Görögország
SEGÉLYCSOMAG: Horvátország után Görögország is nagyméretű segélycsomagot jelentett be

A görög miniszterelnök 5,5 milliárd eurós túlélési segélycsomagot jelent be, amely minimálbér-emelést is tartalmaz. Kiriákosz Micotákisz erről akkor tett említést, amikor szombaton üzletemberekből és politikusokból álló közönséghez beszélt az idei szaloniki vásáron.
A segélyek
Kapcsolódó cikk
A bejelentés nem tekinthető teljesen váratlannak, a görög kormányszóvivő már augusztusban arról beszélt, hogy a turizmusból származó bevételek lehetővé teszik, hogy az állam támogassa az energia- és az egyéb válságok által sújtott társadalmat, és értékes tartalékokat képezzen a következő télre.
A görög miniszterelnök most a nyugdíjak és a minimálbér emelését ígérte a Szalonikiben bejelentett 5,5 milliárd eurós segélycsomag részeként, amelynek célja az energiaválság és az infláció hatásainak enyhítése.
A tervezett emeléssel a görög nyugdíjasok járandósága több mint tíz év után először növekszik az országot sújtó pénzügyi válságot követően. Ez körülbelül 1,5 millió nyugdíjast érint a mintegy 10 milliós lélekszámú Görögországban.
Micotákisz szerint a minimálbér jövőre emelkedne, nagy valószínűséggel 2023 májusában. Görögország kétszer emelte a minimálbért 2022-ben, a havi bruttó minimálbér jelenleg havi 713 euró, ami még mindig alacsonyabb a válság előtti szintnél. Arról nem esett szó, hogy mekkora lesz a következő emelés.
Az 5,5 milliárd eurós „megélhetési költségcsökkentési csomagban” szerepel az is, hogy a kormány 250 eurós egyszeri juttatással segíti az 1,3 millió háztartást, amelyek fűtési kiadásait további 300 millió euróval támogatják.
Ezenkívül 1,8 milliárd eurót fordítanak a fiatalok otthonteremtésének elősegítésére.
Kampányüzenet
A görög miniszterelnök azt is világossá tette, hogy programja nem valósítható meg egyetlen négyéves ciklusban, ezért hosszabb távra tervez, ezzel kapcsolatban 2030-at említette.
– A normál (választási) naptár szerint első hatalmi ciklusunk utolsó évéhez értünk. A társadalmi naptár azonban azt mutatja, hogy az emberek szükségletei túlmutatnak a négy éves időszakon
– hangoztatta Micotákisz szaloniki beszédében.
Görögországban jövőre választásokat tartanak, a görög sajtó Micotákisz beszédét ezért a választási kampány nyitányának tekinti a kormányzó Új Demokrácia vezetőjének részéről.
Görögország folyamatosan magas inflációval küzd – nem egyedüli európai országként. A pénzromlás augusztusban ötödik egymást követő hónapban kétszámjegyű volt, ami 11,4 százalékos növekedést jelent.
Kapcsolódó cikk
TAVASZIG TARTÓ ÁRSTOP: Nem drágul az áram és a gáz, óriás összegű segélycsomag Horvátországban
Horvátország néhány nappal ezelőtt válságmegelőző segélycsomagot jelentett be, amelynek értéke körülbelül 21 milliárd kuna, ez kicsit kevesebb mint 3 milliárd euró, ám miután Horvátországnak mintegy 4 millió lakosa van, így az egy főre eső támogatás magasabb, mint Görögországban.
Ráadásul Horvátországban jövőre még választásokat sem tartanak, így az ígéreteket nem kell elosztani kettővel vagy hárommal.

Görögország
A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.
Még egyszer szavaznak
A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.
Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.
A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.
A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.
A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.
Miért nem alakítanak kormányt?
Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.
Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.
A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz
A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.
A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.
A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.
Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.
A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

Kapcsolódó cikk
A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.
Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.
Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.
A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.
Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt