VÁRHELYI SZERINT: Az Európai Bizottság felgyorsítja a Nyugat-Balkán egészének uniós integrációját

A cikk meghallgatása

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia- Hercegovinának, ha az teljesíti a nyolc pontba foglalt elvárásokat. Ezt is tartalmazta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Brüsszelben tett bejelentése. Ezt a BALK külön cikkben is tárgyalta, felsorolva a legújabb brüsszeli elvárásokat, amelyekkel nem helyezték hatályon kívül az eddigi feltételeket, csak hátrébb rendelték őket. Miután az Európai Bizottság más államokkal is foglalkozott, ezért az MTI segítségével itt röviden minden érintett országot felsorolunk, a későbbiekben pedig egyiket-másikat elemezzük is, ahogy azt az események megkívánják.

Geostratégiai befektetés

Brüsszeli sajtótájékoztatóján Várhelyi Olivér közölte: az Európai Bizottság szerdán elfogadott bővítési döntéscsomagjának részeként tett ajánlás feltétele, hogy Bosznia- Hercegovina lépéseket tesz a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a média szabadságának megerősítésére, ahogy a migráció hatékonyabb kezelésére is.

A magyar EU-biztos kijelentette: a tagjelölti státusz megadására vonatkozó ajánlás történelmi pillanat Bosznia- Hercegovina polgárai számára.

– Biztatom az ország vezetőit, hogy a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget, és mielőbb folytassák az ajánlásunkban meghatározott lépéseket

– fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a bizottság véleményében megfogalmazott reformok és a tizennégy prioritás teljesítésével kapcsolatos munka továbbra is kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

Közölte, az Európai Unió bővítési politikája geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe, stabilitásába, biztonságába és társadalmi-gazdasági növekedésébe.

– Közös érdekünk, hogy felgyorsítsuk az integrációs folyamatot, kezdve a Nyugat- Balkánnal, ahol évek óta azon dolgozunk, hogy közelebb hozzuk a régiót az EU-hoz

– emelte ki szomszédságpolitikai és bővítési biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A többiek

Montenegróval kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta: a csatlakozási tárgyalások a többi között továbbra is a jogállamiságra vonatkozó fejezetben meghatározott intézkedések teljesítésére összpontosítanak. Az országnak fokoznia kell a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosítására vonatkozó munkát, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás hitelessége érdekében megkezdett munkát.

Szavai szerint Szerbiának olyan kormány létrehozására kell törekednie, amely szilárdan elkötelezett az EU stratégiai iránya és a szükséges reformok mellett. További munkára és politikai elkötelezettségre van szükség a reformok folytatásához és elmélyítéséhez, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság, a gyülekezési szabadság és a háborús bűncselekmények kezelésének kulcsfontosságú területein.

Az uniós biztos kiemelte: Albánia és Észak- Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megnyitása júliusban új szakaszt jelent az EU-val fenntartott kapcsolataikban, de ennek a két országnak is tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területein. Albániának emellett érdemben foglalkoznia kell a tulajdonjogokkal, a kisebbségi kérdésekkel és a véleménynyilvánítás szabadságával is.

Koszovóval kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, hogy Pristinának is fokoznia kell a demokrácia, a közigazgatás, a jogállamiság megerősítésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Kiemelte: az Európai Bizottság kitart azon 2018. júliusi értékelése mellett, amely szerint Koszovó teljesítette az összes vízumliberalizációs kritériumot. A végrehajtó testület erre vonatkozó javaslatával az Európai Unió Tanácsának sürgősen foglalkoznia kell.

Várhelyi megállapította, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogatja a reformtörekvéseket, valamint felgyorsítja a Nyugat- Balkán egészének uniós integrációját.

A szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban megjegyezte, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területét érintően Ankarának meg kell fordítania a jelenleg tapasztalható negatív tendenciát. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolat szerves részét képezi.

Az uniós biztos szerint azok az okok, amelyek Törökország csatlakozási tárgyalásainak leállásához vezettek, még mindig fennállnak. Várhelyi ugyanakkor megjegyezte, hogy Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere az olyan alapvetően fontos területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia, az élelmezésbiztonság és a közlekedés.