KILENCVENES ÉVEK: Orbánnak szárazföldi támadást kellett volna végrehajtania Szerbia ellen

Szerbiában még mindig nem értek véget a kilencvenes évek, ezt igazolja Aleksandar Vučić legújabb sajtótájékoztatója, amelynek egyik központi témája ismételten Koszovó volt az energiahelyzet mellett, az utóbbinak hamarosan külön cikket szentelünk, miután a szerb tervek több pontban is érintik Magyarországot. A szerb elnök most azzal hozakodott elő, hogy 1999-ben Magyarországnak északról kellett volna megtámadnia Szerbiát, hogy annak Koszovóból a Vajdaságba kelljen átvezényelnie az erőit. A szerb elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy mindezt a magyar miniszterelnök mondta el neki, és ezt ő Orbán Viktor engedélyével adja tovább, vagyis hozza nyilvánosságra.

A szerb elnök beszámolója szerint az akkori amerikai elnöknek, Bill Clintonnak és a briteknek, vagyis Margaret Thatchernek az volt az ötlete, hogy Magyarország szárazföldön támadja meg Szerbiát, amivel elérhetik a Koszovóban állomásozó szerb erők egy részének átvezénylését a Vajdaságba, de ezt Orbán visszautasította.

A kilencvenes évek fenyegetése

– Így Magyarországnak 1999-ben szárazföldön kellett volna megtámadnia Szerbiát – erősítette meg nekem Orbán, és azt mondta, ezt nyilvánosan elmondhatom. Clinton és a britek azt kérték/követelték tőle, hogy észak felől támadja meg Szerbiát, és ezzel Koszovótól Vajdaságig húzzák szét az erőinket

– mondta Vučić, aki szerint a magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban felkereste Nagy- Britanniát, ahol Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel találkozott, mert hogy nagyon nagy nyomás nehezedett rá, a Fehér Ház esetében ennek elhárításában Gerhard Schröder volt a segítségére.

– Csöngetett, és amikor Thatcher ajtót nyitott, azt mondta neki: nagyon zavarja, hogy nem volt hajlandó megtámadni Szerbiát, ezért több brit katona fog meghalni

– jelentette ki a szerb elnök, aki ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy ezek után ezek az országok miként várják el Szerbiától, hogy bizalommal legyen irántunk.

A szerb államfő „bombasztikus kijelentésében” van némi tévedés vagy csúztatás, mivel hogy 1999-ben nem Margaret Thatcher volt Nagy- Britannia miniszterelnöke, hanem Tony Blair. Arról már nem is beszélve, hogy Blair évekig a szerb elnök (titkos) tanácsadója volt.

A másik furcsaság, hogy ha az Egyesült Államok és Nagy- Britannia a kilencvenes években szárazföldi támadást tervezett volna észak felől Szerbia ellen, azt nem a magyar hadseregre bízza, Magyarországot ugyanis előtte egy hónappal vették fel a NATO-ba, merthogy szükség volt a magyar légtérre a légicsapásokhoz.

Mindezt azért érdemes megjegyezni, mert a szerb elnök úgy fogalmazott, hogy szeret szembenézni a tényekkel, a szárazföldi támadásra vonatkozó „szerb-magyar titokkal” kapcsolatban azonban a tények nem teljesen azok, mint amiket Vučić felhozott.

A szerb elnök most azt vetette a nyugati országok szemére, hogy most bizalmat várnak el Szerbiától, miután korábban szárazföldi támadást szorgalmaztak ellene.

– Most valami nagy szerelemről kellene beszélnünk?

– kérdezte Vučić, és azt mondta, hogy nagyon bízik Orbánban és Magyarországban, amely Szerbia megbízható partnerének bizonyult.