Connect with us

Szerbia

ELNÖKI KIJELENTÉS: November 1-től Szerbia nem kap olcsó orosz kőolajat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Az átlagos szükséglet mintegy 15 százaléka orosz kőolaj
NEM LESZ OLCSÓ OROSZ KŐOLAJ: A pancsovai finomító madártávlatból (Screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Nincs több orosz kőolaj Szerbia számára – írja néhány szerbiai hírportál Aleksandar Vučić vasárnapi beszédére hivatkozva. A szerb elnök vasárnap a koszovói helyzettel kapcsolatban tartott brüsszeli találkozó után fordult a nemzethez, beszéde azonban Koszovót illetően semmi olyat nem tartalmazott, amit eddig ne tudtunk volna, vagy ami az újdonság erejével hatott volna.

A hülyeségek és az olaj

A nagy garral bejelentett sajtó- és országtájékoztató során szóba került a szeptemberre tervezett belgrádi melegfelvonulás is, amelynek betiltását már több kormánypárti hírportál, mindenek előtt az Informer, kész tényként kezeli.

Ekkor hangzott el egy utalás, amely arra vonatkozott, hogy Szerbia november 1-től nem juthat hozzá az olcsó orosz kőolajhoz, legalábbis a mindenben legilletékesebb szerb elnök szerint.

A Pride lemondásának felvetődésével kapcsolatban a szerb elnök eléggé indulatosan reagált, megjegyezvén, hogy a “legkönnyebb hülyeségekről beszélni”, érdemleges ki- vagy bejelentést azonban erről a “hülyeségről” sem tett.

– Inkább hülyeségekről beszélünk, és nem arról, hogy mit kezdjünk az árammal, mit csináljunk az olajjal, november elsejétől már nincs orosz olaj a számunkra, szankciók alatt állunk


– mondta a szerb államfő.

A Koszovó és Horvátország ellen lázító és uszító szerb médiában ez a mondat nem hagyott mély nyomot, alig egy-két portál reagált rá, csak a Telegraf és a Blic vette észre.

– Tegnapig azt hittük, hogy a hatodik uniós szankciócsomag, amely az orosz olaj importjára vonatkozik, esetünkben nem vonja maga után ennek az energiaforrásnak a korlátozását, most olyan információkat kaptunk, amelyek teljes fordulatot jelentenek


– jegyezte meg a Blic, amely további hiteles információk hiányában a helyzet elemzésébe kezdett.

A helyzet feltárása

A Szerbia által importált összes kőolaj tankerrel érkezik a horvátországi Omišaljba, és onnan jut el az adriai vezetéken keresztül Szerbiába, illetve egészen pontosan Újvidékre, ahonnan feldolgozásra a Belgrád közelében lévő pancsovai finomítóba irányítják.

Szerbia az általa felhasznált kőolaj mintegy felét korábban Irakból szerezte be, ami a teljes importmennyiség 45 százaléka volt. Az olaj 10 százaléka Kazahsztánból, körülbelül 1 százaléka pedig Norvégiából származott.

Az átlagos szükséglet mintegy 15 százaléka érkezett Oroszországból, az onnan származó olaj azonban az elmúlt hónapokban lényegesen olcsóbb volt a piacokon, ezért Szerbia egyre több kőolajat szerzett be orosz forrásokból, így a tavalyi 15-16%-ról 60%-ra emelkedett az orosz olaj részesedése a szerb olajimportban, amelyben az iraki és a kazah olaj beszerzése esett vissza.

A Blic ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az uniós intézkedések következtében Szerbia kénytelen lesz más piacokról beszerezni a kőolajat, amiből az következik, hogy az árak növekednek az importőrök, végső soron pedig a kisfogyasztók számára.

– Az olajjal a tőzsdéken kereskednek, az árat tehát a kereslet és a kínálat határozza meg. Ebben az esetben, amikor az orosz olaj beszerzése sok ország részéről leáll, a más olajok iránti kereslet ugyanakkor növekedni fog, ami magasabb árakat eredményezhet a tőzsdéken


– jelentette ki egy energiahatékonysági szakértő a Blicnek. Azt pedig már tudjuk, hogy a tőzsdei árak alakulását a kisfogyasztók a saját zsebükön érzik meg – Szerbiában is.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Presevo
HAZAFIAK ÉS ÁRULÓK: Vajon gyászolták-e a presevói albánok a Koszovóban lelőtt három szerbet, és félárbócon van-e a szerb zászló? Az már teljesen más kérdés, hogy fordítva van felvonva, így a színek sorrendje alapján a zászló nem a szerbiai, hanem leginkább az orosz lobogóra emlékeztet
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Aleksandar Vučić szerb elnök szerda este adott tévéinterjújában azt mondta, hogy a banjskai hadműveletben a koszovói hivatásos rendőrökön kívül Presevóból származó bűnözők is részt vettek. A Presevo-völgyben élő albánok attól tartanak, hogy ez a kijelentés megtorláshoz vezet a Szerbiához tartozó, de többségében albán lakosságú területeken, miközben a Völgyben élő albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!

Felhívás megtorlásra

A szerb elnök kijelentésére a szerbiai parlament egyetlen albán képviselője, Shaip Kamberi reagált, aki az iránt érdeklődött a szerb elnöknél, hogy miért mondta azt, hogy “Presevóból származó bűnözők is voltak a koszovói különleges alakulatok tagjai között, akik részt vettek a banjskai terrorakció semlegesítésében”?


Mire figyelmeztetett Vučić?


– Még valami történt. Ott (Banjskánál) nem csak olyan személyek voltak, akik Koszovóból származnak, és részt vettek az üldözésben. Azért nem lehetett ott az EULEX. A szerbek elleni harcra specializálódott személy is voltak ott, egyebek között a presevói községből, akik többszörös bűncselekményeket követtek el. Közülük egyesek ellen 2021-ben elfogató parancsot adott ki Szerbia.


Kamberi arra volt kíváncsi, hogy ez talán egy felhívás az albánok elleni megtorlásra a Presevo-völgyben?

A szerbiai albán képviselő szerint nem ez lenne az első eset, hogy Szerbia a Völgyön töltené ki haragját Koszovóval összefüggésben.

Kamberi ezért felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen lépéseket, és akadályozza meg a szerb autokrata vezető minden kísérletét, hogy a Presevo-völgyi albánokon álljon bosszút.

A helyi önkormányzat jelenlegi elnöke, Shqiprim Arifi szerint “a koszovói rendőrség által a Koszovó északi részén lévő terrorista bandák megsemmisítése bosszúálló indítékokat váltott ki a Völgyben élő, veszélyeztetett albán lakossággal szemben”.

Arifi aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban, és azt mondta, hogy “mélyen aggasztják az elmúlt napok belgrádi nyilatkozatai az észak-koszovói eseményekkel összefüggésben, mert azok nem szolgálják a Szerbiában élő albánok biztonságát és általános jólétét”.

Arifi hivatalában fogadta az EBESZ presevói megbízottját, Andrea Oriciót, akitől sürgős és fokozott figyelmet kért a Völgyben kialakult helyzet szem előtt tartása, valamint az ott élő albánok maximális biztonságának garantálása érdekében.

– A völgyben élő albánok biztonságérzetének megőrzése elengedhetetlen a béke, a stabilitás és a biztonság fenntartásához a régióban

– mondta Shqiprim Arifi, Presevo község elnöke.

Gyászolnak vagy nem gyászolnak?

A jelenlegi politikai és biztonsági helyzet következtében a Völgy három községében, Bujanovacban, Medvedjában és magában Presevóban is feszült a helyzet, miután a Koszovó északi részén zajló események nemcsak a szerbek által lakott koszovói területeket érintették, hanem az egész régiót, beleértve az albán többségű szerbiai területeket is.

Ezt a helyzetet még kényesebbé teszik a belgrádi hatóságok képviselőinek különféle nyilatkozatai, miközben magában a Völgyben az albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!

Presevo község ellenzéki képviselői Szerbia iránti hűséggel vádolták meg a helyi önkormányzat már említett elnökét, Shqiprim Arifit, aki a szerdai gyásznapon szerintük félárbócra engedte a szerb zászlót a presevói önkormányzat épületén, amivel a “szolidaritás jelét” mutatta az Aleksandar Vučić, illetve a szerb kormányzat által meghirdetett nemzeti gyásszal “a szerb terroristák” észak-koszovói meggyilkolásával kapcsolatban

Ardita Sinani, Albin Kurti koszovói miniszterelnök Presevo-völgyi politikai tanácsadója, valamint a Demokratikus Akciópárt presevói szervezetének vezetője a közösségi médiában közzétett egy fotót, amelyen a szerb nemzeti zászló látható az önkormányzat épületén.

Arifi cáfolta, hogy félárbócra engedték a zászlót, és hogy szolidaritás vállalva az önkormányzat betartotta a Szerbiában meghirdetett nemzeti gyászt, ezért minden kételkedőt meghívott, hogy keressék őt fel.

Hazafiak és árulók Presevóban

Miközben az ellenzéki kritika miatt egymás leárulózása folyik, az Albán Nemzeti Tanács elnöke, Nevzad Lutfiu önmérsékletre szólította fel a politikai tényezőket.

– Amikor a koszovói politikai pártok összetartanak a nemzeti érdekek mentén az előállt helyzettel kapcsolatban, a Völgyben érthetetlenek és nagyon károsak a politikai tényezők közötti viták

– jelentette ki Lutfiu, aki szerint a mostani helyzetben megfontoltságra és önmérsékletre van szükség.

– Van egy problémánk, a diszkrimináció és az elnyomás, amit Szerbia gyakorol velünk szemben, és a hangsúlyt ennek a kérdésnek a megoldására kell helyeznünk. Ezért kivétel nélkül felszólítom a Völgy összes politikai pártját, hogy egyesüljön, és vonuljon ki ebből a felesleges kommunikációs diskurzusból, amely nem vezet sehova!

– zárta a gondolatát Lutfiu.

A Presevo-völgyben élő albánok politikai és intézményi képviselői a pluralizmus szerbiai kialakulása óta aktív részesei az ország közéletének, és a kölcsönösség elve alapján folyamatosan ugyanazokat a jogokat kérik a maguk számára, amit Szerbia követel a koszovói szerbek vonatkozásában. Azt is szeretnék elérni, hogy vonják be őket a Koszovóval kapcsolatos rendezési folyamatba, de ezzel a kérésükkel egyelőre süket fülekre találtak.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava