Connect with us

Horvátország

HANGTOMPÍTÓS: Rálőttek egy vendéglő tulajdonosára Zágráb újvárosi részén

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

keresgelnek
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Egy nappal ezelőtt rálőttek egy újzágrábi vendéglő tulajdonosára, szakértők szerint a támadás tipikus leszámolási kísérletnek tűnik. A két támadó motorkerékpárral érkezett, az egyik vezetett, a másik lőtt. Az viszont érthetetlen, hogy a kiszemelt áldozatnak nem esetett bántódása, vagyis karcolásokkal úszta meg a merényletet.

Bandaháborús módszer

A balkáni bandák egyre gyakrabban alkalmazzák a “motoros kilövési módszert”, az áldozatot akkor támadják meg, amikor az autójában ül, a járművet pedig motorkerékpárral közelítik meg.

Ezt a módszert vetették be nemrég Isztambulban is, ahol egy héttel ezelőtt tették el láb alól Jovan Vukotićot, a montenegrói škaljari klán vezetőjét, és így támadták meg a meg nem nevezett zágrábi vendéglőtulajdonost is, aki a BMW-jében ült, amikor a motorral érkező elkövetők egyike egy lövést adott le rá.

A golyó nem találta el a férfit, aki így csak az üvegszilánkoktól sérült meg, vagyis karcolásokkal úszta meg az ellene kitervelt merényletet.

A támadók gyorsan eltűntek a helyszínről, ahonnan autójával elhajtott a megtámadott vendéglátós is.

Nikola Milina, a horvát rendőrség főigazgatója, akit augusztus második felében újabb öt évre neveztek ki erre a posztra, úgy nyilatkozott, hogy az esetnek nincs köze a balkáni bandaháborúkhoz, amivel nem ért egyet Željko Cvrtila bűnügyi szakértő.

Professzionális elkövetők

A környéken lakók azt állítják, hogy semmiféle lövést nem hallottak, ami azt jelzi, hogy a támadók hangtompítós fegyvert használtak. Cvrtila szerint ez arra utal, hogy “professzionális” elkövetőkről van szó.

A bűnügyi szakértő nem zárta ki, hogy a támadást csak figyelmeztetésnek szánták, szerinte azonban ennek kicsi a valószínűsége, mert az elkövetők “túl sokat ruháztak be” az akcióba.

Az eseményeket ugyan rögzítették a térfigyelő kamerák, a támadók azonban bukósisakot viseltek, ami megnehezíti a személyazonosságuk megállapítását, így egyelőre nem csak hogy szabadládon , hanem a beazonosítások sem történt meg.

Először ki kell derítenünk az indítékot, ezért különösen fontos az áldozat és a rendőrség együttműködése

– mondta Cvrtila, aki szerint azonban az ilyesmi ritka, mert általában maguk az áldozatok is részt vesznek valamilyen bűncselekményekben, amiről nem szívesen számolnának be a hatóságoknak.

A rendőrséget igazából azt segítheti, hogy ha az áldozatra várakozó támadók sokat tébláboltak a környéken, esetleg bementek valamelyik vendéglőbe, ahol levették a sisakjukat.

Médiajelentések szerint a megtámadott férfi eddig nem szerepelt a rendőrségi nyilvántartásban, ami szintén megnehezíti a rendőrség munkáját.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Horvátország

Cipész és a kaptafa: Milanović némileg magyarázkodott

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül
Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül (Forrás: Facebook, Nataša Pirc Musar)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Zoran Milanović horvát elnök ma (szerdán, február 1-jén) Zágrábban találkozott Nataša Pirc Musar szlovén elnökkel, majd a találkozó után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen egy cipészes mondás is előkerült. Az általunk gyakran a legendás brit nulla-nullás ügynökök legnevezetesebbikéhez hasonlított Milanović, a Dnevnik.hr-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a beszélgetés kellemes volt, és hogy a nyitott kérdésekről volt szó köztük, például a választott bíróság határozatáról, de beszéltek a régióról is. Pirc Musar karácsony környékén történt beiktatásakor jelezte, hogy első külföldi útja a Balkánra fog vezetni, hogy folytassa elődje, Borut Pahor térségre összpontosító erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban.

Jogászok egymás közt

A szlovén elnök nem feledkezett meg azidőtájt tett ígéretéről, és most megerősítette, hogy a Brdo-Brijuni folyamat esetében ott szeretné folytatni, ahol elődje abbahagyta.

Azt szeretném tovább ápolni. Amíg a régió politikusai beszélgetnek, az csak hasznos lehet. Hálás vagyok Milanović elnök úrnak, aki velem együtt fog dolgozni ezen a projekten. Ami a választott bíróság határozatát illeti, álláspontunk egyértelmű, mindketten jogászok vagyunk. Ebből kiindulva arra kérem a kormányainkat, hogy kezdjék el megvitatni ezt a kérdést

– mondta Pirc Musar, aki még hozzátette, hogy tudni fogják, miként oldjuk meg a problémákat.

A szlovén elnök elárulta, hogy lényegében már a következő találkozón gondolkozik.

Rejtett kívánságom, hogy a fiatalokra helyezzük a hangsúlyt, ők azok, akik elhagyják a régiót

– jelentette ki a szlovén elnök, majd megjegyezte, hogy szeretne eltávolodni az ideológiai témáktól.

Ki a megtévesztett szerető?

Milanović nem volt hajlandó kommentálni a szomszédos országban zajló kémügyet, de ugyanakkor Ukrajnával kapcsolatosan is alaposan begombolkozott. Úgy nyilatkozott, hogy nem beszéltek Ukrajnáról.

Van egy közmondás, amely azt mondja, hogy a cipész maradjon a kaptafánál, én ezúttal ragaszkodtam a kaptafához

– mondta Milanović. Persze, a visszafogottsággal kissé elkésett, miután a “szabad világ” kollektíve felhördült afelett ahogy Krím és Koszovó sorsáról értekezett. A Krím-ügyet meg sem kísérelte megmagyarázni, viszont Koszovóval kapcsolatban megosztott egy pár gondolatot az újságírókkal.

Az elmélázó cipész

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e a szerb elnökkel, Milanović azt mondta, hogy Vučić elnökkel utoljára 2015 őszén beszélt telefonon.

Abban az időben mindketten miniszterelnökök voltak. Emlékezetünk szerint Milanović az akkori “titkos beszélgetés során” arra kínált megoldást Vučićnak, hogy a magyarok háta mögött miként kezeljék az Európára zúduló migránsáradatot!

A horvát elnök most követendő példának nevezte Vučić hozzáállását, aki azt mondta, hogy mielőtt bármit mond Milanović Koszovóról tett kijelentéséről, tüzetesen át akarja tanulmányozni, hogy mit mondott a horvát elnök. (Vučić azért “nem volt képben”, mert az inkriminált horvát elnöki nyilatkozat idején búcsúlátogatáson látta vendégül Belgrádban “öreg barátját”, Miloš Zeman cseh elnököt.)

Ám Zoki Bond, ha már mikrofon közelében volt, sietve megállapította, hogy Szerbia nyugati ához néhány dolognak meg kell változnia.

Az ukrajnai helyzet egy látszólagos szerb-orosz románc végének a pillanata, vagy éppenséggel a kezdete, amely által Szerbia végül megértheti, hogy ő a megtévesztett szerető

– mondta Milanović. Azt is hozzátette, hogy Szerbiának valahogy el kell ismernie Koszovót.

Tudom ez most nem fog tetszeni nekik

– viccelődött a horvát köztársasági elnök.

Milanović egyúttal röviden kitért a legújabb korrupciós botrányféleségre – napvilágra került ugyanis a korrupcióval vádolt Gabriela Žalac és a knini ex-polgármester Josipa Rimac levelezése a WhatsAppon – amire rádobott még néhány lapáttal a Nacional nevet viselő bulvárlap, nyilvánosságra hozva a Horvát Erdőgazdaság (Hrvatske šume) letartóztatott vezetőjének, Krunoslav Jakupčićnak a mobiltelefonjáról származó üzeneteket.

A botrány körülbelül arról szól, hogy a horvát vezetők egyike-másika hogyan szerzett munkát valamelyik ismerőse ismerősének.

Milanović véleménye szerint ez nagyon komoly dolog, szemben a kormányfővel, aki röviden “nemtémának” nyilvánította az egészet.

Visszatérve a kaptafához

A Horvát Köztársaság viselt dolgairól az átlagnál kissé jobban tájékozott hírlapíróként most én térnék vissza a kaptafához.

A kígyót-békát kiáltó kollégák, ellenzéki politikusok egy teljesen hétköznapi dologból szeretnének affért kreálni, Horvátország megalapítása óta, már több mint három évtizede, így működnek a dolgok. Ti., ha valakinek van valahol valakije a hatalmi struktúrákban, könnyen, vagy könnyebben jut jól fizető szinekúrához, mint az, aki ilyennel nem rendelkezik.

Persze, ez nem igazán horvát különlegesség – nagy a gyanúm, hogy már réges-régen is nagyobb eséllyel pályázhatott az ember a varázslói státusra, ha jóban volt a törzsfőnök feleségével – valahogy ez a legliberálisabb demokráciákat sem kerülte el. Sőt az autokráciákat, vagy az átkos kommunizmust sem.

Amióta világ a világ, az járt jól, aki megfelelő ismeretségekkel rendelkezett. Ez természetesen felháborító, de vajmi keveset tehetünk ellene.

A meritokrácia – ha ilyen valaha is létezett -, amelyben csak az ember tehetsége, tudása, rátermettsége számít, nem a Földnek nevezett bolygó “nevezetessége”, és ezért fordul elő, hogy a jól fizető állásokban rendre azokat az emberek találjuk, akik az égvilágon semmihez sem értenek, csak egyvalamihez: az érvényesüléshez.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Horvátország

RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A horvátok már a háború kitörése előtt megkezdték a fegyverek beszerzését. Franjo Tuđman volt horvát elnök, a háttérben Martin Špegelj egykori védelmi miniszter
A horvátok már a háború kitörése előtt megkezdték a fegyverek beszerzését. Franjo Tuđman volt horvát elnök, a háttérben Martin Špegelj egykori védelmi miniszter az 1991. május 28-án tarott katonai (ZNG) szemlén (Forrás: nyomtatott sajtó)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

– Világos, hogy a Krím sohasem lesz újra Ukrajna része. Ellenzem, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, ez csak meghosszabbítja a háborút. Mi a cél, Oroszország szétverése, a moszkvai kormányzat leváltása? Ez őrület – fakadt ki a napokban az egyre inkább Moszkva-baráttá váló horvát államfő, Zoran Milanović. Andrej Plenković kormányfő – aki egyébként támogatja Kijev megsegítését – nemsokkal korábban – egészen pontosan Davosban – arról beszélt, hogy amíg Ukrajna mögött komoly nemzetközi szolidaritás áll, 30 évvel ezelőtt, amikor Horvátország harcolt a szerb agresszió ellen, a világ nem segített, sőt fegyverszállítási embargóval sújtotta a térség államait. Úgy tűnik, Zágrábban is rövid a politikusok emlékezete, Horvátország ugyanis nagyon komoly támogatást kapott a kilencvenes években, és ennek köszönhetően alakult ki néhány év alatt a horvát haderő.

Kváziembargó

Amikor 1995 nyarán – néhány nappal a szerb kézen lévő horvátországi területek ellen 1995. augusztus 4-én indított Vihar (Oluja) hadművelet kezdete előtt – Zágrábban díszszemlét tartott a horvát hadsereg, sokan meglepődtek: a fehér tábornoki egyenruhában feszítő államfő, Franjo Tudjman előtt egy komoly tűzerővel rendelkező hadsereg sorakozott fel.

A horvátországi harcok 1991-es kezdetekor még legfeljebb csak kézifegyverekkel, illetve néhány ágyúval felszerelt haderő 1995-re már jónéhány T-55-ös és T-72-es szovjet harckocsit, valamint harci gépeket és helikoptereket is beszerzett, s a hadsereg több száz, vállról indítható tankelhárító, illetve légvédelmi rakétát is begyűjtött.

A Vihar elindítása előtt húsz darab MiG-21-es vadászból, valamint 15 darab Mi-24-es helikopterből állt a horvát légierő.

Mindezt úgy sikerült elérnie, hogy hivatalosan az ENSZ fegyverszállítási embargót léptetett életbe a titói Jugoszláviát alkotó köztársaságok, így Horvátország ellen.

Van ugyan embargó, de ezt az Adrián cirkáló NATO-hajókon kívül senki sem tartja be. Ha van elég pénzed, és hajlandó vagy megkeresni a megfelelő embereket, akkor bármit megvehetsz

– nyilatkozta még 1995-ben Tim Ripley, a Jane’s Intelligence Review nevű katonai szaklap elemzője.

A külföldről – leginkább Magyarországon és Szlovénián keresztül – bejuttatott fegyverek mellett alkatrészek is tonnaszámra érkeztek, külföldi elemekből állították össze például Horvátországban a hadsereg 135 darab páncélozott harcjárművét.

Álvakság Nyugaton

S lehet, hogy Horvátország – ellentétben Ukrajnával- sokat fizetett a fegyverekért, de az egész ügylet nem jöhetett volna létre anélkül, hogy a szerbeket agresszornak tartó nyugati hatalmak ne hunyjanak szándékosan szemet a hatalmas mennyiségű katonai felszerelés Balkánra juttatása fölött.


A magyar Technika szerepe

Martin Špegelj, volt horvát védelmi miniszter a Sjećanja vojnika (A katona visszaemlékezései) című könyvében maga is beszámol arról, hogy Horvátország miként szerezte be a fegyvereket Magyarországról. Ebből a visszaemlékezésből idézünk néhány mondatot.

Beszéltem a Technika képviselőjével, amely egy tekintélyes gyártó és kereskedő cég a katonai felszerelések és fegyverek előállítása terén. Már korábbról tudtam, hogy azok a fegyverek, amelyek érdekeltek, rendkívül magas színvonalúak, másrészt viszont nyilvánvaló volt, hogy a hidegháború lezárulását és az ottani hatalmas hadseregek megszüntetését követően hatalmas feleslegek keletkeztek a haditechnikai és a fegyverzet terén minden kelet-európai országban.

Nyíltan elmondtam neki, hogy mi érdekel, ő pedig szó nélkül kinyitotta a jegyzetfüzetét, és egyszerűen csak annyit mondott, hogy “tessék, diktálja, hogy mit szeretne”

Érdeklődtem az árak iránt, és a válasz bátorító volt: egy kalasnyikov – 280 DEM (nyugtnémet márka, mai érték körülbelül 140 euró), töltény – 0,4 DEM (0,2 euró), és így tovább, új és új kedvező meglepetések értek más típusú fegyverek esetében is, beleértve ebbe az összetett légelhárító rakétarendszereket is.

Megállapodtunk – minden tekintetben – a mennyiségről, az igényelt felszerelésekről és a fegyverekről, valamint a szállítás dinamikájáról.

A fegyvereket 1991. január 15-ig három közúti szállítmányban importálták, továbbá hajókkal a tengeren, és több szállítórepülőgéppel azoknak a szállítmányoknak az esetében, amelyek a Közel- és Közép-Keletről érkeztek.


A kézifegyverek jó részét – 36 ezer Kalasnyikov géppisztolyt – például Magyarország adta el a függetlenedő Horvátországnak.

Martin Špegelj, aki később védelmi miniszterként is szolgált, pár évvel ezelőtt elismerte, a több tízezer automata csak töredéke volt annak a fegyveráradatnak, amelyet egyes országok biztosítottak a horvátok számára.

A nagyobb katonai eszközöket – például a repülőket és a helikoptereket – szétszedve csempészték be Horvátországba, majd azokat ügyes kezek újra összeszerelték.

A fegyverek beszerzéséről is szól Martin Špegelj könyve

A fegyverek beszerzéséről is szól Martin Špegelj könyve

Elemzők szerint legalább 1,3 milliárd dollár értékű fegyver jutott be Horvátországba, s ez mai értéken legalább 3 milliárd dollárt jelentene.

Ez idő tájt látványosan megszaporodtak Horvátországban az amerikai szakértők, akiknek feladata minden bizonnyal az volt, hogy részt vegyyenek a fegyverembargó kijátszását jelentő ügyletek akadálymentes lebonyolításában.

A másik feladat pedig a horvát katonák kiképzése volt, Joseph Went tábornok, a városi hadviselésre, Robert Wood ezredes a harckocsik elleni védekezésre, James Lindsay tábornok pedig az alacsony intenzitású hadviselés elemeire oktatta hallgatóit.

A végeredmény az lett, hogy 1995-re Zágráb már egy 80-100 ezer fős, jól felszerelt hadsereggel láthatott neki a szerb megszállás alatt lévő területek visszafoglalásának.

A cél egyértelmű volt, a Nyugat mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy Szerbia „túlnyerje” magát: az 1991-1995-ös jugoszláviai polgárháború első szakaszában Slobodan Milošević szerb majd jugoszláv elnök hadserege ugyanis egyértelműen nyerésre állt, s jórészt a nyugati katonai segítségnek volt köszönhető, hogy “megfordult a hadiszerencse”.

Még jó, hogy akkortájt nem azok kerültek többségbe, akik úgy gondolták, a „fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút, a szerb kézen lévő krajinai területek pedig sohasem kerülnek vissza Horvátországhoz”.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Horvátország

Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Zoran Milanović megint olyat mondott, ami a “politikai Nyugaton” kiverte a biztosítékot, és amit csak Moszkvában szeretnek hallani, Ukrajnában viszont egyáltalán nem. Az igencsak “zokibondos” kijelentése, miszerint “Koszovót a Nyugat elrabolta Szerbiától”, a “Krím félsziget pedig soha többé nem lesz Ukrajna része”, Milanović nyilatkozatainak újabb díszítő eleme, ami leginkább azokat dühíti, akik abból indulnak ki, hogy az élet vagy a háború egy sakkjátszma, amelyben csak fehér és fekete figurák vannak. Ugyanakkor a nyughatatlan üzenetei már régen nem Koszovónak és Szerbiának, vagy Ukrajnának és Oroszországnak szólnak, hanem a horvát közvéleménynek, ezen nyilatkozatok által teszi ugyanis magát észrevehetővé, miután az elnöki felhatalmazások nem túl nagy mozgásteret biztosítanak számára.

Zoki Bond ismét akcióban

Az általunk gyakran Zoki Bondként emlegetett horvát elnök ismét akcióba lépett, vagy ahogy a cikk címében fogalmaztunk, megint kiverte a biztosítékot.

Milanović a korábban földrengés, a kilencvenes években pedig háború sújtotta Petrinyában (horvátul Petrinja) szónokolt a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján, és tette közkincsé, sőt a szájhagyomány által terjedő “horvát & világörökség részévé” a két inkriminált mondatot, illetve gondolatfoszlányt.

Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész elszakítása Szerbiától
A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot

A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot (Forrás: Nova TV)

– fogalmazott a horvát elnök, és hozzáfűzte, hogy valójában nem a koszovói kérdéséről beszél, hanem arról a koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az “bűncselekmény”.

Aligha lehet félreérteni a célzást, az bizonyára a “politikai Nyugat” vezető országának, a Egyesült Államoknak szólt, amelynek a koszovói megbízottjai éppen a napokban vetették papírra, illetve a számítógépek képernyőjére, hogy Koszovó “legközelebbi barátjának és szövetségesekének” tekintik magukat.

Koszovót elszakították Szerbiától, elismertük Koszovót, elismertük. Kiállok Koszovó mögött, kiállok. De amikor ez egyszer megtörtént annak az országnak az akarata ellenére, amelyhez Koszovó tartozott, az pedig Szerbia és Jugoszlávia, amely számunkra nem volt baráti ország, és az igazat szólva nem is érdekeltek bennünket, csak idő kérdése volt azonban, hogy Oroszország, vagy valamelyik harmadik állam nem teszi meg ugyanezt, és most ez történik

– jelentette ki a horvát elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a horvátok nem gyűlölték annyira a szerbeket, mint amennyire “ezek ott fönt gyűlölik az oroszokat”.

Zoki Bond jövőlátásáról is tanúbizonyságot tett, mivel megjósolta, hogy “a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

Köztem és az oroszok között óriási árok/szakadék van, de látom, hogy mi történik, hogy a gyűlölet, és az őrült emóciók Európát és a Nyugatot olyan problémák elé állítják, amelyekkel képtelenek leszünk megküzdeni. Az oroszok szempontjából ez erkölcstelen, de amennyire erkölcstelen, ez esetükben annyira létfontosságú érdek is

– magyarázta a horvát elnök, hogy mekkora különbségek vannak közte és az oroszok között – és hogy szerinte mi az oroszok érdeke.

Akik a történelem jó oldalára “estek”

Horvátországban azzal reklámozzák az Argeta tyúkpástétomot, hogy a kenyér jó oldala (dobra strana kruha). Andrej Plenković horvát miniszterelnök mostanában azt kezdte hirdetni magáról, hogy ő pedig “a történelem jó oldala”, amiből következik, hogy akik nem úgy gondolják, mint ő, azokat szépen felcímkézik.

Ebben az olvasatban az élet, a politika és a háború valóban olyan mint egy sakkjátszma, amelyen a fehér oldalon álló huszárok Argeta tyúkpástétommal kent kenyeret esznek, a rossz oldalon állók pedig az ukrajnai sárban dagonyáznak.

Nem az a fontos, hogy én mit gondolok, hanem az, hogy mit gondolnak azok, akik bizalmat szavaztak neki (Milanovićnak). Amennyire én tudom, Koszovó független ország, amelyet Horvátország elismert mintegy 15 évvel ezelőtt, azt hiszem, hogy ez a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) kormányzásának idején történt

– mondta Plenki (Plenx), aki ezáltal némileg fényezte a horvát kormánypártot, majd megjegyezte, hogy az elnöki álláspont nem esik egybe a horvát külpolitika törekvéseivel, de egyúttal azt is megmutatta, hogy melyik oldalon osztják a pástétomos kenyeret.

A politikai körvélemény normális reakciója annak az álláspontoknak a lehető legkemény elítélése lenne, amelyek közvetlen kárt okoznak a horvát külpolitika pozícióinak. Nem lehetsz egyszerre itt is, meg ott is: hanem szolidaritást vállalsz az áldozattal, és elítéled a agresszort

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, kijelölve a jó oldal helyét a sakktáblán.

A Horvát Demokratikus Közösség is reagált Zoki Bond nyilatkozatára, és megjegyezte, hogy “amikor Putyin védelméről van szó, akkor Milanovićnak nem okoz gondot, hogy szégyent hozzon magára, és vitába szálljon a szövetségeseivel”.

A HDZ közleménye szerint ebben a “kicsik” továbbra is szó nélkül követik őt. A “kicsik” szó minden bizonnyal a “káriesz kicsinyeire” történő utalás.

A “káriesz egyik kicsinye” is elítélte a horvát elnököt

A horvát miniszterelnök két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a Most (Híd) képviselőjét, Nikola Grmoját és a hozzá hasonlókat, mondjuk Peđa Grbin szociáldemokrata vezetőt, akit a HDZ közleménye most néven is nevez, a kormányban csak a “káriesz kicsinyeiként” emlegetik.

Plenković akkor Grbint is, és Grmoját is egy kalap alá vette Milanović államfővel, akivel együtt ők sem állnak a történelem jó oldalán.

A jelek szerint azonban Grmoja az uzsonnaszünetig javítani akart a bizonyítványán, ezért ő is elítélte a horvát elnököt.

Gyújtó hangú nyilatkozataival bizonyos módon beleavatkozik ebbe a konfliktusba, amelyben az Orosz Föderáció a kijelentéseit saját propagandacéljaira használja fel. Indítsa (reset) újra magát!
Nikola Grmoja is elítélte, hogy a horvát elnök kiverte a biztosítékot

Nikola Grmoja, a káriesz egyik kicsinye (Forrás: Nova TV, screenshot)

– üzente a “történelem jó oldala felé kacsingatva” Zoki Bondnak az ellenzéki Grmoja.

Miután a horvát elnök részéről nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilatkozata kiverete a biztosítékot, ezért a horvát Szociáldemokrata Párt álláspontja már korábbról ismert.

Peđa Grbin, a legnagyobb horvát ellenzéki párt vezetője, aki szintén a “káriesz társaság tagja”, tíz nappal ezelőtt (január 22-án) úgy írta le Milanović Ukrajna iránti politikáját, hogy az államfő szerint Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig a megtámadott fél.

Ehhez hozzátette, hogy a szociáldemokraták vezetőjeként semmi okát sem látják annak, hogy miért ne támogatnák Milanovićot a horvát elnöki poszt újbóli megszerzésében.

A legújabb közvéleménykutatásokból arra lehet következtetni, hogy Milanović taktikája bevált, a nevét sokszor emlegetik a történelem rossz és jó oldalán, és ami még ennél is fontosabb, gyakran kezdődnek vele a horvát televíziók híradói.

A zágrábi Nova Televízió egy héttel ezelőtt tette közzé a “cro-barométer” néven ismert közvéleménykutatását, amely szerint – nyilván a gyakori szereplésnek is köszönhetően -, a horvát elnök igencsak jó pozíciókból mehetne neki a következő elnökválasztásnak, ha azokat most tartanák, a pozitív kedveltségi listát ugyanis vezeti, a legkevésbé szimpatikus öt politikus közé pedig be sem került.

Kit szeretnek a horvátok, és kit nem?

A zágrábi Nova TV által készített “cro-barométer” felső sorában az öt leginkább kedvelt horvát politikus látható, ezen Zoki Bond az első helyet foglalja el.

Az alsó sorban az öt legkevésbé kedvelt horvátországi politikus van, megjegyzendő, hogy ezen a listán az első helyet Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője “bitorolja”, messze leszakadva tőle a “horvát mezőny”, amelyben Milanović nem szerepel: sem dobogós, sem listás nem lett.

Kiverte a biztosítékot, a horvát elnök és a többiek

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: