Koszovó
KÉTSÉGES EGYSÉG: Spanyolország akadályozza a vízumkényszer feloldását Koszovó esetében

Tegnap (november 16-án) lejárt a Koszovóra vonatkozó cseh vízumliberalizációs kezdeményezés véleményezési időszaka. Diplomáciai források szerint legalább két ország akadályozza, hogy az Európai Unió munkacsoportja elé kerüljön a vízum feloldása Koszovóval szemben.
Belgrádi és pristinai lapértesülések szerint az egyik Spanyolország, miközben néhány ország további pontosításokat kért a kérdéssel kapcsolatban.
Az Európai Unióban elnöklő Csehország javaslata az volt, hogy a vízumliberalizáció életbe lépése Koszovó esetében kapcsolódjon az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerhez (ETIAS), amihez Franciaország ragaszkodott. A csehek szerint a javaslat végrehajtási időpontja legkésőbb 2023. december 1-e lett volna.
Diplomáciai források szerint az nem jelent akadályt az újbóli beterjesztés szempontjából, hogy a cseh elnökségi kezdeményezés most nem ment át.
A csehek ezek után várhatóan kétoldalú találkozókon igyekeznek tisztázni néhány technikai kérdést a kifogást emelő országokkal.
A pristinai Koha hírportál beszámolója szerint Madrid azt szeretné, hogy a végrehajtási időpontot 2024 január 1-e után halasszák, mivel Spanyolország 2023 júliusában veszi át az EU elnöklői tisztségét.
Nehezen hihető, hogy éppen Spanyolország vezeti be a vízumliberalizációt Koszovó esetében, miközben egyelőre annak még a függetlenségét sem ismeri el.
Petrit Selimi – aki rövid ideig volt Koszovó külügyminisztere is – a Twitteren úgy vélte, hogy Spanyolország éppen azért emelt kifogást, mert a vízummentesítés időpontja a spanyol elnökség idejére esne.
Kapcsolódó cikk
CSOMAG: Az EU 500 millió eurós energiatámogatási csomagot jelentett be a Nyugat-Balkán számára
Viola von Cramon, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője egy héttel ezelőtt ugyanakkor azt kezdeményezte, hogy a Koszovóval szembeni vízumkötelezettséget azonnal töröljék el, és ne várják meg vele 2023. december 1-ét. Von Cramon szerint semmi sem indokolja, hogy Koszovó számára ne azonnal biztosítsák a vízummentességet.
Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök október végén járt Pristinában, ahol megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyalt.
Von der Leyen akkor úgy nyilatkozott: tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a vízumliberalizáció Koszovó számára, és hozzátette, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint Koszovó minden elvárást teljesített ebben a tekintetben.

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Montenegró7 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
-
Románia7 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren