Horvátország
TRANZITSZÁLLÓ FIUMÉBAN: Orosz állampolgárok is vannak az Európába tartó migránsok között
A fiumei (Rijeka) vezetés vitába keveredett a horvát vasutakkal (Hrvatske željeznice), amely nem engedélyezte, hogy a helyi vasútállomásnál tranzitszállásként funkcionáló konténert állítsanak fel a migránsok számára. A városvezetés két héttel ezelőtt tartott ülésén döntött úgy, hogy mini befogadó központot hoz létre a pályaudvaron. Közben – már Szlovéniában – kiderült, hogy a migránsok között megjelentek az orosz állampolgárok is, vajon őket hova teszik az európai hatóságok?
Mini befogadó központ
Az említett ülésen a A Vöröskereszt, a fiumei főegyházmegye, a Caritas és a megyei rendőrkapitányság mellett részt vettek a Horvát Vasutak képviselői is, akik nem csak hogy jelen voltak, hanem el is fogadták a határozatokat.
A vasút ennek ellenére megtagadta a tranzit szállások elhelyezését a pályaudvaron a migránsok, valamint az őket segítő önkéntesek számára, az utóbbiak gondoskodnak a városban csak rövid ideig tartózkodó migránsokról.
A fiumei hatóságok azonban nem mondtak le a migránsok megsegítéséről, ezért a két konténert a vasútállomáson kívül, magán- és nem közterületen állították fel, így nem volt szükség a vasút hozzájárulására. Az egyik konténer a segélyezést végzők bázisa, a másikban pedig a migránsok tisztálkodhatnak.
A Vöröskereszt fiumei szervezete október 25-e óta minden nap kétszáz adag melegételt visz ki a vasútállomáson tartózkodó migránsok számára, amelyet a Caritas és a fiumei egyházmegye önkéntesei osztanak szét.
Az ételt a várostól délre fekvő pećinei népkonyhán készítik, figyelembe véve a migránsok étkezési szokásait.
Miután a város nem állíthatta fel a vasútállomáson a konténereket, Marko Filipović fiumei polgármester betámadta a Horvát Vasutakat, amelyeket – minden bizonnyal bosszúból – azzal vádolt meg, hogy nem tartják tisztán a vasútállomást.
– A Fiuméba érkező migránsok nem csak a városnak jelentenek gondot, hanem a horvát vasutaknak is, amely beszedi tőlük a jegy árát, ugyanakkor nem költ az általa kezelt területek tisztán tartására
– mondta a polgármester, aki abban bízik, hogy a schengeni övezethez történő januári csatlakozást követően megszűnik a migránsok nyomása a városra, illetve Horvátországra.
Hova mennek?
Kapcsolódó cikk
HORVÁT LEÁGAZÁS: A fiumei vasútállomás is tele van migránsokkal, nemcsak a szabadkai
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a migránsok számára Fiume bizonyos értelemben csak “tranzitszálló” az Olaszország és Németország felé vezető úton, amihez a helyi hatóságok asszisztálnak, a migránsoknak ugyanis egy hétre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki.
A migránsoknak ez idő alatt kell megoldaniuk a távozásukat a városból, ami leginkább a Lupoglav nevet viselő település felé vezet, ahova tömegesen érkeznek.
– A migránsok csoportosan érkeznek mindenekelőtt Fiume, Pola és Pazin irányából, számukra ez egy tranzit találkozási pont Buzet, illetve Szlovénia és az európai országok felé vezető úton. Ez ez utóbbi hónapokban különösen felerősödött a korábbiakhoz képest
– nyilatkozta Franko Baxa lupoglavi járásvezető a Nova televízió tudósítójának. Baxa szerint naponta 150-200 migráns érkezik a településre, ami, ha egy gyors fejszámolást végzünk, havonta 5-6000 migránst jelent, ez igencsak tekintélyes szám. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy szerb hivatalos közlés szerint ennyi migráns van összesen Szerbiában: ezért egyáltalán nem kizárt, hogy valahol biztosan valami hiba csúszott a számításba, vagy hogy valahol dajkamesékkel áltatják a lakosságot.
A legtöbb migráns busszal érkezik Lupoglavba, de a taxisok ott is kiveszik részüket a “mozgatásukból”. A migránsok onnan vonattal vagy gyalog indulnak tovább Buzetba, onnan pedig már csak egy lépés az igazi Európát jelentő schengeni övezet.
Mindez pedig addig zajlik, amíg az új olasz kormány nem koppint a szlovénok orrára a migránsok átengedése miatt, attól kezdve dőlni kezd a dominó visszafelé.
Orosz menekültek
Ezt támasztja alá, hogy hétfőn este (november 7-én) a ljubljanai Delo arról írt, hogy a múlt hétvégén a szlovén rendőrségnek sok dolga akadt az illegális migránsok üldözésében és zavargázásában. Több rendőrkapitányság feljelentést is tett az illegális határátlépőkkel szemben, és elfogtak néhány csempészt is.
– A múlt hétvégén – ahogy az lenni szokott – a legtöbb letartóztatás a koperi rendőrkapitányság területén történt, pénteken reggel 6 órától hétfő reggel 6 óráig összesen 442 személyt fogtunk el. Pénteken 233-at, szombaton 102-t, vasárnap pedig 107 főt vettünk vettünk őrizetbe
– jelentette be Jure Grilc, a koperi rendőrigazgatóság munkatársa, aki szerint csak Brežice környékén a következő számokat jegyezték fel: 30 migráns Indiából, 27 Pakisztánból, 26 Burundiból, 23 Oroszországból, 17 Afganisztánból, 7 Kongóból, 2-2 Bangladesből és Koszovóból és egy Gambiából.
Szép színes és hosszú lista, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az egész Afrika és Ázsia át akar költözni Európába. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, és ez a szomorú slusszpoén, hogy a migránsok között orosz állampolgárok is megjelentek, és ezt nem csak Brežice környékén tapasztalták, a szlovén rendőrök ugyanis Krško körzetében kilenc orosz állampolgárt fogtak el, egyet pedig Metlika térségében tartóztattak fel.
Innentől kezdve felvetődik a kérdést, hogy őket menekültek fogják-e kezelni az Európai Unióban?
Horvátország
Plenković Kijevben, miközben Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Andrej Plenković miniszterelnök kijevi látogatása során részt vett a DOK-ING horvát cég ottani irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is
Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma reggel feltűnt a kijevi vasútállomáson, meglehetősen casual szerelésben, melegítőfelsőben, némileg ziláltan a hosszú úttól. De nem volt egyedül: ukrajnai kirándulást nyert még Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter, Damir Habijan közigazgatási, igazságügyi és digitális átalakulásért felelős miniszter, valamint Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter. A miniszterelnököt elkísérte kabinetfőnöke, Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak.
Kijevi irodát nyit a horvát DOK-ING
Az ukrán fővárosban Plenković Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal miniszterelnökkel, Ruszlan Sztefancsukkal, a Verhovna Rada elnökével és más ukrán tisztviselőkkel találkozik. A miniszterelnök a delegációval együtt részt vesz a Krími Platform ülésén is.
Bár a rossz nyelvek szerint Plenković búcsúzni jött, a kormány nyilatkozata helyre teszi a dolgokat. Így megtudhattuk, hogy ez Plenković miniszterelnök harmadik ukrajnai látogatása az orosz agresszió, azaz 2022. február 24-ei kezdete óta, és újabb jele Horvátország szolidaritásának Ukrajnával. Azzal az országgal, amely „védi szabadságát, Európa biztonságát, de a közös demokratikus értékeket és a nemzetközi jog elveit is” – áll a közleményben.
Kapcsolódó cikk
A FÖLDI POKOL: Horvátországi és boszniai zsoldosok Ukrajnában
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Plenković részt vett a krími tatárok feletti népirtás áldozatai tiszteletére emelt emlékmű ünnepélyes leleplezésén is, amelyet Zelenszkij elnök és Musztafa Dzsemilev, a krími tatár nép vezetője hajtott végre. A horvát küldöttség a nap folyamán részt vett a Krími Platform csúcstalálkozóján is.
Horvátország határozottan támogatja a Nemzetközi Krími Platformot, és ezen belül aktív szerepet játszik, mivel 2022 októberében az első parlamenti csúcstalálkozónak is otthont adott a horvát fővárosban. Ugyanakkor a kormányhivatal elárulta, hogy a miniszterelnök részt vesz a DOK-ING által a vállalat kijevi irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is, illetve a látogatás folyamán bemutatják az Ukrajnának nyújtott horvát segély új csomagját.
Egyúttal a kormány bejelentette, hogy a találkozó folyamán aláírják az egyetértési megállapodást a horvát igazságügyi, közigazgatási és digitális átalakulási minisztérium és az ukrán igazságügyi minisztérium, valamint a horvát tudományos, oktatási és ifjúsági minisztérium és az ukrán tudományos és oktatási minisztérium között a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési programra vonatkozásában.
E sorok írója, ki tudja miért, kissé nyugtalanítónak érzi, hogy a cikk írása közben olyan sajtótermékből is kénytelen volt tájékozódni, mint az European Pravda. Nomen est omen? Ez lenne a jövő? Talán mégse, legalábbis reméljük, hogy nem.
Az ukránok ajándékba kapták a terveket
Ukrajna idén tavasszal új aknamentesítő gép gyártásába kezdett, miután az Ukrajnában összeszerelt és honosított MV-4-es horvát aknaszedő jármű megfelelőségi tanúsítványt kapott.
Az ukrán sajtó azidőtájt arról számolt be, hogy az ukrán A3tech vállalat megkapta a DOK-ING MV-4 aknamentesítő gép megfelelőségi tanúsítványt a gépesített aknamentesítő berendezések kötelező vizsgálatáról szóló 271. számú kormányhatározatban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Ez lehetővé teszi a gyártó vállalat számára, hogy áttérjen a járművek ipari gyártására a piac igényeinek megfelelően: mind a kormányzati struktúrák, mind a humanitárius aknamentesítő üzemeltetők számára.
A horvát DOK-ING gépeket összeszerelő és honosító A3tech vállalat az év eleje óta 12%-kal növelte az alkalmazottainak a számát. Ezen kívül a vállalat bevont a termelésbe egy másik gyárat, amely az alkatrészek egy részét gyártja.
Ihor Bezkaravainyi illetékes miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az aknamentesítő gépek összeszerelése és gyártásának a lokalizálása felgyorsítja az alkatrészek javítását vagy cseréjét detonáció esetén, de megkönnyítik a humanitárius aknamentesítéssel foglalkozók számára a felszerelésekhez való hozzáférést is.
Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Amíg a kormányfő Kijevben politizál, keddi hírek értelmében Pavao Vujnovac, a horvát gáz- és egyéb király, csatlakozik az Atlanti Tanács nemzetközi tanácsadó testületéhez. A nemzetközi tanácsadó testület a világ néhány legjelentősebb vállalatának korábbi vezetőiből és vezérigazgatóiból áll, akik tanácsokat és szakértői támogatást nyújtanak az Atlanti Tanács, egy washingtoni székhelyű szervezet vezetésének.
Az említett tanács közleménye szerint Vujnovac már hosszabb ideje aktívan részt vesz az Atlanti Tanács által szervezett különböző rendezvényeken, különösen az energiaszektorral kapcsolatos kérdésekben.
Az elmúlt időszakban elsősorban az LNG-vel kapcsolatos megbeszéléseken vett részt, de bemutatta a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket a régióban, valamint azokat az akkumulátorfejlesztési projekteket is, amelyeket az ENNA Group a horvát Rimac Automobili technológiai vállalattal közösen valósít meg.
Frederick Kempe, az Atlanti Tanács elnök-vezérigazgatója elégedettségét fejezte ki Pavao Vujnovac csatlakozásával kapcsolatban.
A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni.
Ebből elméletileg Horvátországnak is haszna lesz, de ami biztos, hogy Vujnovacnak ez a gyakorlatban válik hasznára.
Már az a tény, hogy a horvát üzletembert bevállalták, illetve hogy egyáltalán szóba álltak vele, meglehetősen beszédes. Érdemes lesz odafigyelni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Vujnovac még relatíve fiatal ember: idén töltötte be az 50. életévét. Az orosz és európai kapcsolatai után most amerikai pajtásokra is szert szeretne tenni. Ki tudja, milyen magasságokba emelkedhet még?
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból