Connect with us

Koszovó

AGGASZTÓ TÁJKÉP: Nem tart háborútól a KFOR magyar parancsnoka, miközben a szerb kormánypárti média már a KFOR ellen is uszít

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A cikk meghallgatása

Kajári Ferenc vezérőrnagy szerint Koszovóban nincs háborús veszély. A KFOR parancsnoka erről a koszovói televíziónak beszélt. A magyar tábornok felszólította a konfliktusban érintett feleket, hogy tartózkodjanak az egyoldalú akcióktól, és közölte, hogy nem engedélyezik az utak lezárását, ami eddig a Koszovó északi részén élő szerbek “egyik fegyvere” volt, ehhez tavaly is, és idén augusztusban is nyúltak.

Fokozott készültség

Koszovói és egyéb albán források szerint a KFOR parancsnoka úgy fogalmazott, hogy csapatai készen állnak a rend fenntartására, ha nem születik megállapodás a pristinai és a belgrádi kormány között.

– Ha barikádok keletkeznek, amelyek akadályozzák a mozgásszabadságot, és ha nem jön létre megállapodás, akkor elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor a KFOR-nak fel kell lépnie a mozgásszabadság biztosítása érdekében

– fogalmazott Kajári a koszovói állami televíziónak nyilatkozva. Egyúttal elmondta azt is, hogy a Koszovó többségben szerbek által lakott északi részén nyugodt a helyzet, és reméli, hogy a folyamatban lévő tárgyalások eredményeként megállapodás születik a vitás kérdésekben.

A parancsnok megerősítette, hogy a KFOR fokozta jelenlétét az említett területeken, amiről a szerbiai média az utóbbi napokban helyszíni riportokban számolt be.

– A KFOR megfigyelő- és műszaki ellenőrzési pontokat hozott létre az egész térségben, emellett a teljes régióban fokozta a járőrözési tevékenységet

– mondta a KFOR magyar parancsnoka, aki szerint az intézkedéseket azért hozták, hogy fokozzák a biztonságot, és bármilyen eseményre készen álljanak.

A parancsnok itt hivatkozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatára, amely két feladatot jelölt ki a békefenntartó erők számára, ami nem más, mint a biztonságos környezet fenntartása, valamint minden állampolgár szabadságának és szabad mozgásának megőrzése.

Albán források szerint a KFOR parancsnoka mindehhez hozzátette, hogy a blokádok létrehozása senkinek sem segít senkinek, ezért visszafogottságra szólított fel.

A koszovói miniszterelnök július végén amerikai közbenjárásra szeptember 1-re halasztotta a szerbiai rendszámtáblák lecserélésre és a belépési dokumentum kiadására vonatkozó döntés végrehajtását azok esetében, akik szerb rendszámtáblákkal & dokumentumokkal érkeznek Koszovóba.

Nincs háborús veszély

A KosSev koszovói hírportál közben arról számolt be, hogy Kajári nem lát háborús veszélyt, és úgy gondolja, hogy ez nem is releváns kérdés.

– A legegyszerűbb válasz a nem. Szerintem a háború nem releváns kérdés. A KFOR nem lát ilyen eseményre utaló jeleket. Ezeken a területeken nincs háborús veszély, itt van a NATO és a KFOR

– idézte a KosSev a magyar tábornokot a koszovói “állami televízióra” hivatkozva. A tudósítás szerint a KFOR gondosan figyelemmel kíséri a határhelyzetet, de (eddig) semmilyen különös és szokatlan tevékenységet nem észlelt.

– A koszovói rendőrséggel rendszeres és meglehetősen jó az együttműködés, koordináljuk a helyszíni tevékenységeket, valamint közös járőrözéseket is bevezettünk

– mondta a KFOR magyar parancsnoka, aki szerint a NATO szükség esetén viszonylag rövid időn belül tud erősítést küldeni, vagyis újabb katonákat és további felszereléseket irányítani Koszovóba. A KosSev szerint Kajári ezzel megismételte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt héten tett kijelentését.

Kajári ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni arról, hogy Szerbia elnöke kérte-e tőle a KFOR-erők összpontosítását a Kosovska Mitrovicánál lévő hídnál, amely az Ibar folyó felett átívelve köti össze, illetve a jelen esetben inkább elválasztja a város albán és szerb lakosságát, valamint Koszovó többi részét a szerbek által lakott területektől.

Kajári elmondta, hogy a KFOR misszió tevékenységéről ők döntenek, és senki más.

A KosSev szerint Kajári ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a koszovói biztonsági erők a KFOR-parancsnok, vagyis az ő jóváhagyása nélkül nem mehetnek be a szerbek lakta országrészbe. Szerinte ez korábban is így volt, és “ebben mindenki egyetértett”.

Uszít a szerb kormánypárti média

A KosSev koszovói hírportál egy félmondatban arra is kitért, hogy Kajári megbeszélést folytatott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, akinek felhívta a figyelmét, hogy nem jó folyamatosan háborúról beszélni, amit néhány kevésbé vérmes belgrádi hírportál átvett, miközben a szerb kormánypárti média elég erőteljesen uszít már nem csak Koszovó, illetve a koszovói albánok, hanem a KFOR ellen is.

Ebben leginkább az Informer és a Novosti jár elől, amely egymást erősítve, vagyis egymást idézve, egy délelőtti tudósításban azzal hergelte a szerb olvasókat, hogy “Kurti különleges alakulatai a KFOR-hoz tartozó amerikai, német és brit katonákkal együtt gyakorolják a demonstrációk szétzúzását, és a sokkbombák használatát.

A két szerb hírportál arról számolt be, hogy ez a gyakorlat délelőtt az “úgynevezett koszovói rendőrség” speciális egységének Belvedere nevet viselő bázisán zajlott, amely Kosovska Mitrovica déli, azaz albánok lakta részén található.

A Novosti mindezt azzal tetézte, hogy előkelő helyen számolt be a lap főszerkesztőjének, Milorad Vučelićnak arról a kijelentéséről, hogy az Európai Unió képtelen kezelni a koszovói miniszterelnök “elmebaját”, miközben átvette a volt Jugoszlávia feldarabolásának modelljét! Vučelić szerint az Európai Unió örömmel vetette alá magát az Egyesült Államok diktátumának.

Ami a volt Jugoszlávia szétverését illeti Vučelić “egészen hiteles forrás”, akkortájt ugyanis Slobodan Milošević volt szerb és jugoszláv elnök legfőbb bértollnoka és szócsöve volt, tőle örökölte meg Aleksandar Vučić mostani szerb elnök, akinek a béke iránti vágyát erősen degradálja, hogy olyan véresszájú “sajtólakájokkal” veszi magát körül, mint például a szóban forgó Vučelić, akinek a BALK határozott véleménye szerint a vádlottak padján lett volna a helye a Hágai Törvényszéken a kilencvenes években kifejtett médiatevékenységéért.

Ebben a tekintetben valóban visszaköszönnek a volt Jugoszlávia szétverését idéző politikai fejlemények és médiajelenségek.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava