Bosznia
SOK KICSI: A baloldali és centrista pártok kiszoríthatják a kormányzati pozícióból a konzervatív muszlimokat a boszniai Föderációban
A boszniai Központi Választási Bizottság harminc nappal a választásokat követően kihirdette a hivatalos eredményeket. A korábban közzétett adatok ismeretében már nem született meglepetés. A pártok a nem hivatalos eredmények alapján már hetek óta folytatták a koalíciós tárgyalásaikat a színfalak mögött. Elsőként a boszniai Föderáció jövőbeli vezetése kapcsán sikerülhet koalíciós megállapodást tető alá hozni a bosnyák Demokratikus Akciópárttal (Stranka Demokratske Akcije, SDA) és a Horvát Demokratikus Közösség bosznia-hercegovinai fiókszervezetével (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ BiH) szembe helyezkedő pártoknak.
Lesz kormány a Föderációban
A korábbi választásokon megszokták már a bosznia-hercegovinai választók, hogy a legélesebb küzdelem rendre a boszniai Föderáció kormányának megalakítása körül bontakozik ki. A négy évvel ezelőtti választás után a Bakir Izetbegović vezette jobbkonzervatív-muszlim Demokratikus Akciópárt és a Dragan Čović vezette horvát nemzetiek (HDZ BiH) szervezete nem tudott kormánykoalíciós megállapodást kötni a két párt közti etnikai és vallási alapú feszültség miatt.
Ennek eredményeként az azóta rendre bírósági eljárások alá kerülő Fadil Novalić (SDA) kormánya ügyvezető minőségben volt kénytelen kormányozni a bosnyák-horvát entitásban egy komplett cikluson keresztül. Az október 2-i választást megelőzően reális esély mutatkozott arra, hogy a Novalić-kabinet az ex lex állapot megismétlődése miatt újrázik ügyvezető kormányként, ami felvetette volna egy sajátos Guinness-rekord lehetőségét.
Nos, a rekordkísérlet a választási eredmények és a gyors koalíciós tárgyalások miatt, úgy tűnik, elmarad. A mai napon (november 3-án) a boszniai államelnökség bosnyák tagjának helyéért vívott küzdelemben a Bakir Izetbegovićtyal szemben győzedelmeskedő szociáldemokrata Denis Bečirović (Socijaldemokratska Partija, SDP) mögött felsorakozó pártszövetség tagjai jelezték a koalíciókötésre való hajlandóságukat, és alá is írtak egy minden jelölőszervezet által elfogadhatónak minősített koalíciós megállapodást.
Az eddigiek alapján az alábbi nyolc szervezet összefogásával alakulhat meg a föderációs kormány:
- a baloldali Szociáldemokrata párt (Socijaldemokratska Partija, SDP),
- a zöld progresszív jelzővel illethető Mi Pártunk (NašaStranka, NASA),
- liberális Az új generációért (Zanovegenerácije),
- az uniós tagságért küzdő jobbközép Nemzeti Európai Szövetség (NarodniEvropskiSavez, NES),
- a jobboldali Bosznia- Hercegovinai Kezdeményezés (BosanskohercegovačkaInicijativa),
- az SDA-ból már az ezredforduló előtt kivált Demokratikus Akció Mozgalma (PokretDemokratskeAkcije, PDA),
- az SDA-ból 2020. óta kiugrott jobboldali konzervatív szereplők által alapított Nemzet és Igazság (Narod i Pravda, NiP),
- az Alija Izetnegović alapította SDA-valszemben még 1995-ben jobbközép, szekularizáltalternatívát kínáló StrankazaBiH.
Színes a paletta
A nyolc párt által átfogott politikai horizont az ex-kommunista jugó állampárt boszniai utódszervezetétől (SDP) a vallásos-muszlim konzervatívokig (NiP) terjed. Az említett dokumentum első pontja alapján pedig a koalíció kötési szándék az október 2-i választással érintett valamennyi népképviseleti testület szintjén érvényesülni fog ezek között a pártok között. Vagyis az érintett szerezetek nem csak a Föderáció parlamentjének két házában, hanem a kantonok szintjén és a boszniai állami parlament képviselő házában is hajlandók az együttműködésre annak biztosítása érdekében, hogy megtörjék a három nagy etnikai alapon szerveződő párt, a horvát HDZ BiH, a bosnyák SDA és a szerb SNSD uralmát.
A Föderáció amiatt kapott kiemelt figyelmet a pártok közti megállapodásban, mert a végső választási adatok alapján ott van lehetősége a nyolcpárti koalíciónak a törvényhozási többség alapján kormányalakításra a három nagy etnikai párt és a kisebb szerb és horvát pártok nélkül.
A meglehetősen komoly ideológiai ellentétek mentén politizáló pártok közt most bejelentett koalíció kapcsán kérdéses, hogy az meddig fogja kiállni a jövőben aktuálissá váló politikai vitákat. A politikai sokszínűség áthidalása érdekében a nyolc párt vezetői aláírtak egy általános kötelezettségvállalási nyilatkozatot, ami a korábbi években tőlük megszokott magvas gondolatokat tartalmazott.
Eszerint az együttműködésben résztvevő szervezetek az egységes, oszthatatlan, szuverén Bosznia- Hercegovina integritásáért és a Daytoni Egyezményben foglaltak érvényesítéséért fognak küzdeni. A dokumentum ezen felül elérendő célként tartalmazza a jogállamiságot, a stabil és fejlődési pályán mozgó gazdaságot, az etnikai és vallási megkülönböztetéstől való mentességet.
Előremutató jellegűnek egyedül a NATO-hoz való csatlakozást célként deklaráló tagmondat jelenthet a jövőre nézve. Nem szabad elfelejteni, hogy a bosnyák és horvát részről már hosszú évek óta erőltetett NATO-csatlakozás lehet a törés-pont a boszniai szerbekkel fennálló kapcsolatban, így nem véletlen, hogy a már említett Novalić-kabinet és a központi kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeća Ministara) a korábbi években rendre lesöpörte ezt a kérdést az asztalról.
Komšić taktikai várakozásban
A megállapodás aláírását követően tett bejelentés során Nermin Nikšić felhívta a figyelmet, hogy az boszniai Államelnökség horvát tagjának helyét október 2-án elnyerő Željko Komšić vezette baloldali multietnikus Demokratikus Front (Demokratski Front, DF) is meghívást kapott a koalícióba, azonban eddig nem érkezett válasz a párt vezetése részéről.
A boszniai politikai boszorkánykonyhában jártas elemzők szerint a háborús veterán Komšić gerilla hadviseléssel próbálkozik, és meglapulva kivárja, milyen megállapodások születhetnek az SDA, a HDZ BiH, valamint az SNSD között.
Komšić vélhetően arra vár, hogy a 7%-os támogatottság körül álló pártjának képviselőit kormány-csináló helyzetbe manőverezze, amikor a Demokratikus Front a Föderáció kormányában, vagy akár a Miniszterek Tanácsában is követelhet magámnak helyeket, amennyiben a képviselői kellenének a stabil többségi kormányzáshoz.
- Szerbia2 nap telt el azóta
Sok dolga van a szerb titkosszolgálatnak, most a tüntető gazdákat szólították be
- Macedónia7 nap telt el azóta
Albánia és Észak-Macedónia európai útjai elválnak, Várhelyi egy látnok
- Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbiában a titkosszolgálatot is bevonják az árak letörésébe?
- Horvátország4 nap telt el azóta
Amerika megduplázza Horvátország LNG-ellátását