DÖNTÉS ELŐTT: Orbán négy ország tagjelölti státuszát támogatja, von der Leyen elvárja a bizottsági javaslat elfogadását

A Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn közölte, hogy Orbán Viktor az EU-csúcs előtt részt vett egy videókonferencián, amelyen a tagjelölti státusz megadásáról is szó volt. A Charles Michel uniós tanácsi elnök kezdeményezésére tartott egyeztetésen a csütörtök-pénteki csúcstalálkozót készítették elő. A magyar kormányfőn kívül online jelen volt a belga, a bolgár, az észt, a luxemburgi és a máltai kormányfő. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy fogalmazott: „elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.

Döntés előtt

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor egyetértett azzal az uniós javaslattal, amellyel az EU-tagjelölti státusz megadását kezdeményezik Ukrajnának és Moldovának.

– Orbán ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországnak – több másik tagállammal együtt – az az álláspontja, hogy Georgia és Bosznia esetében is biztosítani kell a tagjelöltséget, mégpedig egy ütemben

– mondta a sajtófőnök.

Az Európai Bizottság június 17-én, pénteken azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy adjon tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Grúziának viszont előbb bizonyos feltételeket teljesítenie kell. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ebből az alkalomból „ukrán színekbe öltözött”, a kék ing fölé sárga kabátkát vett.

A bejelentésre szinte azonnal reagált az Észak- Macedóniában tartózkodó Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, aki szerint Bosznia- Hercegovinának aznap meg kell kapnia a tagjelölti státuszt, amikor Bosznia- Hercegovinának megadják.

– Ha Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotában, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy minél előbb, és lehetőleg egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia- Hercegovina is megkapja ugyanezt

– mondta Milanović, aki ehhez szlovén támogatást is kapott, Tanja Fajon szlovén külügyminiszter rögtön az „uniós nagyhét” kezdetén ugyanis jelezte, hogy Szlovénia támogatja Bosznia- Hercegovina tagjelölti státuszát, ezzel kapcsolatban tervet is készített.

A szlovénok azt szeretnék, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Albániával és Észak- Macedóniával is – ami keményebb dió lesz Bulgária hajthatatlansága miatt. Fajon javasolja a Koszovóval kapcsolatos vízumrendszer liberalizációját is.

A bizottsági elnök fanyalog

A tagjelölti státusz megadásáról a csütörtöki-pénteki tanácsülésen résztvevő kormány- és államfők döntenek, a találkozón mutatkozik be az új szlovén miniszterelnök, aki hazájában már megkezdte az egyeztetést a kérdésben.

Robert Golob többször is kifejtette, hogy nem akarja meghatározni a külpolitikát, ezért azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Országgyűlésben közös és egységes szlovén álláspontot alakítson ki az ukrajnai háborúról.

Szlovénia továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel segít Ukrajnának az orosz agresszióval szemben, amiből azonban kizárták a szlovén fegyveres erők tagjainak Ukrajnában történő bevetését, de a szlovénok nem adják hozzájárulásukat az EU és a NATO olyan döntéseihez sem, amelyek az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi fegyveres konfliktus intenzitásának növekedéséhez vezethetnek.

Az uniós tagjelölti státusz megadása nem tartozik ezek közé, miután a háborúban agresszorként szereplő Oroszországot ez nem érdekli, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Uniót nem tartja katonai szervezetnek.

A „nagy Zelenszkij-fannak” számító Ursula von der Leyen ugyanakkor támogatja azon országok csatlakozását is, amelyek nem ellenőrzik területük egy részét, elvégre az ezzel kapcsolatos tilalom Ciprus esetében már megdőlt. Mellékesen jegyezzük meg, hogy ennek a kritériumnak alapján Szerbia is szóba kerülhetne, miután „örökre elvesztette” ellenőrzését Koszovó felett.

– Nem engedhetjük meg, hogy Putyin határozza meg, hogyan nézzen ki az EU, és hogyan szervezzük meg a szomszédságpolitikánkat

– jelentette ki a bizottsági elnök egy interjúban, amelyet több uniós lapnak, köztük a ljubljanai Delonak adott. Itt beszélt Bosznia- Hercegovináról is.

Szerinte a Nyugat- Balkán európai perspektívája „nem szorult Ukrajna támogatásának árnyékába”, hiszen az ottani országok „már előreléptek” az EU felé, így néhány feltétellel Bosznia- Hercegovina is tagjelöltté válhat, és gyorsan megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.

Ursula von der Leyen tehát nem utasítja el Bosznia- Hercegovina tagjelölti státuszát, viszont ugyanúgy feltételeket szab, mint Grúzia esetében, amiből arra lehet következtetni, hogy nem tetszenek neki a Bosznia- Hercegovinával kapcsolatos kezdeményezések, amivel Horvátországnál biztosan kihúzza a gyufát.

A bizottsági elnök a Politiconak nyilatkozva éppen a Balkánnal kapcsolatban kitért arra is, hogy szükség lehet-e a döntéshozatali mechanizmus módosítására az EU-ban. A külügyek esetében von der Leyen azt mondta, hogy arra a határozott személyes következtetésre jutott, miszerint az egyhangúság követelménye nem tartható fenn.

– A külügyekkel kapcsolatban mélyen meg vagyok győződve arról, hogy nem tartható fenn a jelenlegi helyzet, miszerint az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt

– mondta a Ursula von der Leyen, aki ezzel Bulgáriának, de még inkább Magyarországnak üzent, bár ezzel kapcsolatban a Politicoban ezt nem vetették fel, hanem azt vetették fel, hogy egy alkalommal Ciprus vonakodása miatt késtek a Fehéroroszág elleni szankciók.

A bizottsági elnök válaszában elismerte, hogy az EU döntéshozatalában külpolitika téren is nehéz lenne ekkora változást elérni, nem beszélve más kérdésekről.

– A külügyet illetően mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az nem fenntartható, hogy az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt

– mondta von der Leyen, aki a minősített többségi szavazás bevezetésének híve, viszont ennek bevezetésére a külpolitikán kívül eső területeken, szerinte nem lehet rövid választ adni.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, vagyis Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásához, a bizottsági elnök úgy fogalmazott: „elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.