Connect with us

NATO

TÖRÖKÖT FOGTAK: A kurdok fekete napja a svéd és a finn NATO-csatlakozás

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Finnország és Svédország a június végi madridi NATO-csúcson végül zöld utat kapott Törökországtól, és így meghívást az észak-atlanti szövetségtől. Látszólag mindenki megkapta, amit akart: a svédek és a finnek elől elhárult a török vétó, s Erdoğan – aki ráadásul Joe Biden amerikai elnökkel is találkozott, aki megköszönte erőfeszítéseit az ukrajnai háború kezelésében, illetve a vétó visszavonásának ügyében – szintén nem üres kézzel tér haza.

A NATO-tagság ára

A három ország vezetőinek jelenlétében, több órás tárgyalás után aláírt memorandummal Recep Tayyip Erdoğan jelezte országnak-világnak, hogy Törökországot nem lehet zárójelbe tenni, s a két északi államnak is figyelembe kellett vennie a török kéréseket, még akkor is, ha korábban ezeket jellemzően elengedték a fülük mellett. De tényleg így van-e?


A memorandum hangzatosan ad választ Ankara előző hetekben megfogalmazott követeléseire. A 10 pontból álló megegyezés biztosítja Törökországot, hogy a két északi állam elítéli a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a hozzá kapcsolódó szervezeteket, azaz a szíriai Demokratikus Unió pártját (PYD) és annak fegyveres szervezetét (YPG), illetve a Fethullah Gülen hitszónokhoz kapcsolódó szervezetet (FETÖ), egyúttal támogatják Ankara terrorellenes harcát.

Svédország kötelezte magát, hogy július 1-jével szigorúbb terrorellenes törvényt léptet életbe.

Internetes elmésség

A két állam kezeli Törökország folyamatban lévő kiadatási kérelmeit, illetve olyan mechanizmusokat léptet életbe, amelyek ezeket felgyorsítják. Ezzel együtt fokozzák az együttműködést a terrorellenes harc terén, továbbá akadályozzák a terrorista propaganda terjesztését – ez utóbbi a különböző kurd civil szervezetek mozgásterét csökkentheti.

Ezentúl a három állam kijelentette, hogy „jelenleg nincs nemzeti fegyverembargó közöttük”, ami azt sugallja, hogy Helsinki és Stockholm megindítja a 2019-ben leállított fegyverszállításokat Törökországba.

Az itt felsorolt eredmények tekintetében Erdoğan valóban győzelmet aratott, s nyomban meg is érkeztek a technikai megvalósítással, főleg a kiadatásokkal kapcsolatos kérések. Noha ezeket nem sikerült a memorandum aláírása előtt valóra váltani – ennek a jogi procedúrák miatt nem is volt realitása –, de mindenképp félig teli a pohár a török kormánypártban.

Az ankarai igazságügyi miniszter, Bekir Bozdağ minden esetre 33 személy kiadatását kérte (hat PKK-hoz kapcsolód személyt, hat gülenistát, összesen 12-őt Finnországtól, 10 gülenistát és 11 PKK-st a svédektől, – bár egyes török sajtóforrások olykor eltérő listát közölnek, amelyek szerint más szélsőbaloldali terrorszervezetek tagjait is várják Anatóliába; minden esetre egyelőre nagyjából ezzel a nagyságrenddel lehet számolni, noha Ankara növelheti még a listát).

A török ellenzéknél meg inkább félig, vagy inkább üres az a bizonyos pohár. Kritizálták Erdoğant, hogy jelentős dolgokat nem sikerült elérnie, így például annak ellenére, hogy már mindkét országban terrorszervezetként tartják nyilván a PKK-t, a YPG/PYD és a FETÖ nem került fel erre a listára, így az ellenük való fellépés már a kezdetnél gellert kapott.

Beáldozták őket?

Az igazi kérdés, hogy a memorandumban vázolt dolgokat mennyire lesznek hajlandók átültetni a gyakorlatba az északiak, akik nem voltak elragadtatva a török kérésektől.

Az ott élő kurdok meg végképp nem vették jó néven; hogy az aláírást követően az egyik (iráni) kurd származású svéd parlamenti képviselő, Amineh Kakabaveh az egyik tv-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a Svédországban élő kurdok számára ez egy fekete nap, mert a svédek egyszerűen feláldozták őket.

Talán nem meglepő, de a Svédországba delegált török nagykövet korábban már jelezte, hogy őt is ki kellene adni Törökországnak…

A kedélyek csillapítására a svéd miniszterelnök jelezte, hogy svéd állampolgárt semmiféleképp nem fognak kiadni, és annak, aki nem folytat terrortevékenységet, nem kell aggódnia. Valóban: Stockholm nem szokott gyakran kiadni embereket Ankarának, a legutóbbi esetre 2015-ben került sor.

Mivel itt a török és svéd definíció eltér – Törökországban már a PKK-val szimpatizáló újságcikkek írása miatt is elvihetnek –, a skandináv országban nem várható, hogy bezárnák a kulturális szervezetként működő kurd intézményeket. A vita és feszültség tehát kódolva van a két fél között.

Persze, a memorandum aláírása nem jelentette a történet végét: a két állam nem lett tag, erre csak azután számíthatnak, ha mind a 30 tagállam parlamentje ratifikálja a csatlakozásukat. Ez legjobb esetben is fél évet fog igénybe venni, de nem meglepő a NATO történelmében az 1-2 éves várakozás sem.

Ennek ellenére vélelmezhető, hogy a jelenlegi helyzetben a különböző tagállamok parlamentjei igyekeznek majd gyorsan ratifikálni, de a törökök még akkor is mondhatnak nemet, vagy ami valószínűbb, belpolitikai érdekeknek megfelelően elhúzhatják a folyamatot.

Számon kérhetik, hogy a megelőző hónapokban hány embert adtak ki Törökországnak, hány szervezetet számoltak fel, mennyire sikerült korlátozni a FETÖ-höz vagy a PKK-hoz kapcsolódó személyek és entitások tevékenységét.

Erdoğan, aki jövőre választásra készül, tehát pár hónap múlva megint előveheti ezt az ügyet, még akkor is, ha a két ország NATO-csatlakozásának megakadályozását nem fogja megkockáztatni.

BALK Játékok

Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!

Játékok betöltése…

A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Kurti párizsi látogatása során Koszovó elismerése mellett Szíriával és Ukrajnával is foglalkozott, és ezzel kapcsolatban is tanácsokat osztott. Kiemelte, hogy a háború utáni újjáépítési folyamat során az érintett államoknak nem szabad a demokráciát a fejlődésért cserébe feladniuk, hanem mindkettőt meg kell őrizniük
Koszovó5 nap telt el azóta

Kurti máris feleltetné a szerbiai diákokat: Koszovó elismerése az első lecke
Kurti fújja a maga nótáját, máris követeli Koszovó elismerését, amit a győztes Egyetemista lista már korábban elutasított

Mateo Marinović a 2026. november 9-én tartott megemlékezésen hídugrást hajtott végre 10:16-kor a mostari Öreg hídeól (Stari Most) - szirénaszó mellett, taps nélkül. (Forrás: FENA/N1/Oslobođenje)
Bosznia7 nap telt el azóta

Horvát-bosnyák (v)iszonyok: végnélküli játékok Mostarban
Mostar 33 évvel a Stari Most lerombolása után is megosztott, konfliktus konfliktust követ

Aleksandar Vučić volt szerb elnököt és Marko Parezanović BIA-tisztségviselőt tanúként idéznék be a Darko Šarić elleni pénzmosási perben. Az ügyben emlegetett más magas rangú tisztségviselőket – például Nebojša Stefanovićot – ugyanakkor nem hívták be tanúskodni
Szerbia6 nap telt el azóta

Vučić egyelőre csak tanú a Šarić-ügyben – lesz-e belőle vádlott?
Egy drogbáró pénzmosási pere, mentek-e drogkereskedelemből származó pénzek a Szerb Haladó Pártnak?

Ukrán valóság a széljárta mezőn, Ładna Kobieta fotója a BALK-hoz igazítva
B A Balkanac3 nap telt el azóta

Egy szép mosolyt kérünk! (de lehet sírós is) 🔞
A harkivi fotóiskola groteszk világa, tabudöntő alkotók és háborús képek – Kragujevácon is

Szerb fogolytáborok voltak Vajdaságban is. A képen bégatárnok (Begejci) fogvatartottak láthatók 1991. novemberebén. A fényképet a hágai törvényszék dokumentumai között is felhasználták (Forrás: CPI / ICTY)
Horvátország4 nap telt el azóta

Isten malmai lassan őrölnek: 35 év után megítélték az első kártérítést a szerb fogolytáborok egyik áldozatának
Szerb fogolytáborok: 35 év után fizetni kell, Belgrádban az államkasszát féltik

Az Antalfalvai Televízió szerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a községben 349 szavazó adta le a voksát ebből 212 szavazatot a „Magyar Összefogás” kapott, szemben a Vajdasági Magyar Újrakezdésre leadott 133 szavazattal
Vajdaság5 nap telt el azóta

Pásztor elásná a csatabárdot, Fremond kávézna, Góli keresi a sapkáját
Véget értek a kampányok, a VMSZ felsőbb vezetése nem ellenségeket szeretne látni, hanem együttműködést a tündi-bündi ellenzékkel

Az Alta Banka egyik fiókja elég kihaltnak tűnik (Forrás: The Moscow Times)
Szerbia4 nap telt el azóta

Hamis 500 eurósok a trezorban(?), valódi orosz betétesek pácban
Egyelőre nem biztos, hogy léteztek hamis 500 eurósok, az viszont biztos, hogy orosz betétesek ezerszám jutottak bajba

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap