Connect with us

Európai Unió

DÖNTÉS ELŐTT: Orbán négy ország tagjelölti státuszát támogatja, von der Leyen elvárja a bizottsági javaslat elfogadását

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Ursula von der Leyen Twitter-oldala
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn közölte, hogy Orbán Viktor az EU-csúcs előtt részt vett egy videókonferencián, amelyen a tagjelölti státusz megadásáról is szó volt. A Charles Michel uniós tanácsi elnök kezdeményezésére tartott egyeztetésen a csütörtök-pénteki csúcstalálkozót készítették elő. A magyar kormányfőn kívül online jelen volt a belga, a bolgár, az észt, a luxemburgi és a máltai kormányfő. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy fogalmazott: “elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.

Döntés előtt

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor egyetértett azzal az uniós javaslattal, amellyel az EU-tagjelölti státusz megadását kezdeményezik Ukrajnának és Moldovának.

Orbán ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországnak – több másik tagállammal együtt – az az álláspontja, hogy Georgia és Bosznia esetében is biztosítani kell a tagjelöltséget, mégpedig egy ütemben

– mondta a sajtófőnök.

Az Európai Bizottság június 17-én, pénteken azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy adjon tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Grúziának viszont előbb bizonyos feltételeket teljesítenie kell. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ebből az alkalomból “ukrán színekbe öltözött”, a kék ing fölé sárga kabátkát vett.

A bejelentésre szinte azonnal reagált az Észak-Macedóniában tartózkodó Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, aki szerint Bosznia-Hercegovinának aznap meg kell kapnia a tagjelölti státuszt, amikor Bosznia-Hercegovinának megadják.

Ha Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotában, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy minél előbb, és lehetőleg egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia- is megkapja ugyanezt

– mondta Milanović, aki ehhez szlovén támogatást is kapott, Tanja Fajon szlovén külügyminiszter rögtön az “uniós nagyhét” kezdetén ugyanis jelezte, hogy Szlovénia támogatja Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát, ezzel kapcsolatban tervet is készített.

A szlovénok azt szeretnék, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával is – ami keményebb dió lesz Bulgária hajthatatlansága miatt. Fajon javasolja a Koszovóval kapcsolatos vízumrendszer liberalizációját is.

A bizottsági elnök fanyalog

A tagjelölti státusz megadásáról a csütörtöki-pénteki tanácsülésen résztvevő kormány- és államfők döntenek, a találkozón mutatkozik be az új szlovén miniszterelnök, aki hazájában már megkezdte az egyeztetést a kérdésben.

Robert Golob többször is kifejtette, hogy nem akarja meghatározni a külpolitikát, ezért azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Országgyűlésben közös és egységes szlovén álláspontot alakítson ki az ukrajnai háborúról.

Szlovénia továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel segít Ukrajnának az orosz agresszióval szemben, amiből azonban kizárták a szlovén fegyveres erők tagjainak Ukrajnában történő bevetését, de a szlovénok nem adják hozzájárulásukat az EU és a NATO olyan döntéseihez sem, amelyek az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi fegyveres konfliktus intenzitásának növekedéséhez vezethetnek.

Az uniós tagjelölti státusz megadása nem tartozik ezek közé, miután a háborúban agresszorként szereplő Oroszországot ez nem érdekli, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Uniót nem tartja katonai szervezetnek.

A “nagy Zelenszkij-fannak” számító Ursula von der Leyen ugyanakkor támogatja azon országok csatlakozását is, amelyek nem ellenőrzik területük egy részét, elvégre az ezzel kapcsolatos tilalom Ciprus esetében már megdőlt. Mellékesen jegyezzük meg, hogy ennek a kritériumnak alapján Szerbia is szóba kerülhetne, miután “örökre elvesztette” ellenőrzését Koszovó felett.

Nem engedhetjük meg, hogy Putyin határozza meg, hogyan nézzen ki az EU, és hogyan szervezzük meg a szomszédságpolitikánkat

– jelentette ki a bizottsági elnök egy interjúban, amelyet több uniós lapnak, köztük a ljubljanai Delonak adott. Itt beszélt Bosznia-Hercegovináról is.

Szerinte a Nyugat-Balkán európai perspektívája “nem szorult Ukrajna támogatásának árnyékába”, hiszen az ottani országok “már előreléptek” az EU felé, így néhány feltétellel Bosznia-Hercegovina is tagjelöltté válhat, és gyorsan megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.

Ursula von der Leyen tehát nem utasítja el Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát, viszont ugyanúgy feltételeket szab, mint Grúzia esetében, amiből arra lehet következtetni, hogy nem tetszenek neki a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos kezdeményezések, amivel Horvátországnál biztosan kihúzza a gyufát.

A bizottsági elnök a Politiconak nyilatkozva éppen a Balkánnal kapcsolatban kitért arra is, hogy szükség lehet-e a döntéshozatali mechanizmus módosítására az EU-ban. A külügyek esetében von der Leyen azt mondta, hogy arra a határozott személyes következtetésre jutott, miszerint az egyhangúság követelménye nem tartható fenn.

A külügyekkel kapcsolatban mélyen meg vagyok győződve arról, hogy nem tartható fenn a jelenlegi helyzet, miszerint az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt

– mondta a Ursula von der Leyen, aki ezzel Bulgáriának, de még inkább Magyarországnak üzent, bár ezzel kapcsolatban a Politicoban ezt nem vetették fel, hanem azt vetették fel, hogy egy alkalommal Ciprus vonakodása miatt késtek a Fehéroroszág elleni szankciók.

A bizottsági elnök válaszában elismerte, hogy az EU döntéshozatalában külpolitika téren is nehéz lenne ekkora változást elérni, nem beszélve más kérdésekről.

A külügyet illetően mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az nem fenntartható, hogy az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt

– mondta von der Leyen, aki a minősített többségi szavazás bevezetésének híve, viszont ennek bevezetésére a külpolitikán kívül eső területeken, szerinte nem lehet rövid választ adni.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, vagyis Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásához, a bizottsági elnök úgy fogalmazott: “elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Migráció

BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, az uniós biztos szerint másra kell a pénz
A SVÉD ELNÖKSÉG NEM SVÉD ASZTAL: Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, a svéd uniós biztos szerint másra kell a pénz
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

A kerítések felhasználhatók az illegális bevándorlás irányítására, az ellenőrzések szigorítására, és az illegális határátlépések megelőzésére. De a kerítésnek rendelkeznie kell felügyelettel, személyzettel és műszaki felszereléssel is

Lesz-e balkáni kerítés, mit szól ehhez a svéd elnökség?

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson a balkáni kerítésekről

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

Ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, akkor más dolgokra nem marad

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés az "európai nagy fal része lesz"

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Horvátország

HORVÁT SCHENGEN ÉS EURÓ: Uroborosz, a saját farkába harapó kígyó

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Horvátország belépett a shcengeni övezetbe, és bevezette az eurót
Horvátország belépett a shcengeni övezetbe, és bevezette az eurót, a horvát miniszterelnök szerint hazája az első ország, amely ezt egyazon napon tette meg (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Amíg a filharmonikusok a bécsi Musikverein aranytól roskadozó, dús virágdíszekkel ékes hangversenyterméből sugárzott hangversenyét néztem-hallgattam, Ursula von der Leyen az EB elnöke megérkezett a horvát határra, ahol Andrej Plenković miniszterelnök fogadta. Hogy kerül ide a címben szereplő hüllő, meg a bécsi újévi koncert? Magyarázat van, méghozzá meglehetősen egyszerű. Ugyanis a schengeni térséghez való csatlakozással és az euró fizetőeszközként való alkalmazásával Horvátország több mint száz év után visszatért oda, ahol egyszer már volt.

Volt egy feketéjük

A horvát politikusok és von der Leyen asszony egyaránt történelmi pillanatot emlegettek, és ez körülbelül így is van, de a bécsi koncert – családunkban több évtizedes hagyománya van az újévi koncert megtekintésének – mindig ugyanazt hozza ki belőlem: mennyire jobban jártunk volna, ha nem verik szét anno a Monarchiát.

És valószínűleg nemcsak mi, horvátok, csehek, szlovákok, magyarok, osztrákok jártunk volna jobban, de egész Európa is.

Miután ez elsősorban és mindenekfelett akadémiai téma, mert időközben töméntelen mennyiségű víz folyt le a Dunán, kanyarodjunk vissza a mába.

Megittak egy feketét, a horvát miniszterelnök euróval fizetett

Megittak egy feketét, a horvát miniszterelnök euróval fizetett

Szilveszter este, valamikor éjfél után, élyes keretek között emelték fel a sorompókat a horvát-szlovén illetve horvát-magyar határon, táblákat szereltek le, magas rangú rendőrtisztek tisztelegtek egymásnak, mindhárom félről politikusok nyomták a dumát, majd másnap jött Orsolya, aki a “kedves Andrejjal” propagandajellegű kávét ivott Zágráb főterén.

Plenković euróval fizette ki a társaság kávéját, amit a bámészkodó tömeg és a hivatásosok szorgalmasan fényképeztek. Ezután egy rövid séta következett a Zrínyi-téren át a Főpályaudvar irányába, amivel Ursula von der Leyen hivatalos látogatása véget is ért.

Mire jó ez nekünk, állampolgároknak?

Bár a nemzetgazdaságnak egyértelműen nagy haszna lesz úgy a Schengenből, mint az euró bevezetéséből – csak a szállítóvállalatok mintegy 25 ezer teherautója évente kb. 100 millió eurót takarít meg azon, hogy nem kell a határokon vesztegelni – a polgárok számára az egész nem nagy durranás.

Oké, nyáron nem kell majd órákig várakozni a határon, és síelni is komótosabban mehet majd az ember, de az euró eleinte elég nagy macera lesz.

Itt nemcsak arról van szó, hogy a fránya kereskedők nyilván mindent felkerekítenek, hiába esküdtek meg a nagykeresztre, hogy ezt nem teszik, hanem arról is, hogy ismét meg kell szokni az aprópénzt. Horvátországban ugyanis szinte senki sem törődött a fémpénzzel, az ember vagy elvette a visszajáró aprót, vagy nem, és a borravalót is úgy számolták, hogy kerek legyen, csak papírpénzt kelljen visszaadni.

Most változik a helyzet, és legalábbis eleinte az ember jobban odafigyel majd az eurókra, centekre és sokan azt latolgatják, hogy egy külön, fémpénz tárolására alkalmas pénztárcát szereznek be.

Ugyanakkor egy körülbelül két hetes időszakban a hitelkártyák, ATM-ek használata sem lesz gondtalan, és a mobilalkalmazások sem fognak működni.

A bankok gyors átállást ígérnek, de miután Horvátországról van szó, az utca embere némileg szkeptikus. A többség még időben felszerelkezett kunával – januárban még kunával is lehet fizetni az euró mellett – és az eurós aprópénz-csomagokat is szétkapkodták.

Száz kunáért egy csinos kis csomag aprót lehetett kapni a postán, a bankokban és sokan azt találták ki, hogy ezt adják karácsonyi ajándékként. A bolti eladók egyértelműen hülyét fognak kapni, mert egyaránt el kell fogadniuk a kunát és az eurót is ebben az átmeneti időszakban, de vissza csak euróban szabad majd adni.

Ezen próbált meg segíteni az internet népe, közkézen forognak azok a listák, amelyeken részletesen kimutatják, hogy mennyi kunát ér mennyi eurócent, euró. Sőt, valaki még összekalapált egy mobil alkalmazást is, amely párhuzamosan számítja ki az adott összeget kunában és euróban is.

Ezen felül, valamilyen nagyobb fennakadás aligha lesz, mert a horvátok is, mint az ex-Jugoszlávia minden népe, már régen hozzászokott ahhoz, hogy szilárd valutában mérje az értéket.

Sokáig a német márka volt az etalon – ennek emlékét őrzi a bosnyákok konvertibilis márkája -, majd az euró létrejötte után, mindenki euróban gondolkozik, mielőtt valamilyen nagyobb beruházásra szánná magát.

Érdekes, hogy a munka árát mindig kunában számolták, de például az épületanyagot már euróban.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

ESCOBAR: Az amerikaiak nem akarnak szerb katonákat látni Koszovóban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

escobar interju koszovo szerbia n1
ESCOBAR: Az amerikai nemcsak a koszovói albánoknak, hanem az ottani szerbeknek is biztonsági garanciákat nyújtana (Forrás: N1)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Gabriel Escobar amerikai helyettes államtitkár interjút adott a CNN-közeli N1 televízió szerbiai csatornájának, miután tárgyalt a koszovói albán és a belgrádi szerb vezetőkkel. Véleménye szerint a Nyugat-Balkán annak ellenére az euro-atlanti közösség fontos része, hogy hivatalosan nem tagja ennek a struktúrának. Az Egyesült Államok legfőbb balkáni közvetítőjének számító politikus azt mondta, hogy optimista a koszovói válság megoldását illetően, bár részleteket egyik találkozóról sem árult el.

Escobar, a becsületes közvetítő

Az interjúban az amerikai közvetítő azonban ennek ellenére tisztázott néhány kérdést, kategorikusan elutasított például, hogy a szerb hadsereg visszatérjen a lakta észak-koszovói területekre.

Nincs szükség arra, hogy militarizáljuk a válságot. Ez nem annak az ideje, amikor katonákat kell használni, most a diplomáciának, a párbeszédnek és a kompromisszumoknak kell előtérbe kerülniük

– jelentette ki Escobar, aki felemlítve azt a Pristinában adott nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok biztonsági garanciákat nyújt Koszovónak, megjegyezve, hogy ezek a garanciák vonatkoznak a Kosovska Mitrovica északi részében élő szerbekre is.

Nem engedjük meg, hogy Koszovóból bárki is fenyegesse Szerbiát, és nem akarjuk azt sem, hogy bárki is veszélyt jelentsen Koszovó északi részének a biztonságára és stabilitására

– nyilatkozta a két fél között közvetítő politikus, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok “becsületes közvetítő” szeretne lenni a két közösség között, és itt a nézők lelki szemei elé felvázolta a két nép “közös jövőjét” az Európai Unión belül, véleménye szerint ugyanis a “közös gazdasági jövő lehetővé teszi, hogy a következő generációk a saját országukban maradjanak”.

Az amerikai helyettes államtitkár utalt a berlini folyamatra, az Open Balkanra és minden más regionális lehetőségre, szerinte ugyanis ezek megoldják a válságot, és jó lehetőségeket teremtenek a régió számára. Úgy vélte, hogy az integráció és a gazdaság a megfelelő megoldás arra is, hogy a balkáni emberek ne az Európai Unióban és az Egyesült Államokban keressenek munkát ahelyett, hogy otthon maradnának.

Escobar tolmácsolta azt az amerikai várakozást, hogy azok az emberek távolítsák el a barikádokat, akik felállították őket, aminek azonban nem szabott határidőt, de azért megjegyezte, hogy ennek megtörténésére “a közeljövőben, azaz néhány napon belül” számít.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok együtt szeretne működi a koszovói szerb közösséggel, az interjúban ennek illusztrálására elmondta, hogy mostani balkáni kiruccanása során felkeresett egy koszovói szerb kolostort is.

Koszovó függetlensége

Escobar természetesen elővette azt a “nyugati slágert” is, ami szerint a rendezésbe során Szerbia egy adott pillanatban elismeri Koszovót.

Az az álláspontunk, hogy a régió országainak kölcsönösen el kell ismerniük egymást, hogy világossá váljon az útjuk Európa felé

– mondta Escobar, aki ezt a szerbek számára nehezen emészthető kijelentést azzal igyekezett “szép celofánba csomagolni”, hogy a tárgyalásokban fő szerepet szán a Koszovóban élő szerbeknek. Arról azonban nem beszélt, hogy ezt miként képzeli el, miután a koszovói szerbek második számú vezetőjét, Milan Radoičićot az Egyesült Államok 2021 decemberében fekete listára tette.

Elszigetelve érzik magukat, aggódnak amiatt, hogy elvesztették bizonyos fokú befolyásuk a párbeszédben. Nekik kellene a főszerepet játszaniuk. Ha róluk beszélünk, akkor abban nekik is részt kell venniük

Ezzel kapcsolatban előkerült az a mézesmadzag is, amely szerint az “egységes piac létrejötte lehetővé teszi, hogy a balkáni régió Európa leggyorsabban fejlődő része legyen”.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: