Connect with us

Koszovó

KURTIT HIBÁZTATJÁK: Nem nőttek fel a feladathoz, ezúttal sem oldották meg a koszovói kérdést

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

kurti borrell vucic
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után, hogy Aleksandar Vučić elfogadta, Albin Kurti viszont elutasította az unió által előterjesztett javaslatot, amellyel áthidalható lett volna a mostanra kialakult “kockázatos helyzet”, amely várhatóan holnap (november 22-én) még kockázatosabb lesz, miután a koszovói (albán) kormány az egynapos halasztást követően valószínűleg már bünteti azokat a koszovói szerbeket, akik Szerbiában regisztrált gépkocsikkal közlekednek. Egy ilyen kaland 150 euróba kerül. Itt két kérdés merül fel, az egyik, hogy a szerb állam állja-e cehet, vagyis kifizeti-e a megbírságolt szerbek helyett a 150 eurót, illetve hogy az amerikaiak miként viszonyulnak Kurti önfejűségéhez?

Borrell dörgedelmes kívánsága

Josep Borrell uniós főképviselő a sorozatos brüsszeli találkozók után azt mondta, hogy a “hosszú órákig tartó vita során a két fél nem értett egyet a helyzet megoldásával kapcsolatban”, vagyis hiába tárgyaltak nyolc órán keresztül, semmi eredménye sincs.

Az uniós külügyér szerint a következő napokban “a tárgyalások kudarcát követően jelentős a felelősség a helyszínen esetlegesen eluralkodó eszkalációt és erőszakot illetően”, amiből az szüremlik ki, hogy Brüsszelben némileg tartanak a helyzet elfajulásától, nyilván nem ok nélkül.

– Az átláthatóság kedvéért azt kell mondanom, hogy olyan javaslatot terjesztettünk elő, amellyel elkerülhető lett volna a kockázatos helyzet, amelyet Vučić elnök elfogadott, Kurti miniszterelnök viszont nem

– mondta Borrell, aki így személyesen is megtapasztalhatta, hogy meddig terjed az Európai Unió befolyása a Balkánon, főleg ha a háttérben ott pislog Sam bácsi.

Miután nem született megállapodás, Borrell felszólította Szerbiát és Koszovót az uniós javasoltak végrehajtására, vagyis azt várja a szemben álló felektől, hogy önként (és dalolva) hajtsák végre, amihez egyébként nem adták az aláírásukat.

– Először is azt várom, hogy Koszovó haladéktalanul függessze fel a járművek átregisztrálásával kapcsolatos további intézkedéseket Észak- Koszovóban, Szerbia pedig mondjon le a koszovói városok megnevezésével ellátott új rendszámok, köztük a KM (Kosovska Mitrovica) táblák további kiadásáról

– fogalmazta meg az uniós elvárásokat Borrell. Brüsszel tehát azt szeretné, hogy Koszovó álljon el a fent említett 150 eurós bírság kirovásáról, a harmadik szakaszban – jövő tavasszal – pedig ne kezdje meg az átregisztrálást elutasító szerbek járműveinek elkobzását.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hozzátette, hogy a kudarccal végződött tárgyalásokról tájékoztatja az EU-tagállamokat, akiknek beszél “a különböző felek magatartásáról és a nemzetközi jogi kötelezettségek elmulasztásáról, ami különösen Koszovóra vonatkozik”.

– Ha az Európai Unióhoz való csatlakozás a végső céljuk, akkor elvárjuk, hogy ennek megfelelően járjanak el

– mondta Borell, aki azzal bizonyára nem számolt – amiről a BALK-on már írtunk – hogy a koszovói és a szerbiai albánok legszívesebben az Egyesült Államokhoz csatlakoznának, és nem az Európai Unióhoz, de hát ennek a realitása egyenlő a nullával.

Aligha valószínű viszont, hogy Borrell “dörgedelmes kívánságának” bármelyik fél is sietne eleget tenni, bár Szerbia jelentősebb mértékben kötődik az Európai Unióhoz, mint Koszovó, viszont a szerbek sem teljesítik az uniós elvárásokat, vagyis soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, így az ő esélyük is nulla felé konvergál, ami nem az amerikai, hanem az európai csatlakozást illeti. Ezek a realitások, a többi csak politika.

Most és soha

A sikertelen brüsszeli találkozóról visszatérve a szerb államfő köszönetet mondott az uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőnek, aki szerinte “korrektül viselkedett”, és egyúttal azt üzente a koszovói testvéreknek, hogy bármit is tesznek, a tiltakozó akciók “nem lehetnek erőszakosak”.

Aleksandar Vučić nem tudta megmondani, hogy mikor tartják a következő találkozót a pristinai kormány képviselőivel, merthogy láthatóan egyre kevesebb értelme van bármiről is tárgyalni, amikor végképp megmerevedtek az álláspontok.

– Ha egy ilyen dologban nem tudunk megegyezni… Miről tárgyaljunk? Koszovó elismeréséről? Az nem a mi politikánk. Számunkra semmi sem fontosabb, mint a béke megőrzése

– jelentette ki Vučić, a gyengébbek és a szélsőjobb kedvéért pedig sokadik + ∞ alkalommal megismételte, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért, hogy ne a szerbek legyenek a bűnösök. Ezt követően “érzelmi húrokat” kezdett pengetni:

– Nem érzem győzelemnek, ami történt, mert a győzelem számomra más. Győzelem, ha tudom, hogy minden anya és minden gyermek nyugodtan alszik el. A szerb és albán gyerekek egyaránt. Számomra a győzelmet a kompromisszum jelenti, számomra a győzelem a tartós béke

– mondta a szerb államfő, aki még hozzátette, hogy nem beszélhet győzelemről, amikor tudja, hogy Koszovóban (szerb szóhasználattal Koszovó és Metóhiában) ma este senki sem alszik nyugodtan.

Kurti vádaskodik

A találkozót követően Albin Kurti azt mondta a médiának, hogy számára azért nem fogadható el az Európai Unió által felkínált javaslat, mert ahhoz nem csatolták hozzá, aminek a megtárgyalására odahívták őket.

A koszovói (albán) miniszterelnök itt elővette az általa szintén unalomig ismételgetett mantrát a végleges megállapodásról és a kapcsolatok teljes rendezéséről, ami a Kurti-féle konstellációban természetesen tartalmazza a önhatalmúlag kikiáltott Koszovó elismerésérsét is.

– Borrell és Lajčák javaslatában 2023 márciusa volt a határidő a végső megállapodásra

– sírta el Kurti, aki azzal vádolta meg az uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőt, értsd Borrellt, hogy “lemondott a 2023. márciusi határidőről, valamint a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló uniós javaslatról.

Kurti egyúttal azzal nyugtatott meg mindenkit, hogy készen áll a tárgyalások folytatására a végleges megállapodás érdekében, de hozzátette, hogy “nem lehetnek felelőtlenek, és nem hagyhatják kezeletlenül az aktuális problémákat sem”, jelentsen ez bármit is.

Egyúttal pedig fájlalta, hogy “nem tudtak állami vezetőkké válni, mert csak a rendszámtáblákkal foglalkoztak, és nem a kapcsolatok normalizálásáról tárgyaltak”. Őszintén szólva, ezt sokan sajnálják, viszont kevesen vannak, akik ilyen jellegű fejlődésben hisznek egyik vagy másik, ne adj Isten, mindkét oldal részéről – ezért a következő mondatot nem tekintjük önkritikának, hanem inkább a felelősség áttolásának.

– Ezért vagyunk most abban a helyzetben, amelyben vagyunk, de remélem, hogy az Európai Unió megtalálja az erőt ahhoz, hogy alátámassza saját javaslatát a kapcsolatok normalizálására

– fogalmazott Kurti, aki ugyanúgy a saját mantráját mondogatja, mint Aleksandar Vučić, és ezek után nem is csoda, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak is meg kellett szólalnia, aki maga is beszélt Borrellel, és sajnálattal vette tudomásul, hogy nem sikerült megoldani a rendszámtáblákkal kapcsolatos vitát.

Ezek után azon sem kell meglepődünk, hogy Stoltenbergnek is van egy mantrája, amely úgy szól, hogy “az eszkalációt el kell kerülni”.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

A szerb külügyminiszter is azt akarja, hogy KFOR-erők menjenek Koszovó északi részébe

Közzététel:

a megjelenés dátuma

KFOR
A szerb külügyminiszter azt kérdezte a szerb állami televízió egyik műsorában, hogy a koszovói rendőrség melyik nemzetközi megállapodás alapján tartózkodik az északi szerb területeken, merthogy ezt sem az ENSZ BT 1244-es határozata, sem a brüsszeli megállapodások nem teszik lehetővé (Forrás: Screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Ivica Dačić szerb külügyminiszter azt mondta, nem tudja, hogy a koszovói rendőrminiszter által közzétett alábbi videón a Szerb Lista alelnöke, Milan Radoičić látható-e, azt viszont “nyilvánvalónak tartja”, hogy a videó nem az észak-koszovói támadás napján készült. Közben Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter újabb bejelentést tett, amely szerint a Banjskában elesett “lázadók” között volt Aleksandar Vulin egykori testőre is. Vulin korábban szociális-, védelmi-, majd pedig belügyminiszter volt, jelenleg a szerbiai Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség (BIA) igazgatója, mindezt megelőzően pedig a szerb kormány Koszovóval foglalkozó irodáját vezette.

A külügyminiszter szerint kész átverés

A szerb külügyminiszter úgy nyilatkozott a szerbiai állami televízió egyik műsorában, hogy nem rendelkezik információkkal azzal kapcsolatban hogy valóban Radoičić szerepel-e a koszovói belügyminiszter által közzétett inkriminált videón, vagy sem, azt viszont kijelentette, hogy a videó nyilvánvalóan nem a támadás napján készült, és hogy “átverésről” van szó.

Dačić állítása szerint a rendőrségi drón által készített felvételeken hó is látható, így semmiképpen sem készülhettek a kritikus napon, vagyis szeptember 24-én.

Való igaz, hogy az utolsó kockákon mintha látszana hó, de az nem világos, hogy azok a képkockák a “bizonyító erejű” videóhoz tartoznak-e, vagy egy elözőhöz, amelynek ez a darabja a felülírás során nem semmisült meg, ezt nyilván drónos szakértők tudnák hitelt érdemlően megállapítani.

A koszovói belügyminiszter kedden tette közzé a szóban forgó videót azt állítván, hogy azon a Szerb Lista alelnöke tűnik fel a banjskai kolostor szomszédságában lévő egyik épület udvarán pihenő fegyveresek között.

– Folyton azt mondják, hogy ezek bűnözői csoportok, az UÇK (Koszovói Felszabadítási Szervezet) tagjai pedig szabadságharcosok. Ha ez így van, akkor ezek is szabadságharcosok

– tromfolt Dačić, aki szerint Koszovó azt próbálja meg bebizonyítani és megmutatni, hogy Milan Radoičić vagy Zvonko Veselinović hajtotta végre a vasárnapi akciókat.

A szerb külügyminiszter itt megismételte azt a szerb kormányzat tagjai által folyamatosan szajkózott, és általánosan elfogadott álláspontot, hogy a történtekért egyedül Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, mindehhez pedig még hozzátette, hogy Belgrád nem támogat semmiféle erőszakos cselekményt.

KFOR

Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter is nyilatkozott, csak ő az albán Euronewsnak (Screenshot)

Dačić egyúttal sajnálkozását fejezte ki a szeptember 24-én lelőtt rendőr meggyilkolása miatt, akárcsak a szerb életek elvesztéséért, amihez még hozzátette, hogy olyan incidens történt, ami nem szolgálja Szerbia érdekét.

A szerb külügyminiszter feltette a kérdést, hogy mit keresnek koszovói albán rendőrök a szerb területeken, amikor ezt az ENSZ BT 1244-es határozata is tiltja, és bekapcsolódott a belgrádi politikai elit frontális akciójába, amely során mindannyian a KFOR kivezénylését követelik a koszovói szerb területekre, mert úgy látják, hogy ezáltal elkerülhetővé válhatnak a konfliktusok.

Milan Radoičić és a magas körök

Milan Radoičić a koszovói szerbek legnagyobb pártjának, a Szerb Listának az alelnöke, és egy olyan üzletember, akit a pristinai és a belgrádi hatóságok más-más kontextusban emlegetnek.

Koszovó szerint egy “szökevényről” van szó, aki “a szerb bűnözői csoportokat irányítja északon”, és minden “nyugtalanság és válság” kiváltója Koszovó térségében.

Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanakkor úgy jellemezte őt, mint aki “Szerbia védelmezője Koszovóban”, és elsőként áll ki a szerbség érdekében Koszovó északi részén.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint viszont egy olyan személyről van szó, aki részt vesz a nemzetközi bűnözésben és korrupciós tevékenységben, ezért 2021 decemberében az Egyesült Államok szankciók alá helyezte.

Radoičić nem ismeretlen a szerbiai igazságügyi hatóságok előtt sem, miután Zvonko Veselinovićtyal, és egy harmadik észak-koszovói üzletemberrel együtt vád alá helyezték a Hipo Alpe Adria Lizing 32 teherautójának eltulajdonítása miatt.

A vádemelés még az átkosban, vagyis 2011-ben történt, amikor még nem a jelenlegi erők irányították az országot, az ő regnálásuk idején, vagyis 2016-ban Radoičić és Veselinović mentesült a vádak alól, és így kezdhették meg mindketten “áldásos” szerbiai tevékenységüket.

miniszter

Balról Milan Radoičić, jobbról Ramush Haradinaj (Forrás: koszovói miniszterelnöki hivatal)

Radoičić ugyanakkor több korábbi koszovói albán politikussal is kapcsolatot tartott fenn, ezek közé tartozott Ramush Haradinaj volt miniszterelnök, valamint a Kígyó, vagyis Hashim Thaçi volt miniszterelnök és államfő, aki ellen Hágában folyik eljárás.

Időközben Koszovóban kétszer is kísérletet tettek a letartóztatására, 2018-ban és 2019-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene, az utóbbi alapján személye összefüggésbe hozható Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolásával, de az erre vonatkozó elfogatóparancsot 2021-ben minden magyarázat nélkül visszavonták. 2022-ben egy ma is érvényben lévő elfogató parancsot adtak ki ellene, mert egy határrendészeti intézkedés elől Szerbiába menekült.

Vulin testőre az áldozatok között

Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter bejelentette, hogy megerősítést nyert az is, hogy a vasárnapi összecsapásban életét vesztette Bojan Mijailović, aki Aleksandar Vulin testőre volt 2013-ban, amikor a BIA igazgatója még koszovói irodavezetőként kereste fel az ottani szerbeket.

A koszovói belügyminiszter ezzel is bizonyítottnak látja, hogy Szerbia van a vasárnapi terrortámadás hátterében, a cél pedig Koszovó destabilizálása.

miniszter

A testőr, aki állítólag szintén meghalt (Forrás: Facebook)

Sveçla úgy véli, hogy a fent említett Radoičić és Vulin által “formális és strukturális” kapcsolat van Aleksandar Vučić személye és a szeptember 24-i banjskai események között, miután mindkét említett személy a szerb elnök legközelebbi köréhez tartozik.

– Ezek újabb bizonyítékok arra, hogy Szerbia céljai a Koszovói Köztársasággal kapcsolatban mit sem változtak Slobodan Milošević rezsimje óta, a milošević-rendszer egykori propagandaminisztere (Aleksandar Vučić) ugyanis ma a jelenlegi szerbiai rezsim elnöke

– írta Sveçla a Facebookon, aki szerint még a legnagyobb optimisták is, akik azzal áltatták magukat, hogy Szerbiában változások történtek, meg vannak győződve ennek ellenkezőjéről.

Álláspontunk szerint egyelőre sok a kérdés, és kevés a (helyes) válasz az újabb koszovói erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, amelyek ismét felébresztették a félelmet, hogy az ukrajnai háború miatt ne egyszeresen, hanem egy esetleges koszovói konfliktus kitörése által kétszeresen legyünk mindannyian vesztesek.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava