Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Bosznia

MEGFÚJTA A HARCI KÜRTÖT: Dodik újra keményen beleszállt a boszniai német diplomáciai képviseletbe

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

f dodik elesites
A cikk meghallgatása

Milorad Dodik a boszniai Államelnökség szerb tagja augusztus közepén azzal váltotta ki a német diplomácia haragját, hogy megtagadta a Szarajevóba akkreditált új nagykövet, Thomas Fitschen agrémentjának megadását. A boszniai szerb vezető azóta mindkét vétó lehetőségét kimerítette, így egy váratlan húzással a boszniai szerb törvényhozás elé vitte az agrément megadhatóságának kérdését.

Kákán a csomót

A vétójog kimerítését követően adott nyilatkozatában Dodik a rá egyébként jellemző bárdolatlan stílusban közölte, hogy amiatt nem ért egyet a német nagykövet kinevezésének elfogadásával, mert “ez a személy is a hazája által a boszniai szerbek felett korábban képviselt gonosz politikai irányvonalat fogja képviselni.”

Dodik azt már nem bontotta ki, honnan vannak ilyen mélyreható ismeretei a leendő német nagykövet által képviselni tervezett álláspontról. Ugyanakkor világossá tette, hogy az államelnökség elnöklő tagja, Šefik Džaferović által átadott agrémentnak “káros hatással lesz a boszniai Szerb Köztársaság alapvető érdekeire.”

A boszniai szerbek legfőbb vezetője közölte, hogy az ő értelmezése szerint a német fél ultimátumot adott Bosznia- Hercegovina politikai vezetésének azzal, hogy felszólította az államelnökséget a leendő nagyköveti kinevezéssel kapcsolatos álláspont határidőn belül történő közlésére.

Dodik ennek kapcsán felhívta a figyelmet a nemzetközi jog azon apróbetűs szabályára, hogy a nagyköveti agreman megadásának elmaradását a fogadó állam, jelen esetben Bosznia- Hercegovina nem köteles indokolni, vagyis nem kell, hogy álláspontját kifejtse.

Megfújta a harci kürtöt

A német fél kommunikációjával szemben megfogalmazott jogi aggályokat Dodik igyekezett ismét összekapcsolni a boszniai Szerb Köztársaság vezetése által a szerbségért vívott létharc kérdéskörével.

Így az agrément témájához kötődően kifejtette, hogy elítéli a német kormány azon döntését, hogy a brit félhez hasonlóan számos beruházást leállítottak a boszniai Szerb Köztársaságban. Majd nemtetszését fejtette ki abban a tekintetben is, hogy tiltakozása ellenére a német törvényhozás nem tett semmilyen lépést a Dodik szerint illegitim módon kinevezett Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének felmentésére.

Vélelmezhető, hogy a Dodik által említett két tárgykör közül sokkal inkább a meg nem nevezett német beruházások választási kampány idején történő leállítása sarkallta őt harsány diplomáciai üzengetésre, mintsem a majd másfél éve folyamatosan általa illegitimnek minősített Schmidt személye.

Mindenesetre a szarajevói német nagykövetség és Dodik sem jelölte meg, pontosan milyen beruházásoktól esett el a párját ritkítóan rossz gazdasági helyzetben lévő boszniai szerb entitás.

A német diplomácia elleni hadjárat országos üggyé tétele érdekében Dodik megfújta a harci kürtöt, és kezdeményezte az agrément megadása kapcsán annak “alapvető nemzeti érdekű kérdéssé” nyilvánítását a boszniai szerb nemzetgyűlésben. Ennek a lényege, hogy a határozati javaslat kétharmados támogatottsága esetén a Boszniai Alkotmánybírságnak kellene megvizsgálni a megtámadott intézkedés Daytoni Egyezménnyel való összhangját.

Erre vélelmezhetően amiatt nem kerül sor, mert a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokata, SNSD) a vele koalícióban lévő pártokkal nem bír kétharmados többséggel, ami szükséges lenne az Alkotmánybíróság eljárásnak kezdeményezéséhez.

Ennek ellenére Dodik a korábbi években rendre hivatkozott a boszniai alkotmány ezen szakaszára a hasonló esetekben, és a 2/3-os támogatottság hiányában alul is maradt a törvényhozási szavazáson. Szakértők szerint Dodik a választási harc részeként kezeli a kérdést, és a német befolyás felemlegetésével próbálja meg felrázni a saját jobbközép és nacionalista szavazó bázisát.

Más vélemények szerint Dodik ezzel nagyot üt az egyébként is megtépázott boszniai szerb baloldal pártjain, mert a határozat elutasításával jelentős muníciót szolgáltatnak az SNSD kommunikációs gépezetének ahhoz, hogy a választások előtt két héttel német érdekek mentén tevékenykedő politikai szervezetnek mutassa be az ellenzékét.

A boszniai alkotmányos boszorkánykonyhában jártas elemzők egyetértenek abban, hogy a Dodik által prezentált előadás egy diplomáciai színezetű belpolitikai sakkjátszma része, amelyben Dodik a saját ellenzékét akarja nehéz helyzetbe hozni.

Ettől függetlensül Thomas Fitschen leendő német nagykövet agrémentjának kiadására sor kerül még a választások előtt, tekintettel arra, hogy Dodik államelnökségi tagként már két alkalommal élt az őt megillető vétóval. Így tovább nem akadályozhatja meg a kiadását.

A szerb entitási törvényhozásában kezdeményezett szavazás pedig stabil 2/3-os támogatottság nélkül a politikai időhúzás kategóriájába sorolható. Ennek ellenére a boszniai szerb parlament szeptember 14-én rendkívüli ülésen szavaz az agrément kiadhatóságáról.

Erdogan helyretette

Dodik sohasem riadt vissza attól, hogy harsány módon fejezze ki az egyet nem értését diplomáciai kérdésekben. A 2022. februári brit-amerikai szankciós csomag vele szemben történt életbe lépése óta ennek még nagyobb teret ad az őt parkoló pályára állítani próbáló angolszász és uniós országokkal szemben.

Annak a jele, hogy időnként a boszniai szerb vezető elveti a sulykot, legutóbb Rejep Tayyip Erdoğan török államfő egy héttel ezelőtti szarajevói látogatásán mutatkozott meg.

A boszniai sajtóban megjelent hírek szerint Erdoğan az államelnökség három tagjával folytatott zárt ajtók mögötti tárgyaláson “egy kacagásba éppen hogy nem hajló mosollyal és legyintő kézmozdulattal” intette helyre Dodikot, amikor az hosszasan és ingerülten kezdte sokadszor magyarázni, hogy “Christian Schmidt a nemzetközi közösség boszniai főképviselője illegitim, és haza kellene német földre zavarni.”

A találkozót követően adott nyilatkozatában Dodik azzal akarhatta kiegyenesíteni a csorbát, hogy a hazájában egyre nagyobb politikai ellenszélben küzdő Erdoğant kiemelkedő államférfinak minősítette.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava