Horvátország
DIAGNÓZIS: Zavaros idők messiásai
Köztudott, hogy turbulens időkben a legfurcsább figurák bukkannak felszínre. Könyvégetők, vallási fanatikusok, tv-prédikátorok, szektavezetők, legkülönbözőbb profilú führer-wannabee-k. A veszélyeztetettség érzése, a nyájösztön, a változással szembeni értetlenség és tehetetlenségérzet, mind kedvező táptalajt szolgáltat a pszichiátriai diagnózissal rendelkező, vagy csak túltengő feltűnési viszketegségben szenvedő egyének számára. Az ellenük való fellépés – mármint, ha áthágnak bizonyos határt -, mindig érzékeny dolog, mert sosem tudni, hogy a közvélemény egyszerűen túlteszi rajta magát, vagy mártírfigurát vél felfedezni. Ez utóbbi esetben már komoly gondok adódhatnak, különösen a mai világban, ahol olyan sikeresen hergelik egymást az emberek a közösségi médiában.
Marko Francišković, az Úr közgazdásza
A fent nevezett Francišković a koronavírus járvány idején bevezetett intézkedések elleni tüntetéseken nyert némi teret, amikor Zágrábban és Šibenikben megtartott tüntetéseken harcra szólította fel híveit.
A derék Márk nem volt teljesen ismeretlen figura, 2006-ban ugyanis nem kis megbotránkozást váltott ki ˮA nemzeti fennmaradás programjaˮ című írása. Ebben a szövegben Francišković támogatja a “krisztuscentrikus gazdaság” létrehozását, és “munkatáborok megnyitását az árulók, rablók és minden más elkövető” számára, akik elképzelései szerint “le kell, hogy róják adósságukat a nemzetnek”.
A tanulmány első oldalán Francišković ezt írja:
– A nemzeti túlélés programja a hatalomátvétel utáni időszakra utal, valamint a cselekvés módjára és formájára, amíg az áruló zsidó-szabadkőműves és tolvaj klikk megdöntése nem következik be.
Francišković magát “publicistának, esszéistának, közgazdásznak” illetve “antiglobalista és euroszkeptikus politikai aktivistának” tartja.
2013-ban Ranko Ostojić szociáldemokrata politikust, akkori belügyminisztert, a háborúból megmaradt fegyverekkel fenyegette meg, aminek következtében nyolc hónapra ítélték, amit egy pszichiátriai intézetben kellett letöltenie, ott tartózkodásának első hat hónapjára kényszerkezelést is “felírtak neki”.
A rendőrség átkutatta Francišković lakását, ahol valódi fegyverarzenált találtak: két puskát, két aknát, két kézigránátot és rengeteg lőszert.
Azt állította, hogy diagnózisát meghamisították, és miután elhagyta a kezelést, áttért az iszlámra, és 2019-ben kiadott egy könyvet Horvát dzsihád címmel, amelyben az iszlám törvényhozás, a saría horvátországi bevezetését szorgalmazta. Úgy tűnik azonban, hogy időközben az iszlámban is sikerült csalódnia, mert erről a továbbiakban kevés szó esik.
Francišković terrorizmusra való felbújtatás vádjával került vizsgálati fogságba, de az ellene felhozott vádakat pénteken sem erősítette meg a bíróság. Ügyvédje, Zvonimir Hodak “minden alapot nélkülöző esetnek” nyilvánította a bírósági eljárást, mivel szerinte az ügyészség nem rendelkezik semmilyen konkrét bizonyítékkal Francišković ellen.
A zágrábi Megyei Bíróság előtt híveinek egy kisebb, 50-80 fős csoportja tüntetett, akik közül 5-öt letartóztattak, mert könnygázt és hideg fegyvert találtak náluk.
A radikalizálódás árnyéka
Az egész Francišković-eset nyilván nem váltana ki nagyobb érdeklődést – az embereknek van más baja is éppen elég -, de a kormány nem tudja nyugodt lelkiismerettel átadni a feledésnek az ügyet.
Ennek oka elsősorban a kormányépület elleni támadás, amelyet két évvel ezelőtt egy kiskorú személy hajtott végre. Nem segíti az sem a lenyugvást, hogy a múlt heti kormányellenes tüntetések során a kormánypárt székháza előtt, egy szintén kiskorú személynél pár Molotov-koktélt, kést és improvizált szöges buzogányt találtak.
Tudomásom szerint Horvátországban nincs szó semmilyen számottevő szervezkedésről, a Facebookon folyó szájhősködésen kívül, amit árgus szemekkel figyel, úgy a belügy, mint a titkosszolgálat, ahogy a mondás/közhely tartja: jobb félni, mint áldozattá válni.
Az országban még mindig nagy bőséggel fordul elő fegyver és hadianyag, ezért könnyen előfordulhat, hogy néhány őrült, vátesz, vagy magával meghasonlott személy emberéleteket is követelő incidenst robbant ki.
Horvátország
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?
A Horvát Újságíró Egyesület (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) november 23-án, szombaton nyilatkozatot kért a horvát Gazdasági Versenyhivataltól (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja, AZTN) a Glas Slavonije, a Novi list, a Glas Istre és a Zadarski List tulajdonjogának koncentrációjával kapcsolatban. Az újságírószövetség közlésének értelmében a versenyhivatal válaszolt az Istra24 portál megkeresésére, miszerint augusztus 4-én értesítést kaptak a vállalkozások összefonódásának megvalósítására irányuló szándékról, és felkérték a Media Solutionst, hogy egészítse ki a bejelentést, amelyet még nem nyújtottak be az AZTN-hez szeptember 18-án, amikor a regionális napilapok tulajdonjogának konszolidációjáról szóló szöveget közzétették”.
Mi itt a gond voltaképpen?
A Horvát Újságíró Egyesületet egyrészt a Media Solutions tulajdonosi szerkezete aggasztja – a tulajdonosok egyértelműen a kormánypárthoz kötődnek – másrészt az a tény, hogy annak ellenére, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a Glas Slavonije dolgozóinak fizetése hónapokat késik, és a számlájuk blokkolva van -, most hirtelen terjeszkedésbe kezd.
Ez a horvát kollégák szerint politikai konnotációt kölcsönöz ennek az üzleti tranzakciónak. Arról nem is beszélve, hogy a fúziót a 2024-es szuperválasztási év előtt hajtják végre, amikor megválasztják a kormányt, a köztársasági elnököt és az európai parlamenti képviselőket.
Az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosa, Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert (Forrás: LiderMedia)
Gyors vizsgálódásunk eredményeként kiderítettük, hogy az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosai Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert dubrovniki ügyvéd/üzletember és Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának, Vladimir Šeksnek az unokaöccseként látta meg a világot.
A képet – nyilván szándékosan -, még egy kicsit homályosabbá teszi, hogy az üzletben társként rész vesz a szlovák JOJ Media House médiaholding is.
Persze, amíg a Horvát Újságíró egyesület sötét ármányt és cselszövést lát a dologban, Oleg Uskoković a Media Solutions vezérigazgatója egészen másként vélekedik.
Szerinte, a Media Solutions csupa szívjóságból és a polgárok minőségibb tájékoztatását szem előtt tartva vállalkozott a fúzióra.
Oleg Uskoković szerint az akvizíció és a Glas Slavonijevel való jövőbeli egyesülés célja, hogy konszolidálja a regionális napilapokat, miután az elmúlt években számos olyan válsághelyzeten mentek keresztül, amelyek erősen befolyásolták üzleti tevékenységüket, mint például a 2020-as Covid-válság, a papír árának 2021-es rendkívüli emelkedése, és végül az energiaárak 2022-es erőteljes növekedése kétségessé tette fennmaradásukat.
A Media Solutions vezetője valahol július végén, amikor a tranzakcióra sor került, és azt bejelentették a horvát Gazdasági Versenyhivatalnál, hangsúlyozta, hogy a fúzió lehetővé teszi a napilapok számára a gazdasági jövőt egy rendkívül versenyképes környezetben.
Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának az unokaöccseként látta meg a világot
Spekuláljunk egy kicsit horvát fejjel!
Minden esetleges félreértés elkerülése végett, a következőket nem tudjuk semmilyen dokumentummal vagy egyéb bizonyítékkal alátámasztani, így akár népmesének is felfogható, amit most mondunk, viszont egyike a valószínű forgatókönyveknek, amelyek szerint az egész lejátszódott.
Az írott sajtót sújtó válságok miatt a regionális lapok igencsak lerongyolódott állapotban voltak, így a választások előtt remek ötletnek tűnt ezek aprópénzért történő felvásárlása.
Erre bármely politikai párt szívesen vállalkozott volna, de Horvátországban az ilyesmit kizárólag csak a kormánypárt tudja végrehajtani.
Kapcsolódó cikk
SAJTÓSZABADSÁG: Határon innen, határon túl, avagy hogyan bontsuk kívülről a rendszert?
Természetesen az ügylethez szükséges tőke semmiképpen sem követhető vissza a HDZ-hez, kis millió módja van annak, hogyan lehet pénzt juttatni valakinek akár az állami költségvetésből is, nem beszélve a szövevényes kompenzációkról, ahol valaki megelőlegezi a szükséges pénzt saját számlájáról, hogy máshol igen kedvező feltételek mellett kössön üzletet.
Meg aztán létezik burkolt, vagy szimpla zsarolás, donorhálózat, ígérgetés, fenyegetés, hogy ne soroljuk már tovább a politika eszköztárát.
Akárhogy is volt, az anyagi nehézségekkel küszködő Media Solutions egy pillanat alatt megtáltosodott, és elindult megmenteni – külföldi (szlovák) partnerével közösen :o) – a tönk szélén álló horvát regionális lapokat.
A kérdés most csak az, és lényegében ez áll a Horvát Újságíró Egyesület aggodalmának hátterében, hogy milyen sors vár a most “kézhez vett” regionális sajtóra.
A legjobb esetben hasznos kis fogaskeréknek bizonyulnak, ha a kormánypárt továbbélteti őket némi állami segéllyel, viszont az is előfordulhat, hogy a választások után a felszámolás vár rájuk, bár ez nem lenne bölcs dolog, lévén, hogy ezúton olyan területekre sikerült a kormánypártnak betörnie a Glas Istre és a Novi list révén, mint Fiume, vagy Isztria, ahol az ellenzék volt és van hatalmon.
-
Koszovó18 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?