Connect with us

Bosznia

MEGFÚJTA A HARCI KÜRTÖT: Dodik újra keményen beleszállt a boszniai német diplomáciai képviseletbe

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

f dodik elesites
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik a boszniai Államelnökség szerb tagja augusztus közepén azzal váltotta ki a német diplomácia haragját, hogy megtagadta a Szarajevóba akkreditált új nagykövet, Thomas Fitschen agrémentjának megadását. A boszniai szerb vezető azóta mindkét vétó lehetőségét kimerítette, így egy váratlan húzással a boszniai szerb törvényhozás elé vitte az agrément megadhatóságának kérdését.

Kákán a csomót

A vétójog kimerítését követően adott nyilatkozatában Dodik a rá egyébként jellemző bárdolatlan stílusban közölte, hogy amiatt nem ért egyet a német nagykövet kinevezésének elfogadásával, mert „ez a személy is a hazája által a boszniai szerbek felett korábban képviselt gonosz politikai irányvonalat fogja képviselni.”

Dodik azt már nem bontotta ki, honnan vannak ilyen mélyreható ismeretei a leendő német nagykövet által képviselni tervezett álláspontról. Ugyanakkor világossá tette, hogy az államelnökség elnöklő tagja, Šefik Džaferović által átadott agrémentnak „káros hatással lesz a boszniai Szerb Köztársaság alapvető érdekeire.”

A boszniai szerbek legfőbb vezetője közölte, hogy az ő értelmezése szerint a német fél ultimátumot adott Bosznia-Hercegovina politikai vezetésének azzal, hogy felszólította az államelnökséget a leendő nagyköveti kinevezéssel kapcsolatos álláspont határidőn belül történő közlésére.

Dodik ennek kapcsán felhívta a figyelmet a nemzetközi jog azon apróbetűs szabályára, hogy a nagyköveti agreman megadásának elmaradását a fogadó állam, jelen esetben Bosznia-Hercegovina nem köteles indokolni, vagyis nem kell, hogy álláspontját kifejtse.

Megfújta a harci kürtöt

A német fél kommunikációjával szemben megfogalmazott jogi aggályokat Dodik igyekezett ismét összekapcsolni a boszniai Szerb Köztársaság vezetése által a szerbségért vívott létharc kérdéskörével.

Így az agrément témájához kötődően kifejtette, hogy elítéli a német kormány azon döntését, hogy a brit félhez hasonlóan számos beruházást leállítottak a boszniai Szerb Köztársaságban. Majd nemtetszését fejtette ki abban a tekintetben is, hogy tiltakozása ellenére a német törvényhozás nem tett semmilyen lépést a Dodik szerint illegitim módon kinevezett Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének felmentésére.

Vélelmezhető, hogy a Dodik által említett két tárgykör közül sokkal inkább a meg nem nevezett német beruházások választási kampány idején történő leállítása sarkallta őt harsány diplomáciai üzengetésre, mintsem a majd másfél éve folyamatosan általa illegitimnek minősített Schmidt személye.

Mindenesetre a szarajevói német nagykövetség és Dodik sem jelölte meg, pontosan milyen beruházásoktól esett el a párját ritkítóan rossz gazdasági helyzetben lévő boszniai szerb entitás.

A német diplomácia elleni hadjárat országos üggyé tétele érdekében Dodik megfújta a harci kürtöt, és kezdeményezte az agrément megadása kapcsán annak „alapvető nemzeti érdekű kérdéssé” nyilvánítását a boszniai szerb nemzetgyűlésben. Ennek a lényege, hogy a határozati javaslat kétharmados támogatottsága esetén a Boszniai Alkotmánybírságnak kellene megvizsgálni a megtámadott intézkedés Daytoni Egyezménnyel való összhangját.

Erre vélelmezhetően amiatt nem kerül sor, mert a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokata, SNSD) a vele koalícióban lévő pártokkal nem bír kétharmados többséggel, ami szükséges lenne az Alkotmánybíróság eljárásnak kezdeményezéséhez.

Ennek ellenére Dodik a korábbi években rendre hivatkozott a boszniai alkotmány ezen szakaszára a hasonló esetekben, és a 2/3-os támogatottság hiányában alul is maradt a törvényhozási szavazáson. Szakértők szerint Dodik a választási harc részeként kezeli a kérdést, és a német befolyás felemlegetésével próbálja meg felrázni a saját jobbközép és nacionalista szavazó bázisát.

Más vélemények szerint Dodik ezzel nagyot üt az egyébként is megtépázott boszniai szerb baloldal pártjain, mert a határozat elutasításával jelentős muníciót szolgáltatnak az SNSD kommunikációs gépezetének ahhoz, hogy a választások előtt két héttel német érdekek mentén tevékenykedő politikai szervezetnek mutassa be az ellenzékét.

A boszniai alkotmányos boszorkánykonyhában jártas elemzők egyetértenek abban, hogy a Dodik által prezentált előadás egy diplomáciai színezetű belpolitikai sakkjátszma része, amelyben Dodik a saját ellenzékét akarja nehéz helyzetbe hozni.

Ettől függetlensül Thomas Fitschen leendő német nagykövet agrémentjának kiadására sor kerül még a választások előtt, tekintettel arra, hogy Dodik államelnökségi tagként már két alkalommal élt az őt megillető vétóval. Így tovább nem akadályozhatja meg a kiadását.

A szerb entitási törvényhozásában kezdeményezett szavazás pedig stabil 2/3-os támogatottság nélkül a politikai időhúzás kategóriájába sorolható. Ennek ellenére a boszniai szerb parlament szeptember 14-én rendkívüli ülésen szavaz az agrément kiadhatóságáról.

Erdogan helyretette

Dodik sohasem riadt vissza attól, hogy harsány módon fejezze ki az egyet nem értését diplomáciai kérdésekben. A 2022. februári brit-amerikai szankciós csomag vele szemben történt életbe lépése óta ennek még nagyobb teret ad az őt parkoló pályára állítani próbáló angolszász és uniós országokkal szemben.

Annak a jele, hogy időnként a boszniai szerb vezető elveti a sulykot, legutóbb Rejep Tayyip Erdoğan török államfő egy héttel ezelőtti szarajevói látogatásán mutatkozott meg.

A boszniai sajtóban megjelent hírek szerint Erdoğan az államelnökség három tagjával folytatott zárt ajtók mögötti tárgyaláson „egy kacagásba éppen hogy nem hajló mosollyal és legyintő kézmozdulattal” intette helyre Dodikot, amikor az hosszasan és ingerülten kezdte sokadszor magyarázni, hogy „Christian Schmidt a nemzetközi közösség boszniai főképviselője illegitim, és haza kellene német földre zavarni.”

A találkozót követően adott nyilatkozatában Dodik azzal akarhatta kiegyenesíteni a csorbát, hogy a hazájában egyre nagyobb politikai ellenszélben küzdő Erdoğant kiemelkedő államférfinak minősítette.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Bosznia

Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Város a közös határ mentén
Neum, az egyetlen vitathatatlanul Bosznia-Hercegovinához tartozó tengerparti város (Forrás: Tripadvisor)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.

24 ével ezelőtt elakadt

A Horvátország és Bosznia-Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.

A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.

Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.

Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.

A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn

A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.

A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.

A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia-Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.

A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.

Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a „nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia-Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.

közös határ

A vörös vonal mutatja az 1999-es megállapodásban szereplő határt, míg a kék az Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság fennállása alatti adminisztratív határ (Forrás: Večernji.hr)

A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.

Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.

A közös határ és az uniós csatlakozás

A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.

A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.

Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.

A helyzet rendezése Bosznia-Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.

Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Bosznia

Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Felügyelet
Sebija Izetbegović (jobbról a nagyedik) igazi orvosok között, mint a Szarajevói Klinikai Központ igazgatója (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 6 perc

Szarajevó Kanton közigazgatási felügyelete és a kantonális bíróság is vizsgálja a Sebija Izetbegović diplomájának és magisztrátusi fokozatának megszerzése körüli vitatott állításokat. A legfőbb bosnyák vezető feleségének zágrábi lakhatását biztosító Muradif Pajt azt állítja, hogy Sebija nem szerzett semmilyen végzettséget a horvát fővárosban. Sebija „nemcsak feleség”, hanem a férje, Bakir Izetbegović által vezetett nagyon bosnyák Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.

Az ügyészség és a felügyelet is vizsgálódik

A szokásos belpolitikai műbalhétól mentesnek ígérkező szarajevói hétvégét a közigazgatási szervek törvényes működését ellenőrző, misztikus nevű Kantonális Ellenőrzési Hivatal (Kantonalna Uprava za Inspekcijske Poslove Kanton Sarajevo, KUIP KS) zavarta meg, amikor bejelentette, hogy a Sebija Izetbegović magisztártusi címének megvonásával kapcsolatos döntést vizsgálja a szarajevói egyetemen.

A KUIP vezetője, Vildana Brdarić az üggyel kapcsolatban mindössze annyit árult el a sajtónak, hogy egy feljelentés érkezett Sebija Izetbegović ellen, miután a rektori tanács visszavonta a magisztrátusi címét.

Az ellenőrzés eredményéről pedig kizárólag az állami egyetem (Univerzitet u Sarajevu, UNSA) vezetése kap majd tájékoztatást, ami annak fényében további lépést tesz az ügyben.

Annyi sejthető a korábbi cikkünkben megírtak alapján, hogy Izetbegović asszonynak az alap orvosi diplomája körül is lehetnek kérdőjelek, vagyis elképzelhető, hogy nem csak az egyetemi tanári címe forog veszélyben, hanem a szülész-nőgyógyászi végzettsége is.

A KUIP vizsgálatát megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy Sebija Izetbegović – pestiesen szólva – visszadobta a labdát, amikor az egyetemet azzal vádolta meg, hogy az ott lefolytatott belső vizsgálat során egyes dokumentumainak lába kélt.

Így a vele szemben meghozott egyetemi döntés ellen feljelentést tett Szarajevó Kanton ügyészségénél, ami szerint jogellenesen vonták meg a magisztrátusi címét. Az ügyben mostanra a kantonális bíróság vizsgálódik, azonban annak kapcsán teljes a hírzárlat.

Az egyre szövevényesebbé váló esettel összefüggésben nyilatkozott Asim Kurjak professzor, aki a kilencvenes években a zágrábi egyetemen vezette a Sebija Izetbegović által látogatott, vagy éppenséggel nem látogatott képzést.

Kurjak ennek kapcsán kijelentette, hogy Sebija nem tanult az intézményben, így nem végezhette el az UNSA-n utóbb elfogadtatott képzést a magisztrátusi cím elnyeréséhez.

Megszólalt a „koronatanú”

Kurjak nyilatkozata után az ügyészségi eljárás és a közigazgatási felügyelet vizsgálata mellett a boszniai sajtó apraja-nagyja elkezdte felszántani Sebija Izetbegović meglehetősen ködös élettörténetét a kilencvenes évek első felére fókuszálva.

A boszniai viszonyokról mindig jól értesült Face televízió ikonikus jelzővel illethető Centralni Dnevnik nevű esti, „központi riportműsorában” sikerült megszólaltatni az ügy egyik lehetséges koronatanúját, Muradif Pajtot, aki azzal állt elő majd harminc év távlatából, hogy Sebija Izetbegović nála lakott a zágrábi tartózkodása alatt.

Pajt a műsorban elmondta, hogy ő maga külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet végzett a boszniai háború alatt a boszniai „államalapító”, Alija Izetbegović kormányának megbízásából. Ez idő alatt többek között Zágrábban lakott az első feleségével, aki szintén szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezett.

Pajt azt nem fejtette ki, miért pont nála szállásolták el a bosnyák állami vezető sógornőjét a háborús viszonyok közepette, azonban kijelentette, hogy Sebija Izetbegovićnak nem volt lehetősége elvégezni a Kurjak által vezetett posztgraduális képzést, mert csak 1992. júniusától ugyanazon év december elejéig lakott náluk.

felügyelet

Sebija, az „államalapító” após társaságában (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović )

Emlékei szerint Sebija már a nyári szabadságát is náluk töltötte, és az egyetemi oktatatás a háborús viszonyok között is októberben kezdődött. Vagyis Sebijanak nem volt lehetősége befejezni a vizsgaidőszakot, mert elhagyta Zágrábot a szorgalmi időszak végén.

Pajt azt is megszellőztette, hogy ő maga fizette be az adott félévre Sebija tandíját, azonban azt kizártnak minősítette, hogy a nő rendszeresen bejárt volna az egyetemre.

Pajt ezt azzal magyarázta, hogy tudomása szerint Sebija a horvát fegyveres szervek védelme alatt ált napi 24 órában, és mindenhová vele kellett menjen a bosnyák sofőrje, elvégre a boszniai „államalapító” volt az apósa.

A doktori fokozat megszerzése és a magisztrátusi értekezés eredete kapcsán Pajt azzal a magyarázattal állt elő, hogy az ő előző felesége is szülész orvos volt. Ő pedig tudott arról, hogy Sebija a házukban lévő orvosi szakkönyveket olvasta, azokból jegyzeteket készített.

Arra határozottan emlékezett, hogy ezek közé tartozott a felesége magisztrátusi értekezése, ami ugyanabban a témában íródott, amit Sebija később feldolgozott. Pajt azt ugyan nem látta, hogy Sebija másolatot készített volna a volt felesége dolgozatából, azonban azt elképzelhetőnek tartotta.

Utóbbinak amiatt nincs jelentősége, mert a Sebija Izetbegović által említett magisztrátusi értekezés sincs meg, így azt nem lehet összevetni Pajt volt feleségének a dolgozatával.

Pajt elmondta azt is, hogy 1992. decembere után „a nő nem volt ott náluk, hanem Isztambulban tartózkodott”, amikor el kellett volna végeznie a posztgraduális képzést.

A zágrábi szállásadó hangsúlyozta, hogy ő maga nem akar bosszút állni az Izetbegović családon, neki semmi köze a családhoz, és nem velük, hanem a boszniai állammal szemben van egy bírósági ügye.

felügyelet

A boldog férj és pártvezér, Bakir Izetbegović, „Büszke vagyok minden szavára!” – fűzte hozzá a képhez Sebija (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)

A több évtizedes hallgatása kapcsán pedig elmondta, hogy 2013-ban már jelezte más boszniai csatornáknak, hogy tudomása van az Izetbegović asszony diplomáival kapcsolatos problémákról, de akkor a média ez iránt nem mutatott érdeklődést.

Ezt követően visszaköltözött az USA-ba, és csak pár éve tért ismét vissza Bosznia-Hercegovinába. Eddig amiatt nem jelezte sehol, hogy milyen visszaélés gyanús ügyekről van tudomása, mert nem volt tisztában azzal, mi zajlik az országban.

Továbbá azt sem tudta, hogy Izetbegović neje a szarajevói kórház igazgatója lett. Megemlítette azt is, hogy eddig a boszniai ügyészség nem kereste meg, hogy tanúként meghallgassa.

Ezzel szemben a Demokratikus Akciópárthoz (Stranka demokratske akcije, SDA) köthető média már a riport elkészítése előtt célkeresztbe vette Pajt pajtit.

A Stav nevű hetilap Pajt személye kapcsán bizonyítékok bemutatása nélkül leközölte, hogy orosz provokátor, aki a nyolcvanas években Moszkvában kapott KGB kiképzést. Sőt azt követően a jugoszláv rettegett polgári titkosszolgálatnak, az UDBÁ-nak, és ezzel egyidejűleg a KOS-nak is dolgozott, vagyis a katonai elhárításnál is tevékenykedett.

Pajt ennek kapcsán megjegyezte, hogy minden ellene felhozott vádból annyi igaz, hogy három évig valóban Moszkvában tartózkodott, mint egyetemi hallgató, de nincs arról tudomása, hogy valaha szovjet állami szervekkel került volna kapcsolatba.

Sőt, kellően maliciózusan megjegyezte, hogy Sebijaval ellentétben neki viszont van indexe az ottani tanulmányai igazolására.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

Pajt úr a riportban még egy érdekességet megosztott a sokat látott boszniai nézőkkel, miszerint jelenleg mintegy 824.000,- USD összegű követelése áll fent a boszniai bíróságon az állammal, mint alperessel szemben.

A követelést Pajt a kilencvenes években szerződés alapján teljesített kereskedelmi ügynöki tevékenységre vezeti vissza. Állítása szerint az akkori állami vezetés egy boszniai pfenniget sem fizetett neki az általa átadott áruk egy részéért.

Az áru kapcsán jelezte, hogy azok nagyértékű technikai eszközök, rádiók, antennák és telefonok voltak. A háború után kérte a boszniai vezetést, hogy fizessék ki neki a tartozást, azonban az máig nem történt meg.

Bakir Izetbegović körül szorul a hurok

A boszniai politikai élet zavaros viszonyaiban jártas elemzők korszakváltást jósolnak, a korábbiakban ugyanis az sohasem fordult elő, hogy a boszniai baloldali pártok és a nemzetközi közösség illetékes szervei egyszerre essenek neki a legnagyobb bosnyák nacionalista politikai szervezetnek számító SDA-nak.

felügyelet

A politikába is beszállt a férje pártjában

A párt a 2022-es választáson jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, azonban a pártvezetéssel kapcsolatos visszaélések és a nacionalista bosnyák politikai irányvonal miatt a szervezet teljesen elszigetelődött a boszniai politikai palettán.

Bakir Izetbegović komoly vereséget szenvedett Denis Bečirovićtyal (SDP) szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban, ráadásul az SDA kiesett a boszniai kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) mögötti koalícióból.

A Sebija Izetbegovićtyal szembeni vádak csak egy szeletét alkotják az SDA fontosabb funkcionáriusaival szemben a korábbi években indult büntetőeljárásoknak.

Fadil Novalić föderációs miniszterelnök egy időben több büntetőügy miatt rendszeresen járt a szarajevói bíróságra, míg az SDA elnökségéből több személyt is amerikai szankciós listára tettek visszaélésszerű politikai magatartásuk miatt.

Bakir Izetbegović a nacionalista „egy a tábor, egy a zászló” frazeológiát előrántva, mindezeket a bosnyák nemzet elleni támadásnak minősítette.

A korrupciós tevékenység és hivatali visszaélés miatt USA-szankciók alá vont korábbi titkosszolgálati vezető, Osman Mehmedagić kapcsán kijelentette, hogy egy megbízható tiszteletreméltó rendőr. Az USA vádjait pedig akkor hiszi el vele kapcsolatban, ha látja azokra a bizonyítékokat.

Izetbegović a Sebija elleni vádakat úgy foglalta össze, hogy a bosnyák veteránok és a reis ulema (szarajevói főmufti) után most a neje elleni támadás zajlik, ami valójában az egész nemzet ellen irányul.

Bakir Izetbegović szorult helyzetében nem tehetett mást, mint hogy a pártjának idén májusban esedékes tisztújító közgyűlést őszre tette át, vélhetően abban bízva, hogy addigra minden családja és bizalmasai körüli médiahadjárat kifullad. Ami aligha fordulhat elő, mert vannak befolyásos ellenségei a médiában.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: