KORREKCIÓ: Kétféle benzinár lesz Horvátországban, de nem orbáni stílusban

A horvát miniszterelnök a magyar példát követve úgy nyilatkozott, hogy „megvédik a saját állampolgáraikat”, viszont hozzátette, hogy senki sem különböztetnek meg. Miután kora délelőtt a horvát kormány rendezte az üzemanyagárak kérdését, Andrej Plenković repülőre pattant, és elhussant Lettországba, a lett fővárosban, Rigában tartják ugyanis a Három Tenger csúcstalálkozóját.

Kétféle ár

Két hét is alig telt a legutóbbi beavatkozástól, a horvát kormány hétfőn újabb szabályokat vezetett be a benzin árával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy szerdától azoknak kell jelentősen többet fizetniük az üzemanyagért, akik az autópályák mentén tankolnak.

– A horvát kormány online ülésén úgy döntött, hogy alacsonyabb szinten rögzíti a legmagasabb kiskereskedelmi árakat azokon a kutakon, amelyek nem az autópályák mentén vannak

– mondta Andrej Plenković a hétfői telefonos ülés után.

Ennek alapján az eurodízel literje a „falusi kutakon” 13,08 kunába (kb. 690 forint), a 95-ös szuper benzin pedig literenként 13,50 kunába (kb. 715 forint) kerül. A kék gázolajért literenként legfeljebb 9,45 kunát (500 forintot) kérhetnek el a kereskedők.

A rendelkezés a benzinkutak körülbelül 94 százalékát érinti, kivéve azokat, amelyek az autópályák mellett működnek, az intézkedés tehát többé-kevésbé a turistákra van kihegyezve, de ők is az alacsonyabb árat fizetik, ha nem az autópályák mellett tankolnak, ahol a dízel 14,57 kuna (kb. 770 forint), a 95-ös szuper 14,07 kuna (kb. 745 forint), a kék gázolaj pedig 10,93 kuna (kb. 575 forint) lesz.

– Ez az intézkedés a pont alatt hozzájárul a horvát lakosság életszínvonalának és a hazai gazdaságnak a védelméhez, bé pont alatt pedig lehetővé teszi az intenzív turistaszezont. Meggyőződésem szerint ezzel a kiegyensúlyozott rendelkezéssel mindkettő lehetővé válik

– jelentette ki a horvát kormányfő, aki szerint ezzel senkit sem diszkriminálnak.

Horvátország azonban kis ország, a határtól egyetlen tank üzemanyaggal le lehet jutni a tengerpartra, és egy városi/falusi tankolással el is lehet hagyni az országot autópályás tankolás nélkül, így a pályák melletti kutakat a kihalás fenyegeti, főleg miután a legnépesebb német turistasereget a német autóklub (ADAC) folyamatosan tájékoztatja az árak alakulásáról.

Megduplázzák az LNG-t

A horvát miniszterelnök a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) rigai ülésére érkezve, azzal a bejelentéssel kápráztatta el a jelenlévőket, hogy Horvátország 2,9 milliárd köbméterről évi 6,1 milliárd köbméterre bővíti a krki LNG-terminál kapacitását.

Kapcsolódó cikk:

NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger

Ha valaki nem emlékezne rá a Három Tenger Kezdeményezés a Balti-tenger, az Adriai-tenger és a Fekete-tenger között elhelyezkedő tizenkét ország informális politikai platformja (és ugyancsak informálisan egy amerikai projekt), amelyet Horvátország és Lengyelország közösen alapított, és amelynek célja az energia, a közlekedés és az infrastruktúra összekapcsolása.

A rigai „tengerész” eseményen elmondott beszédében Plenković miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a krki LNG-terminál kapacitásának megemelése „messze meghaladja a hazai gazdaság és háztartások szükségleteit”.

– Ez lehetővé teszi Horvátország számára, hogy regionális energiaközponttá váljon, ami ugyanúgy hasznos számunkra, mint a szomszédos országok – Szlovénia, Bosznia- Hercegovina és Magyarország számára

– mondta a horvát kormányfő, aki az eseményen a közlekedési kapcsolatokról is beszélt, a Horvátországot, Magyarországot és Bosznia- Hercegovinát összekötő, Pločeba (is) tartó 5-ös számú folyosóra összpontosítva.

Egy milliárd euró a fejlesztési alapban

A 2015-ben Kolinda Grabar- Kitarović akkori horvát elnök és a lengyel kollégája, Andrzej Duda javaslatára indított kezdeményezés, amelynek első ülése Dubrovnikban volt, most már 928 millió eurós befektetési alappal rendelkezik.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint egy újabb amerikai beruházással az alap messze meghaladja az 1 milliárd eurós értéket a rigai gyűlés után.

Plenković hangsúlyozta, hogy a Három Tenger Beruházási Alap feltőkésítése a leginkább logikus módja a horvát energetikai-, közlekedési és digitális projektekbe történő befektetéseknek.

A HBOR (Horvát Fejlesztési és Felújítási Bank) 2020 óta vesz részt az alapban 20 millió euróval. Horvátország 11 projektet javasolt az alap számára.

– Mivel ez egy olyan fejlesztési bank, amely kiváló rálátással rendelkezik a különböző horvátországi projektek finanszírozási igényeire, biztos vagyok benne, hogy ez lehet a legjobb, leglogikusabb és leghasznosabb módja annak, hogy forrásokat irányítsunk a horvátországi projekthez

– jelentette ki Plenković, aki Zoran Milanović elnökkel ellentétben nagy híve a Három Tenger Kezdeményezésnek.

Üzleti fórum

Rigában, ahová számos államfő érkezett, üzleti fórumot is tartanak olyan horvát vállalatok részvételével, mint a Končar, a Port of Rijeka és a földgáz szállításokat üzemeltető Plinacro.

– Ez egy nagyszerű lehetőség számukra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki, információt cseréljenek és végül aláírjanak valamilyen üzleti együttműködési megállapodást

– nyilatkozta a horvát kormányfő.

A Három Tenger egészében rendkívül fontos régió Horvátország számára, mivel az ország importjának és exportjának több mint egyharmadát adja, a turisták 40%-a pedig ebből a térségből érkezik.

– Horvátország nagyon érdekesnek találja ezt az országkört, mivel ez végsősoron közép-európai identitásunk részét képezi

– zárta szavait Plenković, akinek kétoldalú találkozókat tart a lett fővárosban, ahol megbeszélést folytat az ország elnökével, Egils Levitsszel, és a Google alelnökével, Karan Bhatival is.

Hozzászólások a Facebook segítségével