Horvátország
HOVA HUGYOZZUNK? A horvát bennszülöttek nem feltétlenül szeretik a turistákat
Az idegenforgalomról ritkán gondolkozunk, és akkor is általában csak egy irányból közelítjük meg a dolgot: megelégszünk azzal, hogy aranytojást tojó lúdnak/tyúknak tituláljuk, madár-madár, a tojás a lényeg. Lehet, hogy kicsit irigykedünk is, mert lám, tódul a rengeteg ember, és az ámokfutó tömeg szórja a pénz a tíznapos, kéthetes vakációra. A cél: végre élni egy kicsit, távol a várostól a robottól, szürke mindennapoktól. A nyári fílgud (feelgood) hajszolása természetesen ugyanannyira értelmetlen, mint a modern ember élete úgy általában – de ha ez bárkit megnyugtat, már a rómaiak így voltak vele -, amivel most nem foglalkozunk, pedig ők is turistáskodtak a Balkánon hajdanán.
A turisták árnyoldalai
Az idegenforgalmi központokban élő emberek meglehetősen ingerlékenyek, amikor az életterükre rászabadulnak a “szabadságuk minden pillanatát” élvezni vágyó turisták hordái.
Például a magyar sajtóba is “átcsengett”, hogy egyes adriai városkák lakói rossz szemmel nézik, hogy a messze földről érkező hölgyek és urak fürdőruhában grasszálnak az utcákon, ám ez inkább vastagon konzervatív világnézetükkel hozható összefüggésbe. A bulvársajtó viszont jó poénként tárgyalta ki, a probléma lényegét messze megkerülve.
Splitben például a minap az egyik éjszakai mulatóhely vendégei gondoltak egyet, és a városi strand kukáit behajigálták a tengerbe. Szerencsére a kukák nem voltak dugig, és fémből készültek, miért is a “durva bánásmód” nem hagyott rajtuk nyomot, de a városi közművesítési vállalat és a tűzoltók közös akciójára volt szükség ahhoz, hogy kiemeljék őket a különben kristálytiszta vízből.
Ugyanitt a belvárosi lakosok arra panaszkodnak, hogy nem tudnak aludni a részeg, duhajkodó vendégek zajongásától, a bárokból, klubokból kihallatszó hangos zenétől. A Slobodna Dalmacijának nyilatkozva egy spliti lakos arról ábrándozott, hogy esetleg követni lehetne a portugál példát, ahol a belvárosban rendőrök várják záróra után a vendégeket, és kíséri őket – roppant udvariasan, de ellenkezést nem tűrve – a taxiig.
A budapesti bulinegyed lakói valószínűleg átérzik a probléma lényegét.
A dubrovnikiak teljesen kétségbe vannak esve, mert képtelenek megakadályozni, hogy a turisták esténként összevizeljék az óvárost, nem beszélve arról, hogy néha egészen komoly összetűzésekre kerül sor a helyiek és a külföldiek között.
A legfrissebb példa Mali Lošinj szigetéről származik, ahol grúzok késeltek meg két horvát fiatalt. Hogy nőügy volt-e a háttérben, vagy valakinek nem tetszett a másik “pofabútora”, jelenleg nem tudni, de az ügy bíróságon nyeri el “megnyugtató epilógusát”.
Meg úgy általában, a turisták szemetelnek, nem lehet tőlük közlekedni, sorra kerülni tőlük a boltban s nem megy ritkaságszámba a lekezelő, pimaszkodó “naccsága és úrbölény”, akik a helyieket ha nem is rabszolgának, de mindenképpen szolgának élik meg. Erről körülbelül ennyit.
Autósok figyelmébe ajánljuk
A horvát rendőrség július 1-jétől a közlekedési kihágások bírságait többé nem fizetteti meg készpénzben, a helyszínen ugyanis kizárólag kártyát fogad el. Ez a legtöbb turista számára nem jelent akadályt, ám mindenesetre jó tudni.
A történet lényege különben az, hogy ha az ember beleegyezik abba, hogy a helyszínen fizet, akkor a pénzbírság felét elengedik a “jóságos rendőrök”, amennyiben a pénzbírság összege nem haladja meg a 15 ezer kunát (2 ezer euró).
Ha valami miatt a hitelkártya nem áll rendelkezésre, akkor sem kell kétségbe esni, mert az említett “jóságos rendőr” ilyenkor kiállít egy cetlit – poétikus elnevezése: “értesítés az elkövetett közlekedési kihágásról” – és ennek alapján lehet rendezni a cechet, továbbra is fél áron.
Akárhogy is, nem árt szabályszerűen közlekedni, mert a rendőrség értesítés szerint, a “kihágók” július 1-jén 15 óráig 81 ezer 200 kunát fizettek be az államkasszába, azaz kicsit többet mint 11 ezer eurót.
Horvátország
Sakkozó Török, csak másként: Zágrábban megnyílt Horvátország első okos boltja
Kempelen Farkas találmányához hasonlatosan, amely a 18. században tartotta lázban előbb Bécset, majd az egész világot, a Fortenova konglomerátumhoz tartozó horvát Konzum kiskereskedelmi hálózat zágrábi Konzum Smart boltja is meglepő élményt nyújt. A horvát főváros központjában, a zágrábi Liszt Intézet, azaz a Magyar Kulturális Központ szomszédságában, szerdán megnyitották az ország első okos boltját. A bolt attól okos, hogy nincs benne sem elárusító, sem kassza, minden vásárolt árucikket a mennyezetről vizsgálódó mintegy 150 kamera rögzíti és számolja el, levonva az áru értékét a bankkártyánkról. Magyarán – némi procedúra után, mert egy alkalmazás segítségével be kell jelentkezni a rendszerbe az okostelefonunkkal – aztán az ember besétál a boltba, leveszi a polcról, ami éppen kell neki, és kisétál vele. Ezzel szemben, és itt hasonlít a kempeleni törökre, a raktári munkát, a polcok feltöltését, és nyilván a felügyeletet, továbbra is ember végzi.
Ha tetszik, ha nem: az okos bolt a jövő
Most lehetne morfondírozni azon, hogy az ilyesmi csak az emberek további elidegenedését vetíti előre – e sorok írója mindig is szívesen elegyedett szóba a bolti személyzettel, néhol ez az interakció már olyan fokra hágott, hogy megtekinthettem a gyermekek, unokák fényképét is -, de ebben az esetben is ugyanolyan haszontalan a méltatlankodás, mint mondjuk, ha az ember megpróbálná lebeszélni a szaúdi koronaherceget arról, hogy bazi nagy várost építsen a sivatag közepébe.
A progressz dübörög, nem az űrhajó, hanem a haladás, legjobb félreállni az útjából, mert úgy átgázol az emberen, hogy attól koldul. Szóval, sutba vetve a bölcselkedést, az okos boltot nagy hírverés övezte, többek között Fabris Peruško, a Fortenova vezérigazgatója is megszólalt.
Peruško úr annak a véleményének adott hangot, hogy ez a bolt is bizonyítja, hogy a Fortenova szeretné megőrizni vezető piaci pozícióját, és hogy ez az újítás is a cég digitális transzformációval kapcsolatos stratégiájának a része, stb.
Itt kitől lehet megkérdezni, hogy hol van a sütőpor? (Forrás: X-platform, JaTrgovac)
A Konzum vezérigazgatója, Zoran Mitreski nem fogta vissza magát, és elmondta az újságíróknak, bámészkodóknak, hogy ők voltak az első kiskereskedelmi lánc, amely webáruházat hozott létre, elsőként vezettek be mobilalkalmazást, majd önkiszolgáló pénztárgépeket, elsőként kezdtek kriptovalutákat elfogadni, majd olyan mobilalkalmazásokat használtak, mint például a KeksPay, újabban pedig virtuális, elektronikus számlákat is kínálnak.
Mitreski szerint ez a Konzum digitális átalakulásának következő lépése, amelynek az a célja, hogy új felhasználói élményt nyújtson a vásárlóknak.
– A Konzum SMART egy új koncepció, amely modern vásárlási módot biztosít az egész család számára
– összegezte Mitreski, és ugyanakkor elmondta, hogy más kiskereskedelmi láncokhoz hasonlóan ők is munkaerőhiánnyal küszködnek, és ennek enyhítésére automatizálnak.
De, mint rámutatott, az okos bolt nem nélkülözheti az alkalmazottakat. A boltban továbbra is az alkalmazottak gondoskodnak a készletekről, töltik fel a polcokat, ellenőrzik az áru szavatosságát, takarítanak stb.
Műszaki részletek
Jozo Džakula, a Konzum informatikai részlegének igazgatója a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az okos bolt műszaki rendszerét a kaliforniai székhelyű i5 vállalat szállította, amely vezető szerepet tölt be az ágazatban.
Az amerikai cég eddig mintegy 100 ilyen üzlet kialakításában vett részt, ami azt jelenti, hogy a globális piac körülbelül 50% -át tartja ellenőrzése alatt. Džakula elmondása szerint több cég megoldásait vizsgálták, köztük az Amazonét is, de végül az i5 mellett döntöttek.
Egyúttal azt is hozzátette, hogy ez egy olyan technológia, amely egyszerre biztonságos és teljes mértékben megfelel a szabályozásnak, kezdve a fiskalizációtól egészen a GDPR-ig, azaz az adatvédelmi rendelet tiszteletben tartásáig.
– Szeretnék rámutatni, hogy nagyon óvatosak voltunk a GDPR-rel kapcsolatban. Bár a kamerák a vásárlók minden lépését rögzítik – mivel fizetéskor is a kamerák dolgoznak, felismerve, hogy ki és milyen terméket vett le a polcokról -, gondosan elkülönítettük a vásárlási adatokat a vásárlók személyazonosságától
– mondta Džakula, viszont arra a kérdésre, hogy tervezi-e a Konzum további okos boltok megnyitását, sem ő, sem más nem volt hajlandó válaszolni: nyilván még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen mértékben lesz kifizetődő a drága és bonyolult rendszer működtetése.
A nyilvánvaló PR értéktől eltekintve, a cég ezzel a bolttal elsősorban tapasztalatot szeretne gyűjteni, amely különösen abban az esetben lesz értékes, ha tovább romlik a helyzet a munkaerőpiacon.
Érzésünk szerint a jelen pillanatban még mindig jóval olcsóbb klasszikus módon működtetni egy boltot, még ha kiemelt bérezéssel is kell a munkavállalókat a céghez édesgetni, de ez gyorsan változhat.
Elég, ha csak a robotikában történik valamilyen áttörés, és hirtelen sokkal olcsóbb lesz a teljesen automatizált bolt a klasszikusnál, nem is beszélve arról, hogy a lakosság fogyatkozása és elöregedése területén a helyzet előreláthatólag tovább romlik, legalábbis Európában.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország5 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?