Koszovó
KURTIT HIBÁZTATJÁK: Nem nőttek fel a feladathoz, ezúttal sem oldották meg a koszovói kérdést

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után, hogy Aleksandar Vučić elfogadta, Albin Kurti viszont elutasította az unió által előterjesztett javaslatot, amellyel áthidalható lett volna a mostanra kialakult „kockázatos helyzet”, amely várhatóan holnap (november 22-én) még kockázatosabb lesz, miután a koszovói (albán) kormány az egynapos halasztást követően valószínűleg már bünteti azokat a koszovói szerbeket, akik Szerbiában regisztrált gépkocsikkal közlekednek. Egy ilyen kaland 150 euróba kerül. Itt két kérdés merül fel, az egyik, hogy a szerb állam állja-e cehet, vagyis kifizeti-e a megbírságolt szerbek helyett a 150 eurót, illetve hogy az amerikaiak miként viszonyulnak Kurti önfejűségéhez?
Borrell dörgedelmes kívánsága
Josep Borrell uniós főképviselő a sorozatos brüsszeli találkozók után azt mondta, hogy a „hosszú órákig tartó vita során a két fél nem értett egyet a helyzet megoldásával kapcsolatban”, vagyis hiába tárgyaltak nyolc órán keresztül, semmi eredménye sincs.
Az uniós külügyér szerint a következő napokban „a tárgyalások kudarcát követően jelentős a felelősség a helyszínen esetlegesen eluralkodó eszkalációt és erőszakot illetően”, amiből az szüremlik ki, hogy Brüsszelben némileg tartanak a helyzet elfajulásától, nyilván nem ok nélkül.
Kapcsolódó cikk
– mondta Borrell, aki így személyesen is megtapasztalhatta, hogy meddig terjed az Európai Unió befolyása a Balkánon, főleg ha a háttérben ott pislog Sam bácsi.
Miután nem született megállapodás, Borrell felszólította Szerbiát és Koszovót az uniós javasoltak végrehajtására, vagyis azt várja a szemben álló felektől, hogy önként (és dalolva) hajtsák végre, amihez egyébként nem adták az aláírásukat.
– fogalmazta meg az uniós elvárásokat Borrell. Brüsszel tehát azt szeretné, hogy Koszovó álljon el a fent említett 150 eurós bírság kirovásáról, a harmadik szakaszban – jövő tavasszal – pedig ne kezdje meg az átregisztrálást elutasító szerbek járműveinek elkobzását.
A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hozzátette, hogy a kudarccal végződött tárgyalásokról tájékoztatja az EU-tagállamokat, akiknek beszél „a különböző felek magatartásáról és a nemzetközi jogi kötelezettségek elmulasztásáról, ami különösen Koszovóra vonatkozik”.
Kapcsolódó cikk
– mondta Borell, aki azzal bizonyára nem számolt – amiről a BALK-on már írtunk – hogy a koszovói és a szerbiai albánok legszívesebben az Egyesült Államokhoz csatlakoznának, és nem az Európai Unióhoz, de hát ennek a realitása egyenlő a nullával.
Aligha valószínű viszont, hogy Borrell „dörgedelmes kívánságának” bármelyik fél is sietne eleget tenni, bár Szerbia jelentősebb mértékben kötődik az Európai Unióhoz, mint Koszovó, viszont a szerbek sem teljesítik az uniós elvárásokat, vagyis soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, így az ő esélyük is nulla felé konvergál, ami nem az amerikai, hanem az európai csatlakozást illeti. Ezek a realitások, a többi csak politika.
Most és soha
A sikertelen brüsszeli találkozóról visszatérve a szerb államfő köszönetet mondott az uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőnek, aki szerinte „korrektül viselkedett”, és egyúttal azt üzente a koszovói testvéreknek, hogy bármit is tesznek, a tiltakozó akciók „nem lehetnek erőszakosak”.
Aleksandar Vučić nem tudta megmondani, hogy mikor tartják a következő találkozót a pristinai kormány képviselőivel, merthogy láthatóan egyre kevesebb értelme van bármiről is tárgyalni, amikor végképp megmerevedtek az álláspontok.
– jelentette ki Vučić, a gyengébbek és a szélsőjobb kedvéért pedig sokadik + ∞ alkalommal megismételte, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért, hogy ne a szerbek legyenek a bűnösök. Ezt követően „érzelmi húrokat” kezdett pengetni:
– mondta a szerb államfő, aki még hozzátette, hogy nem beszélhet győzelemről, amikor tudja, hogy Koszovóban (szerb szóhasználattal Koszovó és Metóhiában) ma este senki sem alszik nyugodtan.
Kurti vádaskodik
A találkozót követően Albin Kurti azt mondta a médiának, hogy számára azért nem fogadható el az Európai Unió által felkínált javaslat, mert ahhoz nem csatolták hozzá, aminek a megtárgyalására odahívták őket.
A koszovói (albán) miniszterelnök itt elővette az általa szintén unalomig ismételgetett mantrát a végleges megállapodásról és a kapcsolatok teljes rendezéséről, ami a Kurti-féle konstellációban természetesen tartalmazza a önhatalmúlag kikiáltott Koszovó elismerésérsét is.
– sírta el Kurti, aki azzal vádolta meg az uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőt, értsd Borrellt, hogy „lemondott a 2023. márciusi határidőről, valamint a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló uniós javaslatról.
Kurti egyúttal azzal nyugtatott meg mindenkit, hogy készen áll a tárgyalások folytatására a végleges megállapodás érdekében, de hozzátette, hogy „nem lehetnek felelőtlenek, és nem hagyhatják kezeletlenül az aktuális problémákat sem”, jelentsen ez bármit is.
Egyúttal pedig fájlalta, hogy „nem tudtak állami vezetőkké válni, mert csak a rendszámtáblákkal foglalkoztak, és nem a kapcsolatok normalizálásáról tárgyaltak”. Őszintén szólva, ezt sokan sajnálják, viszont kevesen vannak, akik ilyen jellegű fejlődésben hisznek egyik vagy másik, ne adj Isten, mindkét oldal részéről – ezért a következő mondatot nem tekintjük önkritikának, hanem inkább a felelősség áttolásának.
– fogalmazott Kurti, aki ugyanúgy a saját mantráját mondogatja, mint Aleksandar Vučić, és ezek után nem is csoda, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak is meg kellett szólalnia, aki maga is beszélt Borrellel, és sajnálattal vette tudomásul, hogy nem sikerült megoldani a rendszámtáblákkal kapcsolatos vitát.
Ezek után azon sem kell meglepődünk, hogy Stoltenbergnek is van egy mantrája, amely úgy szól, hogy „az eszkalációt el kell kerülni”.

Koszovó
Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára

A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.
Az amerikaiakkal közösen
Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki

A Kosovo Security Force logója
A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.
Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.
Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.
– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.
Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.
A gjakovai repülőtér újjáépítése
A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.
Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.
Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.

A djakovai reptér elhelyezkedése
A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.
A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.
A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.
A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.
Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.
Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
-
Oroszország3 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is