Horvátország
DIAGNÓZIS: Zavaros idők messiásai

Köztudott, hogy turbulens időkben a legfurcsább figurák bukkannak felszínre. Könyvégetők, vallási fanatikusok, tv-prédikátorok, szektavezetők, legkülönbözőbb profilú führer-wannabee-k. A veszélyeztetettség érzése, a nyájösztön, a változással szembeni értetlenség és tehetetlenségérzet, mind kedvező táptalajt szolgáltat a pszichiátriai diagnózissal rendelkező, vagy csak túltengő feltűnési viszketegségben szenvedő egyének számára. Az ellenük való fellépés – mármint, ha áthágnak bizonyos határt -, mindig érzékeny dolog, mert sosem tudni, hogy a közvélemény egyszerűen túlteszi rajta magát, vagy mártírfigurát vél felfedezni. Ez utóbbi esetben már komoly gondok adódhatnak, különösen a mai világban, ahol olyan sikeresen hergelik egymást az emberek a közösségi médiában.
Marko Francišković, az Úr közgazdásza
A fent nevezett Francišković a koronavírus járvány idején bevezetett intézkedések elleni tüntetéseken nyert némi teret, amikor Zágrábban és Šibenikben megtartott tüntetéseken harcra szólította fel híveit.
A derék Márk nem volt teljesen ismeretlen figura, 2006-ban ugyanis nem kis megbotránkozást váltott ki ˮA nemzeti fennmaradás programjaˮ című írása. Ebben a szövegben Francišković támogatja a „krisztuscentrikus gazdaság” létrehozását, és „munkatáborok megnyitását az árulók, rablók és minden más elkövető” számára, akik elképzelései szerint „le kell, hogy róják adósságukat a nemzetnek”.
A tanulmány első oldalán Francišković ezt írja:
Francišković magát „publicistának, esszéistának, közgazdásznak” illetve „antiglobalista és euroszkeptikus politikai aktivistának” tartja.
2013-ban Ranko Ostojić szociáldemokrata politikust, akkori belügyminisztert, a háborúból megmaradt fegyverekkel fenyegette meg, aminek következtében nyolc hónapra ítélték, amit egy pszichiátriai intézetben kellett letöltenie, ott tartózkodásának első hat hónapjára kényszerkezelést is „felírtak neki”.
A rendőrség átkutatta Francišković lakását, ahol valódi fegyverarzenált találtak: két puskát, két aknát, két kézigránátot és rengeteg lőszert.
Azt állította, hogy diagnózisát meghamisították, és miután elhagyta a kezelést, áttért az iszlámra, és 2019-ben kiadott egy könyvet Horvát dzsihád címmel, amelyben az iszlám törvényhozás, a saría horvátországi bevezetését szorgalmazta. Úgy tűnik azonban, hogy időközben az iszlámban is sikerült csalódnia, mert erről a továbbiakban kevés szó esik.
Francišković terrorizmusra való felbújtatás vádjával került vizsgálati fogságba, de az ellene felhozott vádakat pénteken sem erősítette meg a bíróság. Ügyvédje, Zvonimir Hodak „minden alapot nélkülöző esetnek” nyilvánította a bírósági eljárást, mivel szerinte az ügyészség nem rendelkezik semmilyen konkrét bizonyítékkal Francišković ellen.
A zágrábi Megyei Bíróság előtt híveinek egy kisebb, 50-80 fős csoportja tüntetett, akik közül 5-öt letartóztattak, mert könnygázt és hideg fegyvert találtak náluk.
A radikalizálódás árnyéka
Az egész Francišković-eset nyilván nem váltana ki nagyobb érdeklődést – az embereknek van más baja is éppen elég -, de a kormány nem tudja nyugodt lelkiismerettel átadni a feledésnek az ügyet.
Ennek oka elsősorban a kormányépület elleni támadás, amelyet két évvel ezelőtt egy kiskorú személy hajtott végre. Nem segíti az sem a lenyugvást, hogy a múlt heti kormányellenes tüntetések során a kormánypárt székháza előtt, egy szintén kiskorú személynél pár Molotov-koktélt, kést és improvizált szöges buzogányt találtak.
Tudomásom szerint Horvátországban nincs szó semmilyen számottevő szervezkedésről, a Facebookon folyó szájhősködésen kívül, amit árgus szemekkel figyel, úgy a belügy, mint a titkosszolgálat, ahogy a mondás/közhely tartja: jobb félni, mint áldozattá válni.
Az országban még mindig nagy bőséggel fordul elő fegyver és hadianyag, ezért könnyen előfordulhat, hogy néhány őrült, vátesz, vagy magával meghasonlott személy emberéleteket is követelő incidenst robbant ki.

Horvátország
Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története

Nem tudom, más hogy van vele, de számomra az Európai Parlament a demokrácia felesleges sallangja, ami azért létezik, hogy fenntartsuk a látszatát, hogy mi polgárok uniós szinten is képviselve vagyunk. Ez különben fontos lenne, mert kétségtelen, hogy az európai embereknek a nemzetállamok feletti érdekeik is vannak, és ha valaki megkérdezné őket, nagyon határozott választ lehetne kapni arra, mit kellene tennie az Európai Uniónak, és mit nem. Abban a ritka esetben, amikor megkérdezik őket, illetve különböző kezdeményezések keretében hallathatják a hangjukat, az sem az EP-nek, sem az EU-szerveknek nem tetszik. Hogy ne magyarázzunk sokat, elég csak a téli/nyári óraátállításra gondolni, vagy a Minority SafePackra.
A tervezett elavulás
Ilyen helyzetben Dr. Biljana Borzan eszéki orvos, a horvát Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) képviselője rendhagyó jelenség az Európai Parlamentben.
Borzan asszony már évek óta harcol azért, hogy az uniós „közös piacon” ne lehessen olyan árucikkeket forgalmazni, amelyekbe be van építve az ún. programozott elöregedés, vagyis a tervezett elavulás.
Magyarán: ne lehessen az emberek nyakába sózni semmi olyat, pl. háztartási gépet, ami a szavatosság lejártával garantáltan bedöglik. E sorok írója már évek óta kizárólag török háztartási gépeket vásárol, amióta pórul járt egy világmárka – különben Magyarországon gyártott – hűtőszekrényével.

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást (Forrás: Facebook, Dr. Biljana Borzan)
Szörnyülködni nyilván egyszerűbb
Szóval, Biljana Borzan azon kevés normális EP-képviselők egyike, aki nem avatkozik bele sem az otthon folyó csatározásokba, illetve Ukrajnának sem szeretne repülőgép-anyahajót szállítani. Sőt még a magyar törvényhozás sem aggasztja különösképpen.
Egyszerűen teszi a dolgát, a választópolgárok érdekeit igyekszik szolgálni, függetlenül attól, hogy így nem lehet a médiákban szerepelni, vagy fotózkodni.
Miután egy horvát EP-képviselőről van szó, a horvát hírközlő szerveken kívül kevesen említik meg, hogy kedden nagy győzelmet aratott: az EP illetékes bizottsága elfogadta a fogyasztói jogok felülvizsgálatát.
– mondta Biljana Borzan EP-képviselő szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament fogyasztóvédelmi és belső piaci bizottsága kedden szavazott a meglévő fogyasztói jogi irányelveket felülvizsgáló „A fogyasztók felhatalmazása a zöld átállás érdekében” című dokumentumról.
Persze, mint minden mást, ezt sem kapkodják el: ahogy Borjan asszony elmondta, erről áprilisban szavaz az Európai Parlament. Ezután megkezdődnek a tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek több hónapig tartanak.
Valószínűleg egy-két évre lesz szükség a dokumentum életbe léptetéséhez, attól függően, hogy mennyire változtatja meg a dolgokat a gyakorlatban.
A meglévő irányelvek módosításai megtiltják az eszközök időtartamát korlátozó alkatrészek beszerelését, valamint minden olyan gyakorlatot, amely lerövidítheti az eszközök élettartamát.
– mondta Borzan, majd hozzátette, hogy ez az érvelés bizonyos határig talán elfogadható a mobiltelefonok esetében, mert a készülék kialakításában és specifikációiban állandó változások vannak.
– mutatott rá Borzan. A dokumentum előírja továbbá az eszköz élettartamára vonatkozó állítások tilalmát, ha azok nem bizonyíthatók.
A horvátoknak (is) az idegeire megy
A Borzan által megrendelt felmérés eredményei szerint a horvát válaszadók valamivel több, mint 94 százaléka úgy véli, hogy a készülékek élettartamát növelni kellene, mert szerintük a háztartási készülékek ma gyorsabban válnak használhatatlanná, mint 20 évvel ezelőtt.
Ezzel nyilván az írek és a spanyolok is így vannak, de a skandinávok már nem annyira, mert az ottani piacokra kerülő áru nem egy esetben sokkal jobb minőségű annál, mint amivel bennünket traktálnak, elsősorban a sokkal erőteljesebb svéd fogyasztóvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Kapcsolódó cikk
MEGINTETTÉK VÁRHELYIT: Az Európai Parlament megszabta a csatlakozási kritériumokat, de minek?
A Balkánon ezt már időben kiszagolták, és a kivándorlóknak köszönhetően létrejött egy balkáni hálózat, amely egy ideje alig használt vagy raktári feleslegnek nyilvánított skandináv háztartási gépeket forgalmaz, felettébb jutányos áron.
Visszatérve Biljana Borzanra, azt kell mondanunk, hogy akármilyen dicséretes is az EP-képviselő asszony tevékenysége, egy fecske nem csinál nyarat.
Az Európai Parlamentet sürgősen meg kellene reformálni, annak érdekében, hogy ne zavaros politizálgatással foglalkozzon, hanem a választók, az európai emberek konkrét érdekeit képviselje. Persze ez az EU egyéb szerveire is igaz.
Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között