Szerbia
ELNÖKI KIJELENTÉS: November 1-től Szerbia nem kap olcsó orosz kőolajat

Nincs több orosz kőolaj Szerbia számára – írja néhány szerbiai hírportál Aleksandar Vučić vasárnapi beszédére hivatkozva. A szerb elnök vasárnap a koszovói helyzettel kapcsolatban tartott brüsszeli találkozó után fordult a nemzethez, beszéde azonban Koszovót illetően semmi olyat nem tartalmazott, amit eddig ne tudtunk volna, vagy ami az újdonság erejével hatott volna.
A hülyeségek és az olaj
A nagy garral bejelentett sajtó- és országtájékoztató során szóba került a szeptemberre tervezett belgrádi melegfelvonulás is, amelynek betiltását már több kormánypárti hírportál, mindenek előtt az Informer, kész tényként kezeli.
Ekkor hangzott el egy utalás, amely arra vonatkozott, hogy Szerbia november 1-től nem juthat hozzá az olcsó orosz kőolajhoz, legalábbis a mindenben legilletékesebb szerb elnök szerint.
A Pride lemondásának felvetődésével kapcsolatban a szerb elnök eléggé indulatosan reagált, megjegyezvén, hogy a „legkönnyebb hülyeségekről beszélni”, érdemleges ki- vagy bejelentést azonban erről a „hülyeségről” sem tett.
– Inkább hülyeségekről beszélünk, és nem arról, hogy mit kezdjünk az árammal, mit csináljunk az olajjal, november elsejétől már nincs orosz olaj a számunkra, szankciók alatt állunk
– mondta a szerb államfő.
A Koszovó és Horvátország ellen lázító és uszító szerb médiában ez a mondat nem hagyott mély nyomot, alig egy-két portál reagált rá, csak a Telegraf és a Blic vette észre.
– Tegnapig azt hittük, hogy a hatodik uniós szankciócsomag, amely az orosz olaj importjára vonatkozik, esetünkben nem vonja maga után ennek az energiaforrásnak a korlátozását, most olyan információkat kaptunk, amelyek teljes fordulatot jelentenek
– jegyezte meg a Blic, amely további hiteles információk hiányában a helyzet elemzésébe kezdett.
A helyzet feltárása
A Szerbia által importált összes kőolaj tankerrel érkezik a horvátországi Omišaljba, és onnan jut el az adriai vezetéken keresztül Szerbiába, illetve egészen pontosan Újvidékre, ahonnan feldolgozásra a Belgrád közelében lévő pancsovai finomítóba irányítják.
Szerbia az általa felhasznált kőolaj mintegy felét korábban Irakból szerezte be, ami a teljes importmennyiség 45 százaléka volt. Az olaj 10 százaléka Kazahsztánból, körülbelül 1 százaléka pedig Norvégiából származott.
Kapcsolódó cikk
Az átlagos szükséglet mintegy 15 százaléka érkezett Oroszországból, az onnan származó olaj azonban az elmúlt hónapokban lényegesen olcsóbb volt a piacokon, ezért Szerbia egyre több kőolajat szerzett be orosz forrásokból, így a tavalyi 15-16%-ról 60%-ra emelkedett az orosz olaj részesedése a szerb olajimportban, amelyben az iraki és a kazah olaj beszerzése esett vissza.
A Blic ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az uniós intézkedések következtében Szerbia kénytelen lesz más piacokról beszerezni a kőolajat, amiből az következik, hogy az árak növekednek az importőrök, végső soron pedig a kisfogyasztók számára.
– Az olajjal a tőzsdéken kereskednek, az árat tehát a kereslet és a kínálat határozza meg. Ebben az esetben, amikor az orosz olaj beszerzése sok ország részéről leáll, a más olajok iránti kereslet ugyanakkor növekedni fog, ami magasabb árakat eredményezhet a tőzsdéken
– jelentette ki egy energiahatékonysági szakértő a Blicnek. Azt pedig már tudjuk, hogy a tőzsdei árak alakulását a kisfogyasztók a saját zsebükön érzik meg – Szerbiában is.

Szerbia
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában

Jó két héttel a tervezett tanévzárás előtt, egy június elsején hozott döntés alapján a szerb kormány meglepetésszerűen június 6-ra, vagyis keddre bejelentette a második félév végét, és ezzel mindössze öt napot adott a 2023-as tanév lezárására. A légből kapott döntésnek talán még a diákok sem örülnek, na jó, ők lehet, hogy egy kicsit mégis, de a tanárok, az őket képviselő szakszervezetek és a szakemberek is azt mondják, hogy ez az intézkedés mindenki számára káros. Egyedül a szerb elnök, Aleksandar Vučić gondolja úgy, és erről beszélt is, hogy az iskolaév szinte azonnali lezárása a lehető legjobb döntés, és minderre azért kerülhet sor, mert ő „megértette a szülők igényeit”.
Aki akar, járhat iskolába
A tanév tehát június 6-án véget ér, vagyis addig a tanároknak minden jegyet le kell zárniuk, viszont kötelesek az eredeti dátumig, vagyis június 20-ig megszervezni az egésznapos foglalkozást az iskolákban.
Ez azt jelenti, hogy hivatalosan tanítás ugyan nem lesz, de azok a diákok, akik szeretnének, továbbra is járhatnak iskolába.
Az iskolaigazgatóknak június 2-án megküldött utasítás szerint a 2022/2023-as tanévre vonatkozó eredeti iskolai naptárban szereplő oktatási napoktól öt százalékban lehet eltérni, és a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt május 3-i tragédia miatt a kormány él is ezzel a lehetőséggel.

A tanároknak és az iskoláknak így június 6-áig javaslatot kell tenniük a záróosztályzatokra – mindenki a magasabb osztályzatot kapja – amiről időben tájékoztatni kell a diákokat és a szülőket, illetve adott esetben a gyerekek törvényes képviselőit.
A tanároknak meg is kell indokolniuk a jegyeket, és arra is javaslatot kell tenniük, hogy aki javítani szeretne, azt hogyan teheti meg.
Június 7-étől 20-áig az iskolákban tarthatók pótórák, valamint kiegészítő és felkészítő órák, de folyhat egyéb, az éves munkatervben szereplő oktatói-nevelői tevékenység is.
A napköziket továbbra is működtethetik az iskolák június 20-áig, de erről a szülőkkel való egyeztetés után javasolt dönteni. Ugyanez vonatkozik az egész napos oktatásra is.
Érettségik az eredeti terv szerint
A nyolcadikosok kisérettségijére és a középiskolások záróvizsgájára az eredeti tervek szerint kerül majd sor, ahogy az összes pótvizsgára, zeneiskolai és egyéb éves iskolai vizsgákra is.
A szakiskolákban a gyakorlati órákat és a munka mellett történő tanítást az éves munkaterv alapján folytathatják az iskolák.
Ami a kirándulásokat illeti, azok is a terv szerint zajlanak, sok általános iskolában ugyanis éppen a júniusi időszak az, amikor a diákok valamelyik szerbiai nevezetességhez látogatnak el.
Mi történik a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában?
Abban a belgrádi iskolában, ahol az összesen tíz halálos áldozatot követelő tömeggyilkosság történt, napról napra több egyre több diák tért vissza az iskolapadba az elmúlt egy hónapban.
Kapcsolódó cikk
A szellem nem mászott vissza a palackba, az iskolai lövöldözőnek nincs bűntudata +18
A diákok többsége úgy döntött, hogy tanulni és barátkozni szeretnének, és ezzel egyetemben az iskola és a szakemberek is úgy ítélték meg, hogy a tanítás klasszikus formája nagyon megterhelő lenne a diákok számára.
Hétről hétre új tantervek készültek, beszélgetések folynak a diákokkal és a szülőkkel, pszichoterápiás foglalkozások zajlanak, és ezek nagyon látogatottak.
Mindezeket a foglalkozásokat addig szervezik meg, amíg az illetékesek úgy érzik, hogy szükség van rájuk.
Elnöki vélemény
A tanév lezárása a lehető legjobb megoldás Aleksandar Vučić szerb elnök szerint, aki azt mondta, hogy erről megbeszélést folytatott a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt gyilkosság áldozatainak szüleivel.
– Megértettem a szülőket, akik kisebbségben vannak, de tisztelem a többséget is, akik úgy gondolják, hogy a gyerekeknek az iskolában a helyü, hogy barátkozzanak, szocializálódjanak
– mondta a szerb elnök, aki ezáltal tudatta, hogy megérti mindazokat a szülőket, akik ez a tragédia után képtelenek visszaengedni az iskolába a gyerekeiket.
Az elnök szerint a szerb kormánynak kicsit több időt kellett volna fordítania annak elmagyarázására, hogy miként zajlik az idő előtti tanévzárás.
A sajtóból értesültek
Vesna Vojvodić Mitrović, az oktatásügyi dolgozók Függetlenség ágazati szakszervezetének szóvivője a döntést követően azt mondta, hogy a kormány rendelete a tanév szinte azonnali befejezéséről erőszakos, átgondolatlan és minden szempontból káros az oktatásügyi rendszerre.
– Mi ezt a döntést az erőszak egyik formájaként éltük meg, emellett pedig megalázónak érezzük, hiszen mi is a sajtóból értesültünk a kormány rendeletéről, amit a gyakorlatban tulajdonképpen lehetetlen betartani. Keddig le kell zárni az osztályzatokat, miközben vannak kollégák, akiknek csak szerdán lesz órája egyes osztályokkal.
A szakszervezet tagjai felhívták a figyelmet arra a technikai problémára is, hogy az elektronikus napló nem teszi lehetővé, hogy a már lezárt jegyeket esetleg javítsák, vagyis felvetődik a kérdés, hogy miként zárják le a gyerekeknek az osztályzatait, akik elégedetlenek a jegyeikkel.
A szakszervezet szóvivője szerint az oktatás megszakítása nem a legmegfelelőbb módja annak, hogy a gyerekeket empátiára, erőszakmentességre neveljék.
Milorad Antić, a Szakközépiskolák Fórumának elnöke hangsúlyozta, hogy komolytalan és elfogadhatatlan egy ilyen döntést az utolsó pillanatban meghozni.
-Az intézményeink csődöt mondtak. Egy ilyen döntés pedig teljesen komolytalan. Meg vagyok döbbenve
– jelentette ki a döntést követően Antić. Véleménye szerint legalább a gyerekeknek mondhatták volna, hogy előbb véget ér a tanév, de van egy hetetek, hogy kijavítsátok az osztályzataitokat.
Az oktatásban dolgozók szerint „ez nem módszer”, véleményük szerint ugyanis mintha azok hozták volna a tanév befejezésére vonatkozó döntést, akik nem értenek az oktatáshoz, és nem tudják, hogyan működik a tanítási rendszer.

A miniszterek felkeresték a Vladislav Ribnikar Általános Iskolát (Forrás: Tanjug)
Hasonlóan vélekedik Dobrivoje Marjanović, az Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának elnökségi tagja is, szerinte ez a döntést egy nem létező terv és stratégia nélkül született, és semmi jót nem hoz, csak kárt okoz az egyébként is válságban lévő oktatási rendszernek.
Elég furcsa az is, hogy az iskolai erőszak megelőzésére alakult tanács három nappal korábban tartott ülésén, amelyen a kormányfő és a miniszterek is jelen voltak, fel sem merült ennek a döntésnek a lehetősége.
Marjanović ezért feltette a kérdést, hogy vajon ki javasolta a kormánynak, hogy a tanárok és a diákok véleményének kikérése nélkül hozza meg a tanév korai lezárására vonatkozó döntését, ami után már nem marad más hátra, minthogy az okozott kárt, a tanügyi dolgozók amennyire tudják, elhárítsák.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerb Köztársaság1 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól