Connect with us

Koszovó

KURTIT HIBÁZTATJÁK: Nem nőttek fel a feladathoz, ezúttal sem oldották meg a koszovói kérdést

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után, hogy Aleksandar Vučić elfogadta, Albin Kurti viszont elutasította az unió által előterjesztett javaslatot, amellyel áthidalható lett volna a mostanra kialakult “kockázatos helyzet”, amely várhatóan holnap (november 22-én) még kockázatosabb lesz, miután a koszovói (albán) kormány az egynapos halasztást követően valószínűleg már bünteti azokat a koszovói szerbeket, akik Szerbiában regisztrált gépkocsikkal közlekednek. Egy ilyen kaland 150 euróba kerül. Itt két kérdés merül fel, az egyik, hogy a szerb állam állja-e cehet, vagyis kifizeti-e a megbírságolt szerbek helyett a 150 eurót, illetve hogy az amerikaiak miként viszonyulnak Kurti önfejűségéhez?

Borrell dörgedelmes kívánsága

Josep Borrell uniós főképviselő a sorozatos brüsszeli találkozók után azt mondta, hogy a “hosszú órákig tartó vita során a két fél nem értett egyet a helyzet megoldásával kapcsolatban”, vagyis hiába tárgyaltak nyolc órán keresztül, semmi eredménye sincs.

Az uniós külügyér szerint a következő napokban “a tárgyalások kudarcát követően jelentős a felelősség a helyszínen esetlegesen eluralkodó eszkalációt és erőszakot illetően”, amiből az szüremlik ki, hogy Brüsszelben némileg tartanak a helyzet elfajulásától, nyilván nem ok nélkül.

– Az átláthatóság kedvéért azt kell mondanom, hogy olyan javaslatot terjesztettünk elő, amellyel elkerülhető lett volna a kockázatos helyzet, amelyet Vučić elnök elfogadott, Kurti miniszterelnök viszont nem

– mondta Borrell, aki így személyesen is megtapasztalhatta, hogy meddig terjed az Európai Unió befolyása a Balkánon, főleg ha a háttérben ott pislog Sam bácsi.

Miután nem született megállapodás, Borrell felszólította Szerbiát és Koszovót az uniós javasoltak végrehajtására, vagyis azt várja a szemben álló felektől, hogy önként (és dalolva) hajtsák végre, amihez egyébként nem adták az aláírásukat.

– Először is azt várom, hogy Koszovó haladéktalanul függessze fel a járművek átregisztrálásával kapcsolatos további intézkedéseket Észak- Koszovóban, Szerbia pedig mondjon le a koszovói városok megnevezésével ellátott új rendszámok, köztük a KM (Kosovska Mitrovica) táblák további kiadásáról

– fogalmazta meg az uniós elvárásokat Borrell. Brüsszel tehát azt szeretné, hogy Koszovó álljon el a fent említett 150 eurós bírság kirovásáról, a harmadik szakaszban – jövő tavasszal – pedig ne kezdje meg az átregisztrálást elutasító szerbek járműveinek elkobzását.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hozzátette, hogy a kudarccal végződött tárgyalásokról tájékoztatja az EU-tagállamokat, akiknek beszél “a különböző felek magatartásáról és a nemzetközi jogi kötelezettségek elmulasztásáról, ami különösen Koszovóra vonatkozik”.

– Ha az Európai Unióhoz való csatlakozás a végső céljuk, akkor elvárjuk, hogy ennek megfelelően járjanak el

– mondta Borell, aki azzal bizonyára nem számolt – amiről a BALK-on már írtunk – hogy a koszovói és a szerbiai albánok legszívesebben az Egyesült Államokhoz csatlakoznának, és nem az Európai Unióhoz, de hát ennek a realitása egyenlő a nullával.

Aligha valószínű viszont, hogy Borrell “dörgedelmes kívánságának” bármelyik fél is sietne eleget tenni, bár Szerbia jelentősebb mértékben kötődik az Európai Unióhoz, mint Koszovó, viszont a szerbek sem teljesítik az uniós elvárásokat, vagyis soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, így az ő esélyük is nulla felé konvergál, ami nem az amerikai, hanem az európai csatlakozást illeti. Ezek a realitások, a többi csak politika.

Most és soha

A sikertelen brüsszeli találkozóról visszatérve a szerb államfő köszönetet mondott az uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőnek, aki szerinte “korrektül viselkedett”, és egyúttal azt üzente a koszovói testvéreknek, hogy bármit is tesznek, a tiltakozó akciók “nem lehetnek erőszakosak”.

Aleksandar Vučić nem tudta megmondani, hogy mikor tartják a következő találkozót a pristinai kormány képviselőivel, merthogy láthatóan egyre kevesebb értelme van bármiről is tárgyalni, amikor végképp megmerevedtek az álláspontok.

– Ha egy ilyen dologban nem tudunk megegyezni… Miről tárgyaljunk? Koszovó elismeréséről? Az nem a mi politikánk. Számunkra semmi sem fontosabb, mint a béke megőrzése

– jelentette ki Vučić, a gyengébbek és a szélsőjobb kedvéért pedig sokadik + ∞ alkalommal megismételte, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért, hogy ne a szerbek legyenek a bűnösök. Ezt követően “érzelmi húrokat” kezdett pengetni:

– Nem érzem győzelemnek, ami történt, mert a győzelem számomra más. Győzelem, ha tudom, hogy minden anya és minden gyermek nyugodtan alszik el. A szerb és albán gyerekek egyaránt. Számomra a győzelmet a kompromisszum jelenti, számomra a győzelem a tartós béke

– mondta a szerb államfő, aki még hozzátette, hogy nem beszélhet győzelemről, amikor tudja, hogy Koszovóban (szerb szóhasználattal Koszovó és Metóhiában) ma este senki sem alszik nyugodtan.

Kurti vádaskodik

A találkozót követően Albin Kurti azt mondta a médiának, hogy számára azért nem fogadható el az Európai Unió által felkínált javaslat, mert ahhoz nem csatolták hozzá, aminek a megtárgyalására odahívták őket.

A koszovói (albán) miniszterelnök itt elővette az általa szintén unalomig ismételgetett mantrát a végleges megállapodásról és a kapcsolatok teljes rendezéséről, ami a Kurti-féle konstellációban természetesen tartalmazza a önhatalmúlag kikiáltott Koszovó elismerésérsét is.

– Borrell és Lajčák javaslatában 2023 márciusa volt a határidő a végső megállapodásra

– sírta el Kurti, aki azzal vádolta meg az uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőt, értsd Borrellt, hogy “lemondott a 2023. márciusi határidőről, valamint a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló uniós javaslatról.

Kurti egyúttal azzal nyugtatott meg mindenkit, hogy készen áll a tárgyalások folytatására a végleges megállapodás érdekében, de hozzátette, hogy “nem lehetnek felelőtlenek, és nem hagyhatják kezeletlenül az aktuális problémákat sem”, jelentsen ez bármit is.

Egyúttal pedig fájlalta, hogy “nem tudtak állami vezetőkké válni, mert csak a rendszámtáblákkal foglalkoztak, és nem a kapcsolatok normalizálásáról tárgyaltak”. Őszintén szólva, ezt sokan sajnálják, viszont kevesen vannak, akik ilyen jellegű fejlődésben hisznek egyik vagy másik, ne adj Isten, mindkét oldal részéről – ezért a következő mondatot nem tekintjük önkritikának, hanem inkább a felelősség áttolásának.

– Ezért vagyunk most abban a helyzetben, amelyben vagyunk, de remélem, hogy az Európai Unió megtalálja az erőt ahhoz, hogy alátámassza saját javaslatát a kapcsolatok normalizálására

– fogalmazott Kurti, aki ugyanúgy a saját mantráját mondogatja, mint Aleksandar Vučić, és ezek után nem is csoda, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak is meg kellett szólalnia, aki maga is beszélt Borrellel, és sajnálattal vette tudomásul, hogy nem sikerült megoldani a rendszámtáblákkal kapcsolatos vitát.

Ezek után azon sem kell meglepődünk, hogy Stoltenbergnek is van egy mantrája, amely úgy szól, hogy “az eszkalációt el kell kerülni”.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava