Magyarország
A PENGÉSDRÓT PIONÍRJA: Az Európai Unió Orbán nyomába lépett

A Balkán irányából érkező migránsok száma eltörpül az orosz agresszió elől menekülő ukránok tömegei mellett, mivel hogy ők nem is számítanak menedékkérőnek, elég csak regisztrálniuk és azonnal ideiglenes védelmet kapnak. A belgrádi Vreme ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Európai Unióban, mindenekelőtt Németországban, kétféle menekültet tartanak nyilván: fehéret és színes bőrűt, és hozzáteszi, hogy az egész Európai Unió az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kirajzolt pályáját követi.
Az európai álláspont módosulása
A szerbiai hetilap németországi tudósítójának tollából született cikk szerzője idézi azokat a német sajtóvéleményeket, hogy Európa egyértelműen két csoportra osztja a különböző gyötrelmek elől menekülő embereket: jogosultakra és jogosulatlanokra, ezt pedig már nem csak valami Orbán Viktor – a pengésdrót úttörője – teszi a határokon, hanem Berlin is, ami pedig nem csak a Szerbiára nehezedő nyomásból derül ki, hanem az EU-n belüli határellenőrzések megszigorításából is, amit az Európai Bíróság ugyan kritizál, de ezzel senki sem törődik.
– Németországban vannak szívesen látott menekültek. Ukrajnából jönnek, többnyire fehér bőrűek. Németország a gazdasági válság ellenére is megnyitja előttük a szívét és a munkaerőpiacát. És aztán vannak a többiek, akik jórészt muszlim országokból érkeznek, és általában sötétebb bőrűek. Őket minden erővel távol tartják
– hívja fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung megállapítására a tudósító, aki arra emlékeztet, hogy már Németországban is nagyon távolinak tűnik Angela Merkelnek az a híres mondása, hogy „Sikerülni fog”. A volt német kancellár ezzel a jelszóval nyitotta meg 2015-ben a határokat a többnyire szíriai menekültek előtt.
Mindeközben a valaha volt legnagyobb menekülthullám zajlik az Európai Unióban, sokkal nagyobb, mint öt-hat évvel ezelőtt. Mert bármennyire sem „menedékkérőknek” számítanak az ukránok, akiknek netalán sikerül Lengyelországban vagy Németországban élő rokonaiknál elhelyezkedniük, sokan közülük az európai országok segítségére szorulnak, amelyeknek lakhatást, élelmet kell biztosítaniuk számukra, beleérte ebbe a gyerekek beiskolázását is.
Miután mostanában nem lehet politikai előnyhöz jutni a menekültek befogadásával, mára már úgy tűnik, hogy az egész Európai Unió valóban Orbán pályáján halad, miközben a jelek szerint Szerbia az illegális migráció „állítólagos központjává” fejlődött fel.
A szerb álláspont módosulása
A belgrádi hetilap – amely általában igencsak kritikus a szerb kormány és a szerb államfő irányában, arra emlékeztet, hogy Aleksandar Vučić Angela Merkel „legjobb diákjának” számított, amikor a volt német kancellárt a menekültek/migránsok csak „Mutti” néven emlegették.
Azidőtájt Vučić egy alkalommal felkereste a menekülteket (migránsokat) a belgrádi buszpályaudvar melletti parkban, ahol manapság is gyülekeznek, megsimogatta a gyerekek fejét, és az orbáni kerítésről undorral jelentette ki, hogy már „csak az hiányzik, hogy áramot vezessenek bele.”
Aztán, amikor Merkel elzárta a szívét és lezárta a német határokat a menekültek/migránsok előtt, Vučić kormánya bevezette a vegyes katonai és rendőri járőrözést a déli határokon. Szerbiából is érkeztek hírek migránsokkal szembeni illegális rendőri fellépésekről, amelyek azonban kisebb brutálisokról szóltak, mint a bulgáriai vagy a horvátországi rendőri erőszakot feltáró tudósítások.
Mára már Vučić is vette a lapot, de kérdés, hogy nem késett-e el egy kicsit. Október eleji, „régóta várt” beszédében mindössze egyetlen mondatot szentelt a migrációnak:
– Dolgoznunk kell a vízumrendszerek harmonizálásán, mert sok embernek különféle fellépés juthat eszébe Szerbia ellen, ha ezt nem tesszük meg, és úgy gondoljuk, hogy ez helyes és igazságos az európai partnereinkkel szemben.
Ezt a bejelentést azonban az Európai Unióban például az osztrák Der Standard „enyhének” minősítette, az uniós vezetők pedig kezdtek nyomást gyakorolni Belgrádra, hogy mielőbb változtasson a vízumpolitikáján. Ennek következtében a szerb vezetés állítólag már ígéretet is tett arra, hogy vízumot vezet be az indiai, a tunéziai, a burundi és a kubai állampolgárokkal szemben.
A Vreme itt hívja fel a figyelmet arra, hogy még további tizennyolc ország állampolgárainak nincs szükségük vízumra Szerbiába azok közül az országok közül, amelyeknek az állampolgárai nem utazhatnak az Európai Unióba. Némelyikük – például Oroszország, Kína vagy Azerbajdzsán – Belgrád számára fontos politikai és gazdasági partner, így aligha lehet elvárni, hogy Szerbia bevezesse számukra a vízumkötelezettséget.
– Más kérdés, hogy ezen országok állampolgárai eddig nem használták fel a turista jellegű utazásokat arra, hogy tömegesen kérjenek menedékjogot az EU-ban
Kapcsolódó cikk
– jegyezte meg a belgrádi hetilap, amihez a BALK részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy az Európai Unió ezekkel a „megkerülő intézkedésekkel” cselesen akar éket verni Szerbia és Oroszország közé, ha már nem tudja rávenni Belgrádot arra, hogy szankciókat vezessen be Moszkvával szemben. A Magyarország és Ausztria képviselőivel folytatott rendkívüli találkozók pedig jelzést adtak Szerbiának arra, hogy „a védelmi vonalat délebbre kell tolni”, ahogy azt a Vreme szerint Orbán Viktor mondta.
Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy ez a „pásztori narratíva”, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ugyanis már 2019-ben felvetette, hogy erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.
Ivan Gerginov, a szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője a BALK-nak 2019 decemberében adott interjúban ezt nem találta jó ötletnek.
– Nem tudom, hogy Pásztor úrnak mekkora tapasztalata van a határőrizet terén, azt viszont tudom, hogy az Észak- Macedónia felőli határ őrzése lehetetlen küldetés. A térség tele van hegyekkel, amely között hőkamerákkal sem lehet messzire látni, mintha ezt a térségét az illegális határátlépők számára teremtették volna
Kapcsolódó cikk
EXKLUZÍV INTERJÚ Ivan Gerginov: A kerítés felveri az embercsempészek szolgáltatásainak az árát
– mondta akkor Georginov, azt követően azonban már történtek kísérletek némi kerítés építésére Szerbia déli határán, de közel sem az egész határszakaszon, mert hogy a hegyeket azóta sem sikerült „lelapogatni vagy lesimítani”.
A belgrádi lap cikke végén megállapítja, hogy mindent összevetve az Európai Uniónak tett vučići ígéreteknek köszönhetően Szerbia állampolgárai fellélegezhetnek, mert az EU (egyelőre) nem vezet be vízumot velük szemben. A brüsszeli fenyegetések azonban rámutatták arra a „nyomásra”, illetve annak egy részére, amelyről Vučić és a bulvársajtó jó része „misztikus módon” nap mint nap említést tesz.
Mindez arra utal, hogy egy újabb hurok szorul Vučić nyaka körül, merthogy Ukrajnában emberek halnak meg, máshol meg „tombol az infláció”, miközben közeleg a fagyos téli időszak, ezért a Nyugaton keveseknek van idegük arra, hogy az árnyalatokkal vagy a szerb politika rejtelmeivel foglalkozzanak.
Ezért aztán néhány tunéziai állampolgárnak sietnie kell, hogy felszálljon egy Belgrádba induló repülőgépre, mielőtt ez a lehetőség megszűnik. De ha esetleg lekésne róla, akkor az embercsempészek, mint eddig is, most is találnak számukra más megoldást.

Szerbia
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát

A szerb elnök hetekig készítette elő a péntek esti nagygyűlést, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy neki van a legnagyobb követőtábora. A szerb kormánypárti sajtó szerint Aleksandar Vučić a mostani belgrádi szeánszra 200 ezer embert trombitált össze, ami lehet, hogy kevesebb, mint a „nagy előd” Slobodan Milošević gazimestani csődülete, amellyel 1989-ben a rigómezei (vesztes) csata hatszázadik évfordulójáról emlékeztek meg. Az a nagygyűlés a balkáni háborúk nyitánya volt, és a feszültséget most is sikerült felsrófolni, amiben a szerb államfő segítségére sietett Albin Kurti koszovói miniszterelnök, így alkotnak ők ketten „halálos párost”.
Elázott harcosok
A szerb elnök híveit az sem riasztotta vissza, hogy még az időjárás sem volt hozzájuk kegyes. Vučić azzal kezdte a nagygyűlést, hogy „végtelen háláját” fejezte ki a híveinek, akik „lelkesen eláztak” azért, hogy a vezér szájából ismét halhassák, amit már a balkáni gerlék is turbékolnak Szerbiában.
A szerb elnök méltatta, hogy hívei megmutatták mennyire kitartók, mert még esőben is készen állnak a harcra a „tisztességes Szerbiáért”, ahogy Vučić nevezi az általa kitűzött célt.
A nagygyűlés kezdetén megemlékeztek a két május eleji lövöldözés áldozatairól, és reagáltak a Koszovóban néhány órával korábban lejátszódott eseményekre is.
A koszovói rendőrség tagjai a nagygyűlés előtt akcióztak a szerb többségű Zubin Potok, Zvečan és Leposavić településeken, de megszólaltak a szirénák Észak-Mitrovicában is.
A koszovói rendőrség tagjai erővel „iktatták be” a korábbi koszovói albán választási cirkusz alkalmával két-három százalékkal polgármesteri tisztséghez jutott albánokat, és a községi intézményekről eltávolították a szerb zászlókat, helyükbe kitűzték a koszovói lobogót.

MINDIG FRISS: Albán polgármesteri bevonulás a koszovói szerb területeken, a bódén látható felirat jelentése magyarul: mindig friss (Forrás: Tanjug)
A zvečani önkormányzat épületébe történt behatolás alkalmával a koszovói rendőrök a könnygáz mellett sokkbombát is bevetettek, és szpréjel lefújták az összegyűlt szerbeket, akik meg akarták akadályozni a községháza általuk illegálisnak tartott elfoglalását.
A rendőri akciót követően az orvosok mintegy tíz embert láttak el az észak-mitrovicai kórházban. Ezt követően Vučić elrendelte a legnagyobb készenlétet a szerbiai hadseregnél, szombaton délelőtt pedig „haditanácsot” tartottak Belgrádban, vagyis összeült a Nemzetbiztonsági Tanács, amely úgy döntött, hogy a katonák további intézkedésig a legmagasabb „készültségi fokozatban” maradnak.
Ezeket a koszovói előzményeket követően kezdődött meg a belgrádi nagygyűlés, amelyen a szerb elnök azt mondta, hogy a pristinai vezetés szándékosan akciózott pénteken, kivárták ugyanis a napot, amikor a férfiak a „reményteli Szerbia” megteremtését célzó nagygyűlésen tartózkodnak Belgrádban, vagyis nem lesznek otthon.
A szándék mindenképpen egyértelmű: a koszovói vezetés, illetve Albin Kurti koszovói albán miniszterelnök el akarta rontani Aleksandar Vučić játékát, és ezért időzítette a nagy csinnadrattával szervezett „legnagyobb nagygyűlés” napjára a „választási kabaré” folytatását, a szerb elnök azonban azzal a közhellyel nyugtatta le az „elázott harcosokat”, vagyis a nagygyűlés résztvevőit, hogy „amikor Szerbia egységes, akkor számtalan problémát képes megoldani”.
Ugyanakkor ismét elővette azt a tavaly augusztusi szófordulatot, hogy Szerbiát a „bújtatott alanyt” falhoz szorította, és ezért nincs más kiút, mint a haza és a nép védelme.
– Harcolni fogok a béke minden másodpercéért, de azt kijelentem, hogy Szerbia nem nézi tétlenül, ha támadás éri a szerbeket Koszovó északi részén. Ki akarják űzni a szerbeket Koszovóból? Nem űzik ki őket!
– mondta igazi „békeharcosi hévvel” Vučić The Great.
Párbeszéd a legrosszabbakkal is
A szerb államfő elmondta, hogy a nagy beszolgáltatási akció során már ötvenezer fegyvert és robbanószerkezetet begyűjtöttek, ezzel pedig hány és hány életet megmentettek, miközben egyes (ellenzéki) politikusok visszaéltek a tragédiával, amiért megvetést érdemelnek.
Vučić The Great azonban a megvetés ellenére is hajlandó szóba állni mindazokkal, akikről a „legrosszabbakat” gondolja, ezért párbeszédre szólítja fel őket, mert szerinte nem az autóutak a legmegfelelőbb helyek a politikai akarat kifejezésére.
A szerb elnök ezzel arra utalt, hogy az úgynevezett ellenzéki tüntetés résztvevői a „mitingelős folkról” keretében előszeretettel állítják le a forgalmat a nemzetközi korridorhoz tartozó egyik belgrádi hídon.
A szerb elnök az ellenzéket más módon is gyalázta, majd „tárgyalási feltételként” közölte, hogy átmeneti kormány addig nem lesz, amíg ő él. De ez sem hangzott már újdonságként, korábban ugyanis többször elmondta, hogy meg kell őt ölni ahhoz, hogy az ellenzék választások nélkül hatalomra kerüljön.
Vučić Szerbia főszerkesztőjeként azt is bejelentette, hogy megszüntetik a valóságshow jellegű műsorokat a baráti médiában, viszont kifogásolta, hogy ezek, mármint a legrosszabbak, nem hajlandók felszámolni azokat a saját televízióikban, amivel egyúttal tudatosította, hogy országon, illetve szerbségen belül elég erőteljes a megoszlás.
A szerb elnök itt konkrétan az egyébként valóban nézőbutító Survivorra gondolt, erről a nagygyűlést megelőzően beszélt, akárcsak arról, hogy tárgyalt Željko Mitrovićtyal, a Pink televízió tulajdonosával a Szövetkezet (Zadruga) címen futó médiaokádmány felszámolásáról, és láss csodát, Mitrović bejelentette, hogy tíz napon belül a Szövetkezet bezárja a kapuit.
Vučić a belgrádi nagygyűlésen arról is szónokolt, hogy 11 év és megannyi győzelem után visszavonul a pártelnöki tisztségtől, de a párt hű és odaadó tagja marad, miközben szombattól minden szerbiai állampolgár elnöke lesz.
Szavai szerint a párt vezetését „csodálatos emberek” veszik át tőle, majd bejelentette, hogy Szent Vitus napján (Vidovdan), vagyis a gregorián naptár szerint június 28-án megkezdi a Népi Mozgalom Szerbiáért elnevezésű ernyőszervezet megalakítását.
Szent Vitus napja a szerb nemzet egyik legjelentősebb és legrégebbi ünnepe, ezért az időpont megválasztása szimbolikus értelmet is hordoz.
Szavai szerint a mozgalmat „tágabbnak képzeli el, mint az összes párt, mert mindazokat fogja majd egybe, akik tudják, mennyire fontos az uniós utat járni, de nem tönkretenni a keleti szövetségeket”.
Vučić a „népfront jellegű” ernyőszervezetbe szeretné bevonni a független értelmiségieket is, vagyis ismételten bizonyítja azt a délkelet-európai tézist, hogy a hatalmat gyakorló személy előbb a saját oldalán számolja fel a nézetkülönbségeket, hogy így megerősödve még nagyobb erővel rontson rá a már megsebzett ellenzékre.
Két testvérnép és a békeharc
A BALK tegnap megelőlegezte, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki lassan állandó szereplője lesz a szerbiai politikai folklórnak, ismét szerbül szól majd „a világ legnagyobb szerb nagygyűléséhez”.
És ez valóban meg is történt. Szijjártó szerbül mondta el, hogy történelmi ellenségeskedés helyett immár történelmi barátság van Magyarország és Szerbia között, és a magyar nemzet mára testvérnépként tekint a szerbekre.
– Közös történelmünk számos megpróbáltatás elé állított minket, sokszor ellenségként tekintettünk egymásra. Mára mindez megváltozott: testvéri nemzetek lettünk
– hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, aki szerint az újkeletű testvériség Aleksandar Vučićnak köszönhető, aki úgy bánik a vajdasági magyar közösséggel, hogy az követendő példaként szolgál az egész világ számára.

A magyar külügyminiszter szerb esernyő alatt (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország hasonló kihívásokkal néz szembe, Budapestet és Belgrádot ugyanis egyformán „gátlástalanul támadja a nemzetközi liberális fősodor”.
– Miért is támadnak minket? Azért, mert mi, magyarok és szerbek kiállunk magunkért, a nemzeti érdekeinkért, és ezt azért tudjuk megtenni, mert erős vezetőink vannak. Azért támadnak minket, mert békét akarunk Ukrajnában, és nem veszünk részt a háború eszkalációs kockázatának növelésében. Azért támadnak minket, mert ragaszkodunk a családi értékekhez, és azért támadnak minket, mert nem hagyjuk, hogy kívülről diktáljanak nekünk
– sorolta Szijjártó, aki közös pontnak nevezte azt is, hogy Magyarországon és Szerbiában is „vannak olyan politikai erők, amelyek külföldi érdekeket szolgálnak, és nem átallnak kihasználni akár emberi tragédiákat is azért, hogy politikai hasznot hajtsanak maguknak”.
Szijjártó úgy vélte, hogy az idegen érdekeket szolgáló pártokat választásról választásra le kell győzni, és szerencsére ezt megtesszik mindkét országban rendszeresen, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ezek a támadások nem maradnak abba a jövőben sem a maguk „nemzeti útját járó magyarok és szerbek ellen”, amiből pedig az következik, hogy a békeharc nem marad el magyar oldalon sem.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azóta
The Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia