A cikk meghallgatása

Egy angol nyelvű, képeslapszerű Fb.-poszt szerint: A homoszexualizmus természetellenes! Ezt állítja egy könyv, amelyben a kígyók beszélnek, emberek jönnek vissza a túlvilágról, egy srác sétálgat a vízen, s a szűz gyermeket szül. – A célzás eléggé egyértelmű, ahogy egyértelmű egy hozzája fűzött magyar komment is, miszerint legsúlyosabb probléma ezzel a dologgal az, hogy említett könyvben sehol sem hangzik el a posztot nyitó sommás megállapítás.

Persze, ez messze nem lesz – ahogy most sem az – valamiféle kimerítő, bibliaelemzéses erkölcsvita a lehetséges nemi orientációkról, többféle elképzelhető vagy nem elképzelhető, akár bizarr alakokat öltő szerelemről, vagy valami hasonlóról. Ellenben alapvetően jól kapcsolódik Balkán-balkonunk egyik nem oly régi cikkéhez, meg némelyik azt követő fejleményhez ugyancsak. Írásunk szempontjából fundamentális, illetve hát alapvető a szerb elnök, Aleksandar Vučić közelmúlti bejelentése, amelyben nem csak a miniszterelnök személyéről esett szó. – Nos, e mostani szempontunkból is felettébb érdekes módon összecsendülő, páros rímelésű témákról beszélhetünk, mert ugyanott az élen járó férfiú közölte, hogy Szerbia lemondja az EuroPride elnevezésű szeptemberi rendezvényt, amelyet Belgrádban tartottak volna meg. Hangsúlyozta ugyebár, hogy nem kifejezetten örül ennek a fejleménynek, a melegfelvonulás lefújásának, ami érthetően az adott kisebbség jogait veszélyezteti, azonban millió fontosabb gond van az országban, rengeteg más bokros teendő akad. – Elsősorban Koszovóval kapcsolatban, persze,.

Közben mintegy mellékesen megjegyezte, hogy igazság szerint az EuroPride leghevesebb, legharciasabb ellenzői pont azokból az egyházi körökből származnak, amelyek erkölcsileg éppenséggel nem nevezhetők feddhetetlennek. Akadnak közöttük majdhogynem kiátkozott, a reverendájuktól mindenesetre megfosztott papok úgyszint. – Egyébként minden múltbéli fegyveres szentháború ellenére, mondjuk mi, valószínűleg nincs is a krisztusi elvekkel maradéktalanul összhangba hozható olyan indulat, amely fegyverrel rontana mindenféle másságra. (Hosszú, leágazó, majd esetleg szétágazó, robbanékony téma, persze,… Mindenesetre: helyszűke! Helyszűke! Hm…)

Lényeg, hogy a leállítással nem értettek egyet az idei EuroPride belgrádi házigazdái. Kak normalno. Ám ahová igazából szeretnénk kilyukadni az, hogy a döntést kifejezett nemtetszéssel fogadták a híres-neves nemzetközi színházi fesztivál, a szeptember 28-án kapuját táró 56. BITEF szervezői is. – Most pedig vigyázat, reklám, tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott (!): a belgrádi Docker Brewery sörkertben – hazai és külföldi meghívottak jelenlétében – megtartott előzetes konferencián a részvevők maradéktalanul egyetértettek abban, hogy az EuroPride lemondása kisebbségi jogokat súlyosan sértő döntés (egyébként mondta maga Vučić is, hát nem?), amely nem indokolható egyéb politikai vagy nem politikai nehézségekkel. Hogy aztán itt mennyiben hal el a dolog, a kérdést elmossa-e a fesztiváli forgatag – képzavarosan: a labda begurul-e vissza a szőnyeg alá dudorodni, vagy mondjuk inkább, hogy az ágy alá? –, innen nehéz lenne megjósolni.

Magáról a műsorról elhangzott, hogy az az idén különösen színes és tartalmas lesz. Mindenféle szempontból. A szervezők kilenc előadást hívtak meg a főprogramba, és a történtek ellenére mind a kilencre számítanak (Németországból, Belgiumból, Mexikóból, Franciaországból, Nagy- Britanniából, Szlovéniából, nem utolsósorban többre is Szerbiából – ha jól gondoljuk némi számolás után mindkét szolgálatkész kezünkön). Ivan Medenica művészeti igazgató ugyanott bejelentette a jelenlevő újságírók előtt, hogy a rendezvény díszvendége, egyben megnyitója Marina Davidova jeles orosz színkritikus, akinek érdemeit nem kell külön hangsúlyozni. Régi ismerőse a BITEF-nek, mintegy nagykövete is annak szerte a világban, jön majd nagy örömmel, hogy maradjon is végig.
Az idei utolsó függönyig október másodikán.

Roppant érdekes ebben az egészben Marina Davidova személye, összefüggésben vele az ijesztő esete. Mind a belgrádi események fényében-tükrében, mind külön-külön: önmagáért beszélő ügy az övé. Történt márpedig, még tavasszal, hogy be nem azonosított személyek óriási Z-betűt pingáltak volt egy éjszaka Davidova moszkvai lakásának ajtajára. Marina előzőleg egy háborúellenes petíciót indított el az interneten. Azt mondja, hogy rögtön utána zaklatni kezdték mindenféle oldalról, mindenféle lehetséges módon. Rövidesen azt is észlelte, hogy lehallgatják a telefonbeszélgetéseit. Igazából mégis az a “Z” jelentette az utolsó cseppet a pohárban. A távozás mellett döntött. Egy litván családdal elindult a határ felé, ahol gyorsan lekapcsolták. Órák hosszát tartó kihallgatás után mégiscsak elengedték. Menjen isten hírével. A beszélgetés csupán csak annyira volt kellemetlen ugyebár, hogy a külföldre kijutó asszonynak egyelőre ne legyen kedve visszamenni.

Különben nem ő az egyetlen – olvasható a magyar sajtóban –, aki ilyen Z-t kapott az ajtajára, vagy ablakára, falára – már ahová sikeredett. Garázsára, kutyaházára? Cefréshordójára? Előtte például Anton Dolin, a Medúza jeles filmkritikusa részesült ebben a megtiszteltetésben. Neki Lettországba sikerült kijutnia. Olvasható az is, hogy az orosz szórakoztatóipar, egyáltalában az orosz kulturális élet számos jelentős személyisége távozott külföldre. Neveket nem sorolnánk.