SZAPORODNAK A KÖZVETÍTŐK: Francia és német megbízott is segít a közvetítésben Koszovó és Szerbia között

A cikk meghallgatása

Segítséget kap Miroslav Lajčák az Európai Unió különleges képviselője, aki Szerbia és Koszovó között közvetít. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár vasárnap közös levelet küldött a szerb elnöknek, amelyben alapvető elvárásnak nevezte a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok teljes normalizálását, és ezért saját tanácsadókat bíztak meg, akik “gyorssegélyt” nyújtanak Lajčáknak.

Tartalmas maszlag

Macron és Scholz közös levelet írt Aleksandar Vučić szerb elnöknek, amelyben általános, illetve ismeretlen alanyt használva leszögezte, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió fényében erőteljesebb erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni országok európai perspektívájának megvalósítása érdekében.

A szerb elnöki hivatal közlése szerint a francia elnök és a német kancellár – konkretizálva az alanyt – felszólította Vučićot, hogy “mutasson maximális elszántságot és készséget a nehéz döntések meghozatalára, amelyek előrelépéshez vezethetnek a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédben”.

– Közös levelet küldünk Önnek egy olyan pillanatban, amely döntő fontosságú az európai kontinens biztonsága és a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából

– írta a két nyugati vezető, akik meg vannak győződve arról, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió fényében még erőteljesebb erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni országok európai perspektívájának valóra váltására, valamint a hosszú távú kétoldalú és regionális viták megoldására.

– A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok teljes normalizálása elengedhetetlen a Nyugat- Balkánt illetően

– áll a levélben, ami egyértelmű utalás arra, hogy az Európai Unió két vezető országának szerint Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét, csak ezt explicite nem írták le, hanem “diplomáciai maszlagba” csomagolták.

Macron és Scholz megfogalmazása szerint az újabb feszültségek megmutatták, hogy sürgősen konstruktív előrelépésekre van szükség, mind gyakorlati, mind politikai szinten, ami maszlagnyelven azt jelenti, hogy ideje lenne már cselekedni, így a levél akár figyelmeztetésnek is tekinthető.

A levél két feladója a maga részéréről azzal kívánt “konstruktív lépést tenni”, hogy kül- és biztonságpolitikai tanácsadóját nevezte ki, fogalmazzunk úgy óvatosan, hogy Lajčák mellé.

Szaporodnak a közvetítők

Ez annak a jele lehet, hogy a két vezető uniós ország Bosznia- Hercegovina mellett Szerbiában és Koszovóban is növelni szeretné befolyását, hogy ellensúlyozza az egyre inkább nyomuló oroszok törekvéseit, miközben valamilyen oknál fogva befolyásolni szeretné a szlovák származású uniós megbízott döntéseit.

A levél szerint a két megbízott azt a feladatot kapta, hogy nyújtson “közvetlen támogatást” Miroslav Lajčak erőfeszítéseihez, jelentsen ez bármit is.

A szerb elnöknek küldött levélben a francia államfő és a német kancellár azt javasolta, hogy tanácsadóik az Európai Unió különleges képviselőjével együtt látogassanak el Koszovóba és Szerbiába, hogy “feltárják a folyamat gyors előmozdításának lehetőségeit”, amelyek ezek szerint eddig feltáratlanok voltak.

Berlinben és Párizsban alighanem feltűnt, hogy Oroszország sajátos narratívájával a koszovói fejleményeket arra akarja kihasználni, hogy azokkal megkönnyítse céljainak megvalósítását Ukrajnában, ezért az Európai Unió két legerősebb tagállama szeretné a koszovói kártyát kihúzni Vlagyimir Putyin kezéből, ami szintén indokolhatja a tanácsadók/közvetítők kinevezését.

A szerb elnök ugyanakkor már júniusban megelégelte, hogy rendkívüli gyorsasággal növekszik a közvetítők száma a Balkánon, ezzel kapcsolatban annak a félelmének adott hangot, hogy a közvetítők számának növekedésével ellentétes arányban csökken az “értékes és jó” javaslatok száma.