Connect with us

Szlovénia

SZLOVÉN KERÍTÉS: Bizalmatlansági eljárás a kerítés eltávolítása miatt

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

bobnar grims
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Több mint száz, Szlovéniában nemzetközi védelemért folyamodó migráns próbált meg vonaton Olaszországba jutni – közölték szerdán a szlovén hatóságok. Közben a Janez Janša volt miniszterelnök vezette ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Tatjana Bobnar belügyminiszter ellen a migráció szlovéniai növekedése miatt.

A koperi rendőrséget kedden este értesítették arról, hogy nagyszámú külföldi utazik vonattal Ljubljanából Olaszországba. A hatóságok este fél nyolckor a divacai pályaudvaron átvizsgálták a vonatot, és megállapították, hogy több mint száz külföldi tartózkodik rajta, akik elhagyták a ljubljanai és logateci menekültközpontot.

A vonaton 103 személy utazott: 38 Afganisztánból, 25 Indiából, 12 Burundiból, 13 Nepálból, öt Pakisztánból, három Kubából, kettő-kettő Kongóból és Kamerunból, valamint egy-egy Bangladesből, Ghánából és Guineából – közölte szerdán a koperi rendőrség. A külföldi állampolgárokat illegális átlépés miatt őrizetbe vették.

Közben a Janez Janša volt miniszterelnök vezette ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Tatjana Bobnar belügyminiszter ellen a migráció szlovéniai növekedése miatt. Az SDS kötelességszegéssel, a nyilvánosság félrevezetésével, a törvények következetlen végrehajtásával és önkényes viselkedéssel vádolja a tárcavezetőt.

Branko Grims, az SDS parlamenti képviselője sajtótájékoztatóján elmondta: az indítvány benyújtásának oka a horvát-szlovén határon húzódó kerítés eltávolítása volt.

A politikus szerint Bobnar több dologgal félrevezette a közvéleményt: például azzal, hogy a menekülteket egyenrangúnak tekinti a migránsokkal. Grims úgy vélte, hogy a kerítés eltávolítása biztonsági és politikai következményekkel járt.

Augusztus végéig több határsértéssel foglalkozott a rendőrség, mint tavaly egész évben – mondta Grims, hozzátéve, hogy várhatóan a négyszeresére emelkedik a nemzetközi védelem iránti kérelmek száma is.

Szlovénia az illegális migránsok célországává válik

– fogalmazott a képviselő, rámutatva, hogy Bobnar migránsintegrációs politikája a multikulturalizmuson alapul, amit az SDS ellenez.

Az ellenzéki párt azzal is vádolja belügyminisztert, hogy a kerítés lebontása előtt nem tett eleget a szakvélemények elkészítésére vonatkozó kötelezettségének, a kerítés eltávolítását mindössze néhány határ menti polgármester támogatta.

Bobnar közleményben reagált az SDS lépésére. Mint írta, nem tart a bizalmatlansági indítványtól, amelyben szerinte “szolidaritással, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával” vádolják.

Ha becsületesen és törvényesen dolgozol, jó lelkiismerettel bárkivel szembenézhetsz, és döntéseidet bármikor ésszerű érvekkel megvédheted

– írta válaszában a belügyminiszter.

A Robert Golob baloldali kormány júniusban jelentette be, hogy az év végéig teljesen eltávolítja a kerítést Horvátországgal közös határáról. A szlovén közszolgálati televízió (RTV) legutóbbi riportja szerint azonban a kerítés lebontása lassabban halad a tervezettnél, eddig mindössze négy kilométert távolítottak el.

Szlovénia még 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. Ezt később fokozatosan panelkerítésre cserélték, valamint bővítették. Jelenleg 51 kilométer pengés drótkerítés és 143 kilométer panelkerítés húzódik a közös határszakaszon.

Szlovéniában az év első nyolc hónapjában 11 409 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, 93 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, és nőtt a nemzetközi védelemért folyamodók száma is

– közölte hétfőn a szlovén belügyminisztérium.

A feltartóztatott illegális bevándorlók mintegy 90 százaléka kért védelmet Szlovéniában. Többségük azonban még a menekültügyi eljárás vége előtt elhagyja az országot.

A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Bosznia-Hercegovinába, onnan Horvátországba, majd Szlovéniába folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába szeretnének eljutni.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Horvátország

Cipész és a kaptafa: Milanović némileg magyarázkodott

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül
Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül (Forrás: Facebook, Nataša Pirc Musar)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Zoran Milanović horvát ma (szerdán, február 1-jén) Zágrábban találkozott Nataša Pirc Musar szlovén elnökkel, majd a találkozó után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen egy cipészes mondás is előkerült. Az általunk gyakran a legendás brit nulla-nullás ügynökök legnevezetesebbikéhez hasonlított Milanović, a Dnevnik.hr-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a beszélgetés kellemes volt, és hogy a nyitott kérdésekről volt szó köztük, például a választott bíróság határozatáról, de beszéltek a régióról is. Pirc Musar karácsony környékén történt beiktatásakor jelezte, hogy első külföldi útja a Balkánra fog vezetni, hogy folytassa elődje, Borut Pahor térségre összpontosító erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban.

Jogászok egymás közt

A szlovén elnök nem feledkezett meg azidőtájt tett ígéretéről, és most megerősítette, hogy a Brdo-Brijuni folyamat esetében ott szeretné folytatni, ahol elődje abbahagyta.

Azt szeretném tovább ápolni. Amíg a régió politikusai beszélgetnek, az csak hasznos lehet. Hálás vagyok Milanović elnök úrnak, aki velem együtt fog dolgozni ezen a projekten. Ami a választott bíróság határozatát illeti, álláspontunk egyértelmű, mindketten jogászok vagyunk. Ebből kiindulva arra kérem a kormányainkat, hogy kezdjék el megvitatni ezt a kérdést

– mondta Pirc Musar, aki még hozzátette, hogy tudni fogják, miként oldjuk meg a problémákat.

A szlovén elnök elárulta, hogy lényegében már a következő találkozón gondolkozik.

Rejtett kívánságom, hogy a fiatalokra helyezzük a hangsúlyt, ők azok, akik elhagyják a régiót

– jelentette ki a szlovén elnök, majd megjegyezte, hogy szeretne eltávolodni az ideológiai témáktól.

Ki a megtévesztett szerető?

Milanović nem volt hajlandó kommentálni a szomszédos országban zajló kémügyet, de ugyanakkor Ukrajnával kapcsolatosan is alaposan begombolkozott. Úgy nyilatkozott, hogy nem beszéltek Ukrajnáról.

Van egy közmondás, amely azt mondja, hogy a cipész maradjon a kaptafánál, én ezúttal ragaszkodtam a kaptafához

– mondta Milanović. Persze, a visszafogottsággal kissé elkésett, miután a “szabad világ” kollektíve felhördült afelett ahogy Krím és Koszovó sorsáról értekezett. A Krím-ügyet meg sem kísérelte megmagyarázni, viszont Koszovóval kapcsolatban megosztott egy pár gondolatot az újságírókkal.

Az elmélázó cipész

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e a szerb elnökkel, Milanović azt mondta, hogy Vučić elnökkel utoljára 2015 őszén beszélt telefonon.

Abban az időben mindketten miniszterelnökök voltak. Emlékezetünk szerint Milanović az akkori “titkos beszélgetés során” arra kínált megoldást Vučićnak, hogy a magyarok háta mögött miként kezeljék az Európára zúduló migránsáradatot!

A horvát elnök most követendő példának nevezte Vučić hozzáállását, aki azt mondta, hogy mielőtt bármit mond Milanović Koszovóról tett kijelentéséről, tüzetesen át akarja tanulmányozni, hogy mit mondott a horvát elnök. (Vučić azért “nem volt képben”, mert az inkriminált horvát elnöki nyilatkozat idején búcsúlátogatáson látta vendégül Belgrádban “öreg barátját”, Miloš Zeman cseh elnököt.)

Ám Zoki Bond, ha már mikrofon közelében volt, sietve megállapította, hogy Szerbia nyugati csatlakozásához néhány dolognak meg kell változnia.

Az ukrajnai helyzet egy látszólagos szerb-orosz románc végének a pillanata, vagy éppenséggel a kezdete, amely által Szerbia végül megértheti, hogy ő a megtévesztett szerető

– mondta Milanović. Azt is hozzátette, hogy Szerbiának valahogy el kell ismernie Koszovót.

Tudom ez most nem fog tetszeni nekik

– viccelődött a horvát köztársasági elnök.

Milanović egyúttal röviden kitért a legújabb korrupciós botrányféleségre – napvilágra került ugyanis a korrupcióval vádolt Gabriela Žalac és a knini ex-polgármester Josipa Rimac levelezése a WhatsAppon – amire rádobott még néhány lapáttal a Nacional nevet viselő bulvárlap, nyilvánosságra hozva a Horvát Erdőgazdaság (Hrvatske šume) letartóztatott vezetőjének, Krunoslav Jakupčićnak a mobiltelefonjáról származó üzeneteket.

A botrány körülbelül arról szól, hogy a horvát vezetők egyike-másika hogyan szerzett munkát valamelyik ismerőse ismerősének.

Milanović véleménye szerint ez nagyon komoly dolog, szemben a kormányfővel, aki röviden “nemtémának” nyilvánította az egészet.

Visszatérve a kaptafához

A Horvát Köztársaság viselt dolgairól az átlagnál kissé jobban tájékozott hírlapíróként most én térnék vissza a kaptafához.

A kígyót-békát kiáltó kollégák, ellenzéki politikusok egy teljesen hétköznapi dologból szeretnének affért kreálni, Horvátország megalapítása óta, már több mint három évtizede, így működnek a dolgok. Ti., ha valakinek van valahol valakije a hatalmi struktúrákban, könnyen, vagy könnyebben jut jól fizető szinekúrához, mint az, aki ilyennel nem rendelkezik.

Persze, ez nem igazán horvát különlegesség – nagy a gyanúm, hogy már réges-régen is nagyobb eséllyel pályázhatott az ember a varázslói státusra, ha jóban volt a törzsfőnök feleségével – valahogy ez a legliberálisabb demokráciákat sem kerülte el. Sőt az autokráciákat, vagy az átkos kommunizmust sem.

Amióta világ a világ, az járt jól, aki megfelelő ismeretségekkel rendelkezett. Ez természetesen felháborító, de vajmi keveset tehetünk ellene.

A meritokrácia – ha ilyen valaha is létezett -, amelyben csak az ember tehetsége, tudása, rátermettsége számít, nem a Földnek nevezett bolygó “nevezetessége”, és ezért fordul elő, hogy a jól fizető állásokban rendre azokat az emberek találjuk, akik az égvilágon semmihez sem értenek, csak egyvalamihez: az érvényesüléshez.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Szlovénia

A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Orosz kémfészeken tartja a szemét az szlovén bagoly
Orosz kémfészeken tartja a szemét az szlovén bagoly, vagyis a szlovén titkosszolgálat, a SOVA (Forrás: Delo.si)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A szlovénok orosz kémeket fogtak. Mint ezt már a fél világ hírül adta, a szlovén FBI, a Nyomozóiroda (Nacionalni preiskovalni urad -NPU) a szlovén Hírszerző és Biztonsági Ügynökséggel (Slovenska obveščevalno-varnostna agencija – SOVA, a szó jelentése “bagoly”) karöltve letartóztatott két argentin állampolgárt, María Rosa Mayer Munost és Ludwig Gischt (ha ez a valódi nevük), annak gyanújával, hogy az orosz SVR-nek (Külső Hírszerző Szolgálat) dolgoztak, de az is felmerült, hogy a katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak jelentettek. A szlovénok szerint tulajdonképpen orosz állampolgárokról van szó, akik argentin útlevéllel és fedőnevekkel igyekeztek mindenféle titkot kiszimatolni, valószínűleg elsődlegesen a NATO-val kapcsolatosan.

Orosz kémek bárhol

Az egyelőre nem derült ki, hogy konkrétan mivel gyanúsítják a két letartóztatott személyt – elvégre titkosszolgálatról van szó – viszont Szlovéniában nagy horderejű esetként tekintenek az ügyre.

Internetes beszámolók szerint az USA elhárító szervei által “illegálisoknak” nevezett orosz kémhálózat tagjairól van szó, akik jobbára dél-amerikai útlevelekkel felszerelten nyüzsögnek világszerte.

Például José Assis Giammarias brazil akadémikust és a Tromsø Egyetem kutatóját tavaly októberben tartóztatták le Norvégiában.

Amint azt a norvég hírszerzés akkoriban felfedezte, a brazil kutató valójában az orosz hírszerző szolgálat tisztje, Mihail Mikushin volt.

Tavaly nyáron az AIVD holland hírszerző szolgálat Hágában letartóztatta Viktor Müller Ferreira brazil állampolgárt, aki valójában Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov GRU-ügynök volt. Kapcsolatfelvétel útján megpróbált beszivárogni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságba, amely az esetleges ukrajnai orosz háborús bűnöket vizsgálja.

Különböző médiajelentések szerint a közelmúltban orosz ügynököket és az orosz titkosszolgálatok munkatársait is észlelték Svédországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban, Moldovában és Lettországban.

Köztük voltak parlamenti képviselők, tisztviselők, a fegyveres erők tagjai, üzletemberek, valamint egy lettországi vasúti munkás, aki lefényképezte és filmezte a NATO-csapatok mozgását, és elküldte a felvételeket orosz hírszerző kapcsolatainak.

A bagoly jelenti

Visszatérve két frissen elkapott kémre, a SOVA-nak több hónapig követte a Ljubljanától északkeletre élő házaspárt, és adatokat kellett gyűjtenie róluk.

Az orosz kémek fészke (Forrás: Facebook)

Az orosz kémek fészke (Forrás: Facebook)

A két feltételezett orosz kém egyes értesülések szerint 2018, más beszámolók szerint 2017 óta élt Szlovéniában, és a 5’14 Művészeti Galériát használták paravánul, amelyet a pár női tagja vezetett.

María Mayer az Art Gallery 5’14 igazgatója volt, amely hivatalosan ingatlankereskedelemmel, valamint műalkotásokkal és ortodox ikonokkal foglalkozott, partnere, Gisch pedig a DSM & IT d.o.o. igazgatójaként tevékenykedett.

A galéria (a honlapja itt található: kattints ide!) azt állította magáról, hogy 90 művésszel dolgozott együtt a világ minden tájáról. A galéria nemzetközi vásárokra is ellátogatott, a Facebook közösségi oldaláról kiderül, hogy volt kiállítóterük a zágrábi vásáron is. Az alábbi kép balfelső sarkában látható a zágrábi vásáron bérelt kiállítóhelyük.

A szlovén hírportálok feltételezik, hogy a Bagyoly, vagyis a szlovén biztonsági és hírszerző hatóságok az akció előtt alaposan ellenőrizték a feltételezett orosz kémek anyagi forrásait.

A szlovén médiában ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a műalkotásokkal történő kereskedés kényelmes módszernek számít a nagy mennyiségű pénz legalizálására, azt azonban nem tudni, hogy csak az orosz titkosszolgálatokhoz köthető cégeknek adtak-e el műalkotásokat.

Itt fészkeltek az orosz kémek?

Itt fészkeltek az orosz kémek?

A pár 2017-ben 50 ezer euróért vásárolt egy irodát, a pénz eredete nyilvános forrásokból nem derült ki.

A pár férfi tagjának információs megoldásokra szakosodott cége volt/van, a DSM & IT céget Ljubljanában jegyezték be 2017-ben, és 7500 euró alaptőkével indítottak. 2021-ben mintegy 44 000 euró bevétele volt, 26 000 kiadás mellett.

A házaspár, ahogy a fent említett úgynevezett illegálisokra, vagyis a titkos orosz kémekre jellemző, látszólag normális életet élt, és gyermekük az egyik ljubljanai általános iskolába járt.

Szlovén lapbeszámolók szerint a kémkedéssel gyanúsított két argentin állampolgárról semmilyen más nyilvánosan elérhető információ nem található. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy személyazonosságukat gondosan “megtisztították”.

Még nyomoznak

A nyomozás külföldi hírszerzésnek való kémkedés és hamis személyazonosság megadásának bűntettének gyanújával folyik.

Az illetékes ljubljanai államügyészség megerősítette, hogy a SOVA feljelentése alapján megkezdték a tárgyalást megelőző eljárást, miután tavaly december elején a ljubljanai kerületi bíróság vizsgálati osztálya nyomozási kérelmet nyújtott be két természetes személy ellen kémkedés bűntette miatt.

Psszt! Az orosz kémek figyelnek!

Psszt! Az orosz kémek figyelnek!

Kémkedés miatt hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel kell szembenézniük, a hamis személyazonosság megadásának bűncselekménye miatt pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Az orosz kémek “lefülelésére” Tanja Fajon szlovén külügyminiszter is reagált, aki súlyosnak és nemzetközi visszhangot keltőnek minősítette az ügyet, viszont még nem hívatják be az orosz nagykövetet, miután a nyomozás még folyamatban van.

Az általános háborús pszichózist Horvátországban még egy picit magasabb szintre emelte a védelmi minisztérium bejelentése, hogy a horvát pilóták első csoportja elutazott Franciaországba, a frissen vásárolt Rafale harci repülőkre való átképzésre.

Az orosz kémek ezen is biztos rajta tartják a szemüket, ezért ahogy ezt egy II. világháborús plakát üzente, mindenki tartsa meg magának, amit tud. Mert ugye, az “illegális orosz kémek” nem alszanak.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Bosznia

ÚJÉV: Ez már egy más Horvátország, ugyanaz a Szerbia és egy változó Bosznia

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Újév a balkánon
Balkáni újév 2023
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

A Balkán újévkor is rejteget meglepetéseket, viszont továbbra is megosztott maradt, még inkább megosztott, mint korábban volt. A volt Jugoszlávia kettévált egy nyugati és egy keleti részre, ha pedig az egész, földrajzi értelemben vett Balkánra tekintünk, akkor “három sávos változást” figyelhetünk meg. A nyugati sávba tartozik Szlovénia és Horvátország, amely igazából már nem is Balkán, hanem Kis-Európa, középen vannak azok az országok, amelyek ki tudja, hogy mikor integrálódnak Európához, keletre pedig azok, amelyek ugyan uniós tagállamok, de az integráció esetükben egyelőre nem sikertörténet. Ez persze, sommás megállapítás, de egy mondatban másmilyent nem is lehet adni.

Miután beköszöntött egy újabb év, amely semmivel sem lesz könnyebb, mint amilyen az előző volt, próbáljunk meg előre tekinteni, mert a múlt a Balkánon jóval inkább lehúzó, mint inspiráló erő, és nézzük, hogy milyen jövőt kívánnak maguknak az egyes kis-európai, valamint a közép-balkáni vezetők, a kelet-balkáni két országra most nem térnénk ki helyszűke miatt.

Újév Kis-Európában

Szlovénia teljes metamorfózison ment keresztül az 2022-es szuperválasztási évben, kicserélődött az ország teljes vezetése, ennek megfelelően egészen mások mondták az újévi köszöntőket, mint egy évvel ezelőtt. Szlovénia egyre inkább a Mag-Európához tartozik, bár a lakosság szláv származása és gazdasági érdekei okán bizonyos mértékben mindig kötődni fog a Balkánhoz.

Robert Golob szlovén miniszterelnök

A szlovén miniszterelnök újévi üzenetében, amelyet a szlovén hírügynökség tett közzé, különösen fontosnak tartotta, hogy az új kormány “visszaadta a normalitás érzését” a szlovén társadalomnak.

Robert Golob szavai szerint a Covid-19 világjárvány, az ukrajnai háború és a drágaság ellenére az elmúlt esztendő sok pozitívumot hozott, amin bizonyára a kormányzatban bekövetkezett változásokat értette.

Szerinte 2023 a reformok éve lesz, amellyel azt új vezetés úrrá akar lenni mindazokon a kihívásokon, amelyek az elmúlt 30 évben felhalmozódtak. Kormánya szeretné teljes mértékben átalakítani a közegészségügyi rendszert, reformot tervez az igazságszolgáltatásban és az oktatásban.

Ennek megfelelően Golob “pozitív energiát és bátorságot” kívánt az ország lakosságának az új esztendőben.

Nataša Pirc Musar szlovén elnök

Nataša Pirc Musar, szlovén köztársasági elnök, aki táján vette át a hivatalát, újévi üzenetében kijelentette, hogy 2022 a szolidaritás éve, valamint az aktív állampolgárok, a bátorság és az igazságosságért való küzdelem éve volt.

Az államfő azt kívánta Szlovénia lakosságának, hogy 2023 a pozitivizmus, az egészség, az öröm és a kedvesség éve legyen.

Újév Horvát-Európában

Horvátországra 2023-tól kezdve egy egészen más világ köszönt, Horvátország valójában a Schengenhez és az euróövezethez történő csatlakozással válik igazán európai országgá, és lesz a Kis-Európa része, ám mivel a földrajzi fekvés módosítására nincs lehetőség, a balkáni kötődések sem szűnnek meg.

A horvátok az utóbbi időben nagyon sokat mindent kaptak az Európai Uniótól, főleg azt követően, hogy Ursula von der Leyen lett a bizottság elnöke, illetve ahogy ezt mi BALK-osan megfogalmaztuk, Andrej Plenković horvát miniszterelnök lett “anyuci kedvenc mikimausza”.

Andrej Plenković

A horvát miniszterelnök YouTube-os újévi üzenetét azzal kezdte, hogy a 2022-es esztendő nehéz és megpróbáltatásokkal teli év volt, hiszen kevesen számítottak háborúra Európán, amelyet az “Ukrajna elleni brutális orosz agresszió” váltott ki.

Horvátország az első perctől kezdve kiállt a baráti ukrán nép mellett

– mondta Plenković, aki csak ezt követően tért át a hazai eseményekre, amelyeket értékelve azt emelte ki, hogy Horvátország 6%-os növekedéssel zárta az évet, és a 2022-es esztendőben “elérte azokat a stratégiai célokat, amelyekre nemzetként már régóta törekedett”. Ezek között említette a pelješaci híd megépítését, valamint az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást.

Plenković azt mondta, hogy 2023-ban megvédenek minden horvát állampolgárt, szilárd támaszt nyújtanak a gazdaságnak, és továbbra is a felvirágzás és a fejlődés felé tartanak, amihez mindenkinek tiszta szívből kívánt boldog és sikeres új évet.

A Közép-Balkán újévkor is billeg

A Közép-Balkán országai a “billegő térségbe” tartoznak, bár a billegés egyes országok esetében különböző mértékű és irányú, sőt még országon belül is változik. Így például létezik orosz, török és amerikai irányba történő billegés, viszont szinte közös az Európai Unió felé történő elbillenés, amelyet hol az orosz, hol a török vagy egyéb muszlim irányba történő elbillenés ellensúlyoz mintegy libikóka szerűen.

Ebben a billegő térségben az “univerzális újév mellett” saját újévek is vannak, azért kétszer is ünnepelnek, de miután az általános újévet szinte mindenhol tartják, így újévi üzenetek is vannak szép számmal.

Aleksandar Vučić újévi köszöntőjéhez csatolt kép

Aleksandar Vučić államfő az újév alkalmából az Instagramon köszöntötte Szerbia polgárait, akiknek jó egészséget és gyorsabb gazdasági fejlődést kívánt.

A szerb elnök egyúttal kifejezte azt az óhaját, hogy a következő évben még gyorsabban nőnek a fizetések és a nyugdíjak Szerbiában, és hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a békét.

Vučić újévi köszöntője azonban “egy harcos üdvözlete” volt, merthogy a következő szerepeltek benne a következő sorrendben:

Szeretjük a mi Szerbiánkat, és harcolunk érte. Nem adjuk meg magunkat! Boldog új évet!

A “Nem adjuk meg magunkat! (Nema predaje!) mondat az utóbbi időben eposzi jellegű kijelentéssé vált a szerb elnök retorikai készletében, miután rendszeresen visszatér a beszédiben. A mondat a koronavírus-járvány idejéből származik, emlékeink szerint ezt a mondatott Vučić megbetegedett fia mondta az elnöki apának, azóta azonban már “általános értelemben” került be a köztudatba, mintegy közkinccsé válva.

Arról nem esett szó a mostani üzenetben, hogy Szerbia milyen irányba kíván haladni a következő esztendőben, erről Ivica Dačić szerb külügyminiszter rántotta le a leplet.

Ivica Dačić, Szerbia külügyminisztere

A külügyér arról beszélt, hogy Aleksandar Vučić államfő kérésére “ki kell olvasztani Szerbia kapcsolatait Horvátországgal”, mindenféle félreértés elkerülése végett itt nem használjuk a “felmelegíteni” szót. Dačić erről a belgrádi kormánybarát Pink televízióban nyilatkozott, miután egy nappal korábban a szintén kormánybarát Happy televízió egyik kocsmai szintre süllyedt műsorában nótázgatott.

Dačić úgy fogalmazott, hogy Szerbia és Horvátország a jövőben jobb kapcsolatokra törekszik, habár nem bíznak abban, hogy “megváltoztatják egymás tudatát és véleményét”.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke

Milorad Dodik boszniai szerb elnök egy “madárkás üzenetben” köszöntötte az entitás lakosságát megjegyezvén, hogy Boszniai Szerb Köztársaság a közös ház, amely a család és az élet mellett megadatott minden boszniai szerbnek.

Mindenünk, amink van a családunkon és életünkön kívül, az a boszniai Szerb Köztársaság. Meg kell védenünk, és szeretnünk kell, ahogyan az életünket is szeretjük, mert a boszniai Szerb Köztársaság az életünk.

– mondta Dodik, akik harcolni kíván a boszniai Szerb Köztársaságért, amelyet nem kívánja elhagyni, ezért mindenkinek boldog újévet kívánt, hogy együtt élvezhessék mindazt, amit az élet nyújt.

Dragan Čović, a boszniai Horvát Demokratikus Közösség vezetője

Dragan Čovića boszniai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) vezetője nem a boszniai horvátoknak gratulált a Twitteren, hanem a főnöknek, Andrej Plenkovićnak, mégpedig ahhoz, hogy Horvátország tagja lett a schengeni és az euróövezetnek.

Ez úton is őszintén gratulálok az ország minden lakosának, de különösen a miniszterelnök úrnak, Andrej Plenkovićnak, akinek bátor vezetésével ezek a hosszú távú stratégiai célok megvalósultak!

– írta Čović, aki hosszútávú stratégiáját most éppen Plenkovićra építi.

Vjosa Osmani koszovói elnök

Vjosa Osmani koszovói elnök a Facebookon köszöntötte országa lakosságát, ahol szívből jövő jókívánságait fejezte ki mindenkinek, és azt kívánta, hogy a 2023-as esztendő szeretetben, boldogságban és jólétben teljen.

Továbbra is dolgozzunk együtt hazánk szebb jövőjéért és egy békésebb világért!

– szólította fel népét a koszovói elnök, majd miután mindezt kikívánkozott belőle, azt is megkívánta, hogy a 2022-es esztendő utolsó napján kimenjen a brnjaki határátkelőhöz, amelyen a húsz napos szerb barikádosdi után újraindulhatott a forgalom.

Ezt követően felkereste a Kosovska Mitrovica déli, albánok lakta részében lévő rendőrbázist is, ahol kitüntetéseket osztogatott a rendőröknek, akiknek az indoklás szerint hálával tartozik az ország szuverenitásának megőrzése és minden állampolgár biztonsága szempontjából, bármiféle megkülönböztetés nélkül.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Kontaktlencse akció »

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: