hatótávolságú rakéták felhasználása arra, hogy Oroszországon belüli célpontokra mérjenek csapásokat, az amerikai vezetés ugyanis régóta aggódik amiatt, hogy az ukrajnai konfliktus irányíthatatlanná válik, és katasztrofális patthelyzet alakul ki a világ két legnagyobb atomhatalma, az Egyesült Államok és Oroszország között.

vezeték

Volodimir Zelenszkij robbantana (Forrás: Washington Post)

Washington ugyan több milliárd dollár értékben adott korszerű fegyvereket Zelenszkijnek, Biden elnök azonban folyamatosan elutasította az ukrán vezető kérését a nagy hatótávolságú ATACMS-t (Army Tactical Missile System, az amerikai hadsereg taktikai rakétarendszerének rövidítése) biztosítására, amely közel 300 kilométerre lévő célpontok támadására is képes.

A Washington Post szerint Joe Biden a háború kezdete óta azt mondja, hogy az Egyesült Államok „nem bátorítja Ukrajnát arra, és nem teszi lehetővé számára”, hogy a határain túl is lecsapjon.

Amikor megkérdezték az ukrán elnököt a hírszerzési adatokról, amelyek szerint mérlegelte a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen, Zelenszkij azt mondta, hogy hazájában senki sem adott parancsot támadásra vagy csapásra orosz területek ellen.

Az amerikai napilap szerint nem világos, hogy az Egyesült Államok megosztotta-e a szövetséges nemzetekkel a Zelenszkij összeesküvéseiről szóló beszámolókat, de az ukrán elnök továbbra is élvezi a nyugati kormányok erős támogatását, amelyek egyre kifinomultabb fegyverekkel látják el.

Magyar-szerb olajvezeték

Ugyanakkor az sem világos, hogy Magyarország értesült-e akár amerikai, akár saját forrásból a Barátság kőolajvezeték felrobbantására vonatkozó elképzelésről, és hogy ez összefügg-e az Újvidék és Algyő közötti olajvezeték megépítésével, merthogy a vezeték akár két célt is szolgálhat a körülmények alakulásától függően.

A mostanában a figyelem középpontjába került 128 kilométer hosszú kőolajvezeték szerb és magyar közlések szerint hivatalosan az energiabiztonságot szolgálja, amibe bármi belefér, és ami Zelenszkij nyilatkozatát követően új megvilágítást is kaphat, így az sem kizárt, hogy az ukrán elképzelések tudatában gyorsult fel az egyeztetés Magyarország és Szerbia között a vezeték ügyében.

Ha Ukrajna felrobbantaná a Barátság kőolajvezetéket, akkor ez kimondottan súlyos következményekkel járna a magyar gazdaság tekintetében és jelentős üzemanyaghiánnyal sújtaná a lakosságot, Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint „felérne egy atombombával”, amelyet a magyar gazdaságra dobnának le.

A Magyarországon felhasznált kőolaj körülbelül 90 százaléka importból származik és ennek az importnak jelenleg 58 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik az országba. A többi olajat a horvátországi Adria-vezetéken, illetve az omišalji kikötőn keresztül szerzi be az ország, ám ennek a kapacitását bővíteni kellene ahhoz, hogy Magyarország abból az irányból el tudja látni magát, arról nem is beszélve, hogy Magyarország az utóbbi időben vitába keveredett Horvátországgal az oroszországi olajszállításokat illetően.

Az Algyő és Újvidék közötti olajvezeték megépítése valójában az újvidéki és közvetve a pancsovai (Pančevo) olajfinomító bekötését jelentené a közép-európai rendszerbe, és lehetővé tenné, hogy a két ország kisegítse egymást, miután az uniós szankciók miatt Szerbia a tavalyi év vége óta nem juthat hozzá olcsó orosz kőolajhoz Horvátországon keresztül.

Dubravka Đedović szerbiai energiaügyi miniszter nemrégiben kijelentette, hogy a magyar-szerb olajvezeték megépítése által csökkenne a kőolaj szállításának összköltsége a horvátországi útvonal és az omišalji kikötő megkerülése által.

Egyelőre az sem világos, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték mennyire szolgálhatná a magyar igények kielégítését déli irányból, mert az Algyő és Újvidék közötti kapocs újabb hozzáférést biztosíthat Magyarország számára az Adria kőolajvezetékhez a Szerbián keresztül történő csatlakozás által.

Az viszont biztos, hogy minél tovább tart a háború, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az ukránok a levegőbe röpítik a Barátság kőolajvezeték Magyarország felé tartó ágát, akár egy kormányzat által támogatott akció, akár egy önbíráskodásra hajlamos személy vagy csoport által. A jelek szerint a Barátság vezeték felrobbantása már megfordult az ukrán elnök fejében, ami növelheti a „szabotázsakció” iránti vágyat az önbíráskodásra hajlamos személyek lelkében.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava