A horvát elnök nem hazudtolta meg önmagát, amikor arra a brüsszeli bejelentésre reagált, hogy Ukrajna kapjon tagjelölti státuszt. Zoran Milanović szerint ennek megadását a horvát kormánynak a már ismert feltételhez kell kötnie, vagyis kategorikusan le kell szögeznie, hogy Bosznia-Hercegovinát is fel kell venni a tagjelölt országok sorába.
A horvát elnök az észak-macedóniai Prespa Fórum második napján, Ohridban nyilatkozott a horvát sajtó képviselőinek.
Ha Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotában, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy minél előbb, és lehetőleg egyben kerüljön ki -, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja ugyanezt
– mondta Milanović, aki úgy fogalmazott, hogy nem ellenzi Ukrajna elindulását az európai úton.
A horvát elnök tehát az ukránok “uniós útjáról” némileg visszafogottabban nyilatkozott, mint korábban az ország NATO-tagságáról, amivel kapcsolatban azt mondta, hogy “Ukrajnának nincs helye a NATO-ban”.
Milanović most úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovina biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna, és semmi, sem gazdasági, sem biztonsági, sem emberi okai nincsenek annak, hogy Bosznia-Hercegovina ne ugyanolyan bánásmódban részesüljön.
Ukrajna jelölt? Rendben. Bosznia-Hercegovina még aznap szintén jelölt
– fogalmazott a horvát államfő, aki elvárja a horvát kormány képviselőtől, hogy kategorikusan követeljék ugyanazt a státuszt Bosznia-Hercegovina számára, amit Ukrajnának kínálnak.
Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik.
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
';
