Európai Unió
DÖNTÉS ELŐTT: Orbán négy ország tagjelölti státuszát támogatja, von der Leyen elvárja a bizottsági javaslat elfogadását
A cikk meghallgatásaA Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn közölte, hogy Orbán Viktor az EU-csúcs előtt részt vett egy videókonferencián, amelyen a tagjelölti státusz megadásáról is szó volt. A Charles Michel uniós tanácsi elnök kezdeményezésére tartott egyeztetésen a csütörtök-pénteki csúcstalálkozót készítették elő. A magyar kormányfőn kívül online jelen volt a belga, a bolgár, az észt, a luxemburgi és a máltai kormányfő. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy fogalmazott: “elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.
Döntés előtt
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor egyetértett azzal az uniós javaslattal, amellyel az EU-tagjelölti státusz megadását kezdeményezik Ukrajnának és Moldovának.
– Orbán ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarországnak – több másik tagállammal együtt – az az álláspontja, hogy Georgia és Bosznia esetében is biztosítani kell a tagjelöltséget, mégpedig egy ütemben
– mondta a sajtófőnök.
Az Európai Bizottság június 17-én, pénteken azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy adjon tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Grúziának viszont előbb bizonyos feltételeket teljesítenie kell. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ebből az alkalomból “ukrán színekbe öltözött”, a kék ing fölé sárga kabátkát vett.
A bejelentésre szinte azonnal reagált az Észak- Macedóniában tartózkodó Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, aki szerint Bosznia- Hercegovinának aznap meg kell kapnia a tagjelölti státuszt, amikor Bosznia- Hercegovinának megadják.
– Ha Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotában, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy minél előbb, és lehetőleg egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia- Hercegovina is megkapja ugyanezt
– mondta Milanović, aki ehhez szlovén támogatást is kapott, Tanja Fajon szlovén külügyminiszter rögtön az “uniós nagyhét” kezdetén ugyanis jelezte, hogy Szlovénia támogatja Bosznia- Hercegovina tagjelölti státuszát, ezzel kapcsolatban tervet is készített.
A szlovénok azt szeretnék, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások Albániával és Észak- Macedóniával is – ami keményebb dió lesz Bulgária hajthatatlansága miatt. Fajon javasolja a Koszovóval kapcsolatos vízumrendszer liberalizációját is.
A bizottsági elnök fanyalog
A tagjelölti státusz megadásáról a csütörtöki-pénteki tanácsülésen résztvevő kormány- és államfők döntenek, a találkozón mutatkozik be az új szlovén miniszterelnök, aki hazájában már megkezdte az egyeztetést a kérdésben.
Robert Golob többször is kifejtette, hogy nem akarja meghatározni a külpolitikát, ezért azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Országgyűlésben közös és egységes szlovén álláspontot alakítson ki az ukrajnai háborúról.
Szlovénia továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel segít Ukrajnának az orosz agresszióval szemben, amiből azonban kizárták a szlovén fegyveres erők tagjainak Ukrajnában történő bevetését, de a szlovénok nem adják hozzájárulásukat az EU és a NATO olyan döntéseihez sem, amelyek az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi fegyveres konfliktus intenzitásának növekedéséhez vezethetnek.
Az uniós tagjelölti státusz megadása nem tartozik ezek közé, miután a háborúban agresszorként szereplő Oroszországot ez nem érdekli, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Uniót nem tartja katonai szervezetnek.
A “nagy Zelenszkij-fannak” számító Ursula von der Leyen ugyanakkor támogatja azon országok csatlakozását is, amelyek nem ellenőrzik területük egy részét, elvégre az ezzel kapcsolatos tilalom Ciprus esetében már megdőlt. Mellékesen jegyezzük meg, hogy ennek a kritériumnak alapján Szerbia is szóba kerülhetne, miután “örökre elvesztette” ellenőrzését Koszovó felett.
– Nem engedhetjük meg, hogy Putyin határozza meg, hogyan nézzen ki az EU, és hogyan szervezzük meg a szomszédságpolitikánkat
– jelentette ki a bizottsági elnök egy interjúban, amelyet több uniós lapnak, köztük a ljubljanai Delonak adott. Itt beszélt Bosznia- Hercegovináról is.
Szerinte a Nyugat- Balkán európai perspektívája “nem szorult Ukrajna támogatásának árnyékába”, hiszen az ottani országok “már előreléptek” az EU felé, így néhány feltétellel Bosznia- Hercegovina is tagjelöltté válhat, és gyorsan megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.
Ursula von der Leyen tehát nem utasítja el Bosznia- Hercegovina tagjelölti státuszát, viszont ugyanúgy feltételeket szab, mint Grúzia esetében, amiből arra lehet következtetni, hogy nem tetszenek neki a Bosznia- Hercegovinával kapcsolatos kezdeményezések, amivel Horvátországnál biztosan kihúzza a gyufát.
A bizottsági elnök a Politiconak nyilatkozva éppen a Balkánnal kapcsolatban kitért arra is, hogy szükség lehet-e a döntéshozatali mechanizmus módosítására az EU-ban. A külügyek esetében von der Leyen azt mondta, hogy arra a határozott személyes következtetésre jutott, miszerint az egyhangúság követelménye nem tartható fenn.
– A külügyekkel kapcsolatban mélyen meg vagyok győződve arról, hogy nem tartható fenn a jelenlegi helyzet, miszerint az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt
– mondta a Ursula von der Leyen, aki ezzel Bulgáriának, de még inkább Magyarországnak üzent, bár ezzel kapcsolatban a Politicoban ezt nem vetették fel, hanem azt vetették fel, hogy egy alkalommal Ciprus vonakodása miatt késtek a Fehéroroszág elleni szankciók.
A bizottsági elnök válaszában elismerte, hogy az EU döntéshozatalában külpolitika téren is nehéz lenne ekkora változást elérni, nem beszélve más kérdésekről.
– A külügyet illetően mélyen meg vagyok győződve arról, hogy az nem fenntartható, hogy az Európai Unió nem tud állást foglalni a kritikus ügyek blokkolása miatt
– mondta von der Leyen, aki a minősített többségi szavazás bevezetésének híve, viszont ennek bevezetésére a külpolitikán kívül eső területeken, szerinte nem lehet rövid választ adni.
Visszatérve az eredeti kérdéshez, vagyis Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásához, a bizottsági elnök úgy fogalmazott: “elvárja”, hogy a 27 állam- és kormányfő elfogadja a Bizottság Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszára vonatkozó ajánlását.
A cikk meghallgatásaHét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Politikai térkép választások után
Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.
Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.
A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.
A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.
Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.
A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.
A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.
A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.
A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.
A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.
Játszd újra, Fico!
Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.
Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.
A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.
A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.
2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.
Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.
A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.
A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.
Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.
Merre tovább MKP?
Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.
Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.
EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak
Kapcsolódó cikk
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.
Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.
Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.
ÚJ SELYEMÚT: Vučić kínai látogatása alkalmával Putyinnal is találkozni szeretne
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe
Koszovói albán politikai marketing és a koszovói szerb szabadságharcos fényűző élete
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
-
B A Balkanac4 nap telt el azótaFelröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
