Connect with us

Magyarország

KILENCVENES ÉVEK: Orbánnak szárazföldi támadást kellett volna végrehajtania Szerbia ellen

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Vucic szerint a kilencvenes években Magyarországnak meg kellett volna megtámadnia Szerbiát
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Szerbiában még mindig nem értek véget a kilencvenes évek, ezt igazolja Aleksandar Vučić legújabb sajtótájékoztatója, amelynek egyik központi témája ismételten Koszovó volt az energiahelyzet mellett, az utóbbinak hamarosan külön cikket szentelünk, miután a szerb tervek több pontban is érintik Magyarországot. A szerb elnök most azzal hozakodott elő, hogy 1999-ben Magyarországnak északról kellett volna megtámadnia Szerbiát, hogy annak Koszovóból a Vajdaságba kelljen átvezényelnie az erőit. A szerb elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy mindezt a magyar miniszterelnök mondta el neki, és ezt ő Orbán Viktor engedélyével adja tovább, vagyis hozza nyilvánosságra.

A szerb elnök beszámolója szerint az akkori amerikai elnöknek, Bill Clintonnak és a briteknek, vagyis Margaret Thatchernek az volt az ötlete, hogy Magyarország szárazföldön támadja meg Szerbiát, amivel elérhetik a Koszovóban állomásozó szerb erők egy részének átvezénylését a Vajdaságba, de ezt Orbán visszautasította.

A kilencvenes évek fenyegetése

– Így Magyarországnak 1999-ben szárazföldön kellett volna megtámadnia Szerbiát – erősítette meg nekem Orbán, és azt mondta, ezt nyilvánosan elmondhatom. Clinton és a britek azt kérték/követelték tőle, hogy észak felől támadja meg Szerbiát, és ezzel Koszovótól Vajdaságig húzzák szét az erőinket

– mondta Vučić, aki szerint a magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban felkereste Nagy- Britanniát, ahol Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel találkozott, mert hogy nagyon nagy nyomás nehezedett rá, a Fehér Ház esetében ennek elhárításában Gerhard Schröder volt a segítségére.

– Csöngetett, és amikor Thatcher ajtót nyitott, azt mondta neki: nagyon zavarja, hogy nem volt hajlandó megtámadni Szerbiát, ezért több brit katona fog meghalni

– jelentette ki a szerb elnök, aki ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy ezek után ezek az országok miként várják el Szerbiától, hogy bizalommal legyen irántunk.

A szerb államfő “bombasztikus kijelentésében” van némi tévedés vagy csúztatás, mivel hogy 1999-ben nem Margaret Thatcher volt Nagy- Britannia miniszterelnöke, hanem Tony Blair. Arról már nem is beszélve, hogy Blair évekig a szerb elnök (titkos) tanácsadója volt.

A másik furcsaság, hogy ha az Egyesült Államok és Nagy- Britannia a kilencvenes években szárazföldi támadást tervezett volna észak felől Szerbia ellen, azt nem a magyar hadseregre bízza, Magyarországot ugyanis előtte egy hónappal vették fel a NATO-ba, merthogy szükség volt a magyar légtérre a légicsapásokhoz.

Mindezt azért érdemes megjegyezni, mert a szerb elnök úgy fogalmazott, hogy szeret szembenézni a tényekkel, a szárazföldi támadásra vonatkozó “szerb-magyar titokkal” kapcsolatban azonban a tények nem teljesen azok, mint amiket Vučić felhozott.

A szerb elnök most azt vetette a nyugati országok szemére, hogy most bizalmat várnak el Szerbiától, miután korábban szárazföldi támadást szorgalmaztak ellene.

– Most valami nagy szerelemről kellene beszélnünk?

– kérdezte Vučić, és azt mondta, hogy nagyon bízik Orbánban és Magyarországban, amely Szerbia megbízható partnerének bizonyult.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szlovákia

Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fico
Robert Fico pártja nyerte a szlovákiai választásokat, egyes vélemények szerint "bemutatta" a középső ujját Európának (Forrás: Politico)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.

Politikai térkép választások után

Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.

Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.

A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.

A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.

Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.

A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.

szl terkep

A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.

A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.

A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.

A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.

Játszd újra, Fico!

Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.

Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.

A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.

A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.

Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.

2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.

Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.

A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.

A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.

Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.

Merre tovább MKP?

Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.

Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.

Fico Smer

EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak

Kapcsolódó cikk

3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak

Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.

Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.

Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava