Magyarország
A PENGÉSDRÓT PIONÍRJA: Az Európai Unió Orbán nyomába lépett

A Balkán irányából érkező migránsok száma eltörpül az orosz agresszió elől menekülő ukránok tömegei mellett, mivel hogy ők nem is számítanak menedékkérőnek, elég csak regisztrálniuk és azonnal ideiglenes védelmet kapnak. A belgrádi Vreme ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Európai Unióban, mindenekelőtt Németországban, kétféle menekültet tartanak nyilván: fehéret és színes bőrűt, és hozzáteszi, hogy az egész Európai Unió az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kirajzolt pályáját követi.
Az európai álláspont módosulása
A szerbiai hetilap németországi tudósítójának tollából született cikk szerzője idézi azokat a német sajtóvéleményeket, hogy Európa egyértelműen két csoportra osztja a különböző gyötrelmek elől menekülő embereket: jogosultakra és jogosulatlanokra, ezt pedig már nem csak valami Orbán Viktor – a pengésdrót úttörője – teszi a határokon, hanem Berlin is, ami pedig nem csak a Szerbiára nehezedő nyomásból derül ki, hanem az EU-n belüli határellenőrzések megszigorításából is, amit az Európai Bíróság ugyan kritizál, de ezzel senki sem törődik.
– hívja fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung megállapítására a tudósító, aki arra emlékeztet, hogy már Németországban is nagyon távolinak tűnik Angela Merkelnek az a híres mondása, hogy “Sikerülni fog”. A volt német kancellár ezzel a jelszóval nyitotta meg 2015-ben a határokat a többnyire szíriai menekültek előtt.
Mindeközben a valaha volt legnagyobb menekülthullám zajlik az Európai Unióban, sokkal nagyobb, mint öt-hat évvel ezelőtt. Mert bármennyire sem “menedékkérőknek” számítanak az ukránok, akiknek netalán sikerül Lengyelországban vagy Németországban élő rokonaiknál elhelyezkedniük, sokan közülük az európai országok segítségére szorulnak, amelyeknek lakhatást, élelmet kell biztosítaniuk számukra, beleérte ebbe a gyerekek beiskolázását is.
Miután mostanában nem lehet politikai előnyhöz jutni a menekültek befogadásával, mára már úgy tűnik, hogy az egész Európai Unió valóban Orbán pályáján halad, miközben a jelek szerint Szerbia az illegális migráció “állítólagos központjává” fejlődött fel.
A szerb álláspont módosulása
A belgrádi hetilap – amely általában igencsak kritikus a szerb kormány és a szerb államfő irányában, arra emlékeztet, hogy Aleksandar Vučić Angela Merkel “legjobb diákjának” számított, amikor a volt német kancellárt a menekültek/migránsok csak “Mutti” néven emlegették.
Azidőtájt Vučić egy alkalommal felkereste a menekülteket (migránsokat) a belgrádi buszpályaudvar melletti parkban, ahol manapság is gyülekeznek, megsimogatta a gyerekek fejét, és az orbáni kerítésről undorral jelentette ki, hogy már “csak az hiányzik, hogy áramot vezessenek bele.”
Aztán, amikor Merkel elzárta a szívét és lezárta a német határokat a menekültek/migránsok előtt, Vučić kormánya bevezette a vegyes katonai és rendőri járőrözést a déli határokon. Szerbiából is érkeztek hírek migránsokkal szembeni illegális rendőri fellépésekről, amelyek azonban kisebb brutálisokról szóltak, mint a bulgáriai vagy a horvátországi rendőri erőszakot feltáró tudósítások.
Mára már Vučić is vette a lapot, de kérdés, hogy nem késett-e el egy kicsit. Október eleji, “régóta várt” beszédében mindössze egyetlen mondatot szentelt a migrációnak:
Ezt a bejelentést azonban az Európai Unióban például az osztrák Der Standard “enyhének” minősítette, az uniós vezetők pedig kezdtek nyomást gyakorolni Belgrádra, hogy mielőbb változtasson a vízumpolitikáján. Ennek következtében a szerb vezetés állítólag már ígéretet is tett arra, hogy vízumot vezet be az indiai, a tunéziai, a burundi és a kubai állampolgárokkal szemben.
A Vreme itt hívja fel a figyelmet arra, hogy még további tizennyolc ország állampolgárainak nincs szükségük vízumra Szerbiába azok közül az országok közül, amelyeknek az állampolgárai nem utazhatnak az Európai Unióba. Némelyikük – például Oroszország, Kína vagy Azerbajdzsán – Belgrád számára fontos politikai és gazdasági partner, így aligha lehet elvárni, hogy Szerbia bevezesse számukra a vízumkötelezettséget.
Kapcsolódó cikk
– jegyezte meg a belgrádi hetilap, amihez a BALK részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy az Európai Unió ezekkel a “megkerülő intézkedésekkel” cselesen akar éket verni Szerbia és Oroszország közé, ha már nem tudja rávenni Belgrádot arra, hogy szankciókat vezessen be Moszkvával szemben. A Magyarország és Ausztria képviselőivel folytatott rendkívüli találkozók pedig jelzést adtak Szerbiának arra, hogy “a védelmi vonalat délebbre kell tolni”, ahogy azt a Vreme szerint Orbán Viktor mondta.
Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy ez a “pásztori narratíva”, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ugyanis már 2019-ben felvetette, hogy erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.
Ivan Gerginov, a szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője a BALK-nak 2019 decemberében adott interjúban ezt nem találta jó ötletnek.
Kapcsolódó cikk
EXKLUZÍV INTERJÚ Ivan Gerginov: A kerítés felveri az embercsempészek szolgáltatásainak az árát
– mondta akkor Georginov, azt követően azonban már történtek kísérletek némi kerítés építésére Szerbia déli határán, de közel sem az egész határszakaszon, mert hogy a hegyeket azóta sem sikerült “lelapogatni vagy lesimítani”.
A belgrádi lap cikke végén megállapítja, hogy mindent összevetve az Európai Uniónak tett vučići ígéreteknek köszönhetően Szerbia állampolgárai fellélegezhetnek, mert az EU (egyelőre) nem vezet be vízumot velük szemben. A brüsszeli fenyegetések azonban rámutatták arra a “nyomásra”, illetve annak egy részére, amelyről Vučić és a bulvársajtó jó része “misztikus módon” nap mint nap említést tesz.
Mindez arra utal, hogy egy újabb hurok szorul Vučić nyaka körül, merthogy Ukrajnában emberek halnak meg, máshol meg “tombol az infláció”, miközben közeleg a fagyos téli időszak, ezért a Nyugaton keveseknek van idegük arra, hogy az árnyalatokkal vagy a szerb politika rejtelmeivel foglalkozzanak.
Ezért aztán néhány tunéziai állampolgárnak sietnie kell, hogy felszálljon egy Belgrádba induló repülőgépre, mielőtt ez a lehetőség megszűnik. De ha esetleg lekésne róla, akkor az embercsempészek, mint eddig is, most is találnak számukra más megoldást.
Szerbia
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál

A Transparency International legújabb indexe alapján Szerbia az elérhető 100 pontból mindössze 36-ot kapott, és ezzel visszaesett a századik hely alá a korrupció ellenes listán. Korábban a szerb kormány legalább a deklarációk szintjén küzdött a korrupció ellen, ma már ez sem jellemző, miután az országnak “fontosabb” prioritásai vannak. Szerbiánál még a “rivális” Koszovónak is jobb eredményekkel dicsekedhet. A Transparency International 180 országot rangsorol a közszektorban tapasztalható korrupció alapján, Magyarország ezen a téren a 77. helyre csúszott vissza, egészen a nyugat-balkáni országok szintjére.
A megállíthatatlan korrupció
A Transparency International megállapítása szerint a 2022-es korrupciós index (CPI) azt mutatja, hogy a legtöbb ország nem képes megállítani a korrupciót.
A globális átlag több mint egy évtizede változatlan, mindössze 43 pont, az elérhető 100-ból.

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország (Forrás: Transparency International)
Az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot szerzett 2022-ben, miközben 26 ország az eddigi legalacsonyabb pontszámot produkálta korábbi teljesítményéhez képest.
A kimutatás szerint minden eddigi erőfeszítés ellenére – ha egyáltalán volt ilyen – 155 ország nem ért el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben 2012 óta, vagy éppenséggel visszaesett ezen a téren.
A jelentás felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek védelmére irányuló törekvéseket, rontja a közbizalmat, ami egyre nehezebben kezelhető biztonsági fenyegetéseket vált ki.
A Transparency International megállapítja, hogy az utóbbi 15 évben egyre több a háború, vagyis visszaszorulóban van a béke a világban, aminek egyik fő oka éppen a korrupció, amit csak fokoz a békétlenség terjedése.
Magyarország nyugat-balkáni szinten teljesített
A BALK szempontjából különösen érdekes, hogy miként fest a Nyugat-Balkán, és a balkáni térséghez képest viszonyítva milyen értékelést kapott Magyarország.
A Nyugat-Balkán legnagyobb országa Szerbia, amely az előző évhez képest két pontot veszített, és a maga 36 pontjával a 101. helyen vert sátrat az Albániát, Ecuadort, Kazahsztánt, Panamát, Perut, Sri Lankát, Thaiföldet és Törökországot magában foglaló táborban.
Két ponttal kevesebbet szerzett Bosznia-Hercegovina, amely ötödmagával a 110. helyre pozícionálta magát, megjegyzendő viszont, hogy Koszovó a maga 41 pontjával a 84. helyen áll, így megelőzte Szerbiát, nem is beszélve Bosznia-Hercegovináról.
Magyarország csak egy ponttal szerzett többet, ezzel további hat országgal holtversenyben a 77. helyre futott be, vagyis a Transparency International szerint Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Timor-Leste, a feltörekvő Vietnám, valamint Trinidad és Tobago szintjén van.
Az itt felsorolt országoknál jobban teljesített Montenegró is, amely 45 pontot szerzett, ami a 65. hely megszerzésére volt elegendő, Észak-Macedónia ugyanakkor a 40 ponttal zárta a 2022-es éve, ezzel a 85. helyre küzdötte fel magát.
Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a középmezőnyben van, ami viszont egyáltalán nem hízelgő, hogy 2010-hez képest több, mint húsz helyet csúszott vissza, és ezzel a leggyöngébb uniós országként a nyugat-balkáni országok szintjén van.
Az említett 2010-es esztendőben Magyarország az uniós országok közül megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lettországot, Olaszországot, a 2013-ban taggá váló Horvátországot, Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Ezek az országok ma mind Magyarország előtt találhatók.
Teljesen irreleváns, hogy ki szereti, és ki nem szereti a Transparency Internationalt, ezek olyan számok, amelyek alapján a térség életét erősen befolyásoló politikai és gazdasági döntések születnek.
Szerbia most másra koncentrál
Szerbia sem dicsekedhet, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta, most teljesített a legrosszabbul, és ezzel a százas vonal alá csúszott.
A Transparency International szerbiai irodája szerint ez a visszaesés várható volt az évtizedes stagnálás után a korrupcióellenes törvények és szabályok nyílt megsértését követően.
Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija (TS) programigazgatója belgrádi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Szerbia akkor is stagnált ennek a mutatónak a tekintetében, amikor a korrupció elleni küzdelmet az ország egyik legfontosabb prioritásának nyilvánították.
– jelentette ki Nenadić, aki szerint a mostani eredmények arra engednek következtetni, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban még nehezebben találhat kifogásokat az igazságszolgáltatás reformjának halogatására és az ügyészség függetlenségének megteremtésének elodázására.
Nenadić a közpénzek kezelésével kapcsolatban is jogelleneségekre hívta fel a figyelmet, megállapította ugyanis, hogy Szerbiában a “legértékesebb”, államilag finanszírozott beruházásokat közvetlen szerződésekkel, nem pedig közbeszerzésekkel ítélik oda, és ez a gyakorlat “kétségtelenül hiteltelené teszi” a korrupcióellenes szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozatokat.
A baráti sajtó számára ez a hír nem létezik
Itt jegyzendő meg, hogy a szerbiai baráti sajtó számára ez a hír nem létezik, legalábbis a cikk keletkezésig egyetlen egyetlen beszámolót sem találtunk ezzel kapcsolatban, még negatív összefüggésben sem, ami természetesen nem zárja ki, hogy esetleg eldugva valahol megjelent néhány tudósítás, vagy eset később lesajnálásra kerül a Transparency International.
Kapcsolódó cikk
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják
Ugyanakkor viszont a szerbiai ellenzéki térfélén focizó sajtó egyre gyakran hasonlítja Magyarországot Szerbiához, vagy éppen fordítva, így nem meglepő, hogy a Danas napilap hírpostálján azzal a címmel jelent meg a Transparency International jelentését taglaló cikk, hogy “Magyarországot az EU legkorruptabb országának tartják”.
A Danas ehhez a boszniai Vijesti.ba hírportált hívta segítségül, amely viszont azt jegyezte meg, hogy Horvátország öt pontot javított a maga mutatóján, miközben Bosznia-Hercegovinánál az európai kontinensen a korrupció tekintetében már csak a 116. Ukrajna és a 137. Oroszország rosszabb.
A teljes lista
Az alábbiakban közöljük a Transparency International 2002-es évre vonatkozó teljes listáját, hogy “némileg” alátámasszuk a cikkben megfogalmazott állításokat.
Szerbia
ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van

Szerbiában leginkább olyankor találják a legtöbb aranyat, amikor válság van. A szerb elnök a nemzethez intézett hétfői szózatának végén jelentette be, hogy újabb nagy aranylelőhelyre bukkantak, azt viszont nem árulta el, hogy hol. Ez már a második ilyen bejelentés, Vučić körülbelül egy hónappal ezelőtt jelezte először, hogy aranyat találtak egy “szegény településen az ország délkeleti részén”, akkor azt jósolta, hogy a meg nem nevezett körzet felvirágzása várható.
Aranyos Szerbia
A Nedeljnik című hetilap mostanában azt írta, hogy a szerencsés nyertes Žagubica, amely az ország kevésbé déli, inkább keleti részén van, nem messze Majdanpektől, ahol a kínai székhelyű Zijin Mining multinacionális bányászati vállalat turkál, furkál és robbantgat arany után kutatva, ami önmagában is megérne egy misét.

Körülbelül egy hónappal az első elnöki bejelentését követően a szintén a Szerbiában turkáló-furkáló kanadai Dundee Precious Metals Inc. (DPM) hivatalosan közölte, hogy egy Žagubica környéki lelőhelyen aranyat és rezet találtak az ott vett jóminőségű mintákban.
Az aranyat körülbelül ötszáz méteres mélységben találták, tehát odáig kellene leásni, hogy felszínre hozzák.
– jelentette be szerb beszámolók szerint David Rae, a DPM elnök-vezérigazgatója.
Miután a fúrásokat 2022 negyedik negyedévében végezték, ezért a lelőhely feltérképezése még folyamatban van, de a legnagyobb kanadai független befektetési bank, a Canaccord Genuity abban bízik, hogy a Dundee Precious Metalsnak sikerül befektetőket találni a szerbiai “aranymező” feltárásához.
Dubravka Đedović bányászati és energiaügyi miniszter a múlt héten megerősítette a hírt, bár ő némileg visszafogottabban nyilatkozott.
– hűtötte le a kedélyeket a miniszter, aki arra emlékeztetett, hogy a mostani lelőhely növeli a közelben korábban végzett fúrások eredményét, amelyek kanadai források szerint eddig még nem keltették fel a befektetők érdeklődését.
Predrag Mijatović, a Szerbiai Földtani Intézet igazgatóhelyettese közben a belgrádi Politikának nyilatkozva kijelentette, hogy ő nem tudja, hogy mire gondolt Vučić elnök, merthogy Szerbián 30 helyszínen folyik a kutatás arany után, ami legalább harminc alkalmat kínálhat hasonló bejelentés megtételére.
Azt sem nagyon lehet tudni, hogy mennyi aranyat rejt a föld Szerbiában, mert már harminc éve nem mérték fel a tartalékok nagyságát, az akkori becslések szerint körülbelül 500 tonnára tehető a tartalék, ami cirka 30 milliárd dollárnak felel meg.
A második bejelentés
A szerb elnök a nyugati közvetítőkkel folytatott kalandjairól beszámolva a sok kellemetlen hírt követően azzal vigasztalta meg hétfőn az ország népét, hogy újabb lelőhelyről kapott értesítést, amiről rajta kívül egyelőre csak egyetlen személy tud.
A bejelentés nem csak azért furcsa, mert a szerb elnök ezzel igyekezett ellensúlyozni a nyugati fenyegetéseket, hanem azért is, mert nem ő az első, aki nehéz helyzetben “aranyos álmokat szövöget”.
Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság alapítója és elnöke arra emlékeztetett, hogy Slobodan Milošević idejében, a NATO beavatkozása után, amikor a pénzügyi helyzet nagyon rossz volt, már egyszer előkerültek hasonló történetek, aztán felrobbantottak egy dombot, amely a legendák szerint kincset rejtett.
– jelentette ki Biserko, aki szerb és horvát lapbeszámolók szerint ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ezek a történetek válságos időkben kerülnek elő, amikor külső nyomás nehezedik az országra, illetve annak vezetőjére, ezért az ilyen bejelentés – úgy tűnik – kezd bevett szokássá válni Szerbiában.
– jegyezte meg a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság vezetője, aki szerint a rossz gazdasági helyzet mellett azért került ismét elő ez a téma, mert a Nyugat szankciókkal fenyegeti Szerbiát, ha az nem fogadja el a Koszovóval kapcsolatos tervet.
Melléklet
Ennek a történetnek van magyar vonatkozása is, a második világháború során ugyanis Radnóti Miklós több verse is a cikk első felében említett Žagubica felett íródott, valahol a hegyekben.
A fenti kép a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítási anyagából származik, és az alábbi is.
Horvátország
ZOKI BOND A SZOMSZÉDBAN: Milanović tavalyelőtt még bohócnak nevezte Orbánt

Mint ezt a magyar média jobbára az MTI jelentését közölve hírül adta, Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, alias Zoki Bond, Budapestre látogatott, ahol a Sándor-palotában Novák Katalin magyar elnök fogadta. Ez annyiban tartozik a BALK-ra, hogy ismertesse az olvasókkal azokat a részleteket, amelyek a magyarországi hírekből kimaradtak. Merthogy a horvát elnök korábban ambivalens kijelentéseket tett Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatban. Amire mi még emlékszünk, mivel nálunk az írás megmarad, máshol meg a szó elszáll.
Olajbogyó a vodka-martiniban
Aki emlékszik James Bond kedvenc italára, amelyet mindig keverve, és nem összerázva kér, az tudja, hogy a martini a kánon szerint a száraz olasz ürmösbor mellett gint tartalmaz, és két dolog kerülhet bele: vagy pici savanyított gyöngyhagyma, vagy olajbogyó, mindkettő elegáns szurkapiszkára tűzve, hogy ne kelljen kézzel kihalászni az italból.
Ahogy “romlásnak indult a nyugati világ”, Amerikában feltalálták a vodka-martinit, nem is sejtve, hogy egykor milyen stílusos lesz. Mert Zoki Bondhoz egyértelműen a vodka-martini illik jobban, olajbogyóval. A vodka itt az oroszokat jelképezi, míg az olajbogyó a mediterrán kultúrát, amelynek Horvátország is az egyik leágazása.

KÉZ A KÉZBEN: Zoki Bond és Novák Katalin
Zoki Bond szépeket mondott a magyar köztársaságielnök-asszonynak. Azzal kezdte, hogy Magyarország Horvátország jó szomszédja. A történelem folyamán voltak kisebb nézeteltérések, de Magyarország soha nem támadta meg Horvátországot, inkább segítette, ha segítségre volt szüksége, mint legutóbb a horvát-szerb háborúban.
Hogy a ma divatos szófordulattal éljünk, Antall József annakidején úgy határozott, hogy a történelem “jó oldalára” áll, és – valószínűleg Graham Greene Havannai emberünk című regényétől inspirálva – több részletben tízezer Kalasnyikov típusú géppisztolyt küldött Horvátországnak Rakéta porszívónak álcázva.
Milanović szerint a magyar segítség részarányosan a legnagyobb volt.
A horvát elnök az INA-MOL sztorit egyszerűen lesöpörte az asztalról, mondván, hogy itt nincs semmilyen új fejlemény, nincs miről beszélni. Viszont annál inkább volt mit mondania a kisebbségvédelemről, különösen az időszerű ukrán-magyar disputára való tekintettel.
Az N1-es televíziónak nyilatkozva, a horvát elnök felhívta a figyelmet a dicső horvát múltra, amikor az újdonsült ország háborúban állt, miután egy nála erősebb ellenség támadta meg.
– nyilatkozta Milanović, alias Zoki Bond, aki ugyan beismerte, hogy ezt néha kicsit a nemzetközi közösség nyomására tették.
Kapcsolódó cikk
MÁR NEM ÍRNAK CIRILLÜL: Vukováron eltörölték a kétnyelvűséget
– kérdezte a horvát elnök. És ez lenne az olajbogyó vagy a savanyított gyöngyhagyma a vodka-martiniban.
Horvátországban élő, egykori vajdasági magyarként tanúsíthatom, nekünk soha nem volt bajunk a horvát kormánnyal, állami szervekkel, sőt a szomszédjainkkal sem nagyon.
Az ukránok nagyon bután csinálják, az EU nemkülönben, mert itt nem arról van szó, amit a magyar sajtóban idézett Mykola Siruk katonai elemző mondott, hogy “Orbán Viktor magyar miniszterelnök aggódik az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaiért”. Siruk szerint senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy “tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul”.

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?
De öntsünk tiszta martinit a pohárba! Itt inkább arról van szó, hogy a magyarok ne tanuljanak meg magyarul, hanem legyenek “jó ukránok”, mint a többiek. A kisebbségi ember a környezet nyelvét még akkor is megtanulja, ha ezt nem ambicionálja különösképpen, ezt persze azok nem értik, felfogni sem tudják, akik soha nem éltek kisebbségben.
Mondjuk, én gyermekkoromban, az utcán, játék közben tanultam meg szerbül, illetve huszonévvel később, kemény másfél éves munkával horvátul (azóta már nem csak a zágrábi nyelvjárást sajátítottam el, de a cérnai, szlavóniai tájszólást is).
A baj mindig az anyanyelvvel van, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar iskola, magyar pap. Az ukránok jelenleg a magyarokkal és az oroszokkal problémáznak, de ebből egyenesen következik, hogy esetleg később az ukrajnai lengyel, román, stb. kisebbségek sem számíthatnak semmi jóra. De ne legyen így!
Mint ezt éppen a horvát példán láthattuk, a haza védelmének semmi köze sincs a kisebbségi jogok betartásához, még akkor sem, ha az ellenség, azaz a szerbek kisebbségi jogairól van szó, bár ezt időnként Horvátországban is elfelejtik, lásd a legfrissebb vukovári példát, miután mindig lesznek “hazafias fiúk”, akik gondoskodnak arról, hogy a kisebbségek ne érezzék jól magukat.
Pár szó a “proxy” háborúról
Milanović ugyanakkor pedzegette, hogy ellenzi Magyarország brüsszeli egzercíroztatását.
– jelentette ki Milanović, és példának a lengyeleket hozta fel, akik ugyan a háború miatt most “jó fiúkká” váltak, de véleménye szerint nem kell sokat várni arra, hogy ismét napirendre kerüljenek.
Végül a sokat támadott, Lavrov orosz külügyminiszter által viszont nyilvános dicséretben részesített nyilatkozatáról is szólt pár szót.
– mondta Milanović, majd Zoki Bondként hozzátette:

Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt (Forrás: MTI, Screenshot)
A horvát elnök a cikk keletkezésének időpontjában éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel vacsorázott, holnap-holnapután talán erről is megtudunk majd valami érdemlegeset, miután ők ketten leginkább evés közben szeretnek beszélgetni, valahol Magyarországon, vagy éppen a “Pokoli szigeteken”, amiről a sajtót nemigen tájékoztatják, pedig érdekelne bennünket, hogy a martinit savanyított gyöngyhagymával vagy olajbogyóval szolgálták-e fel nekik.
Kapcsolódó cikk
De nem volt mindig ekkora a barátság.
Zoki Bond, az “igazság bajnokaként”, 2021 nyarán azt mondta, hogy Magyarországot ma (2021-ben) a brüsszeli repülőtérre sem engednék, nemhogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek vele, majd a mostanában az Európai Parlament által is gyakran elővett Várhelyit emlegetve megjegyezte, hogy az Európai Bizottságba “mindenféle silány kishal kerül”.
– mondta akkor a magát “karakteres elnökként” meghatározó Zoki Bond, aki tőlünk “lehengerlő stílusa miatt” kapta ezt a nevet. Egyszer azonban a horvát államfő megfogadta, hogy ezentúl “ügyel arra, amit mond”.
Nem sokkal később azonban úgy fogalmazott, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség egykori bosnyák tagja “a mudzsahedinek hosztesze volt” Zenicában, majd egy kanyarral kitért a magyar miniszterelnökre is.
Kellemes hétvégét kívánunk! És csirió!
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel
-
Szerbia4 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szerbia7 nap telt el azóta
ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Elutasították a feljelentéseket az orosz nagykövet, a BIA igazgatója és a Népi Járőrség ellen
-
Szlovénia1 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Bosznia2 nap telt el azóta
Okirati machináció és nacionalista karlendítés árnyékolja be a kormány munkáját
-
Koszovó1 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le
-
Szerbia3 nap telt el azóta
“Nemzeti front” létrehozását kezdeményezi 3 erősen jobboldali szerbiai párt